Igazán különleges verset olvasunk ma. Nem költő írta, de a valaha élt egyik legnagyobb művész. És az egyik legnagyobb magyar költő fordította magyarra. Johann Sebastian Bach születésnapjához és a költészet világnapjához is kapcsolódunk a verssel, mely szép biztatás is egyben, hogy ebben az igen nehéz nagyböjtben se fogyjon el az öröm.
ÉBREDJETEK, SZÓLÍT A HANG
Dicsőséged énekelje
az emberek, angyalok nyelve
és hárfa zengje, cimbalom.
Tizenkét szem gyöngyből vannak
várkapuid; minden angyalnak
trónodnál társai vagyunk.
Nem látott szem soha,
nem hallott fül soha
ily örömöt:
Örülni jó,
io, io,
mindig in dulci Jubilo.
(Fordította: József Attila)
Kép: Johann Sebastian Bach szobra a lipcsei Tamás-templom előtt (Forrás: Wikipédia)
Tavaly március 21-én Amikor Péter sírt… – Bach nagyböjti zeneimája című írásunkkal emlékeztünk a nagy zeneszerzőre.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
