Szavak fonódnak, szavak; és sorokat szőnek, verssorokat; és a verssorokból vers születik. Vers, mely lelkünk legmélyének igazságairól beszél, a természet örök képeit és igéit sorakoztatva. Kányádi Sándor klasszikusát választottuk ezúttal.
ELŐHANG
Hírdetés
vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
Fotó: Borsodi Heni
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
