Azzal kezdte „fellépését”, hogy itt is fáj, ott sem az igazi, szóval nincs valami nagy formában, azaz ez alkalommal senki se várjon tőle túl sokat. Bizton meglehet, hogy az emberek többsége úgy kilencven körül már a kicsinél többet visszavesz a tempóból, de azokat nem Kisgyörgy Zoltánnak hívják. Munkatársunk, sokak kedves barátja, Zoli bácsi fizikailag és szellemileg is friss, naponta dolgozik, ha csak teheti, hetente terepre megy, hogy a megye valamely szegletéből beszerezve friss információhoz juttassa olvasóinkat.
A ropogós hírek mellett ott vannak falvaink történelméről és hagyományairól szóló, a már csak kevesek által ismert, de soha meg nem kopó mesék. A Kovászna Megyei Művelődési Központ Háromszék Vármegye Kiadója és a Hármas Alapítvány által kiadott Mesélő falvaink – Erdővidék című könyv ezeket a történeteket fogja össze. A csütörtökön délután a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartott könyvbemutató azért is jól sikerült, mert Zoli bácsin az említett panaszokból semmi sem vevődött észre, kiváló humorát megcsillogtatva csak kitett magáért.
Aki a meghirdetett ötórai időpont előtt nem sokkal korábban érkezett, már nagyon meg kellett néznie, a tekintélyes méretű teremben talál-e még valahol üres széket. Elsőként ezt tette szóvá kiadónk vezetője, Ferencz Csaba: Zoli bácsi hosszú és kalandos élete során sokakkal dolgozott együtt, másokat tanított, kedvessége és közvetlensége okán pedig ezrek ismerik – nem kell csodálkozni tehát, hogy ilyen szép számban vannak az eseményen is jelen. Zoli bácsi az a személy, „akinek a fejében ott van az egész megye” s minden hozzá tartozó történet. Ezek olyan történések, amelyek lényünket szabják meg. Igen, nem túlzás ezt kijelenteni – mondta a méltató –, hiszen mindannyian kötődünk a falvakhoz, az ott termett értékekhez. A tervezett köteteknek ezért ott a helyük minden háromszéki háztartás polcán – jelentette ki.
Vargyasi Levente Kisgyörgy Zoltán egyik riportútját megörökítő kisfilmjének megtekintését követően Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója a Háromszékkel való együttműködésről szólt. Mint mondotta, olyan kiadó vezetőjeként, amely a megyei értékek megmutatását tűzte ki céljául, örömmel mondtak igent a felkérésre. Kisgyörgy Zoltán az az ember, akinek tudását össze kell „gereblyézni” és közkinccsé kell tenni. A sorozat hat kötetből fog állni: Erdővidék és Orbaiszék egy-egy, Sepsi- és Kézdiszék két-két kötetnyi helyet kap, a következő könyvbemutatóra várhatóan még idén sor kerül.
Fotó: Facebook / Tamás Sándor / Vargyasi Levente
Farcádi Botond, a Háromszék főszerkesztője Farkas Rékát, a kötet szerkesztőjét helyettesítette, és osztotta meg a rendhagyó riportsorozat keletkezését. Mint mondotta, a koronavírus-járvány idején pattant ki a főszerkesztő-helyettes fejéből, hogy ha a kijárási tilalom miatt nem lehet friss riporthoz anyagot gyűjteni, akkor a múltunkat kellene feldolgoznunk. Zoli bácsi szívesen vállalta a feladatot, és elkezdte leírni a fejében meglevő történeteket. Ma, így kilencvenévesen is jól sáfárkodik ezzel a tudással és szellemi frissességgel, öröm kézbe venni a nagyon olvasmányos írásokat. „Zoli bácsi írt már borvízről, harangokról, és írt többek közt útikönyvet is, de merem állítani, ez a könyve az, amelyikben legjobban érvényesül a személyisége. Látszik, szereti a megyét, és különösen kötődik Erdővidékhez, amelyről megannyi magával ragadó információt tud megosztani” – mondotta.
Zoli bácsi előbb lepertusodott a teremben összegyűltekkel, majd közel egy órán át (miután kiderült, „nincs formában”) ontotta magából a humoros történeteket Apácáról, Miklósvárról, a bányavállalatról és annak igazgatójáról, mérnökeiről és munkatársairól, megtudtuk, miként mondott temetési beszédet Benedek Elek (nem, nem az az Elek!) sírja mellett, miként fizetett megtalált ősi csontokért, a proletár hegemóniáról, néptanács- és kisipari termelőszövetkezeti elnökökről, tiszteletes asszonyok vasárnapi ebédjeiről, és hogy milyen a cukorrépából készült pálinka. Kiderült az is, miért nem szerepel a kötetben Barót. Nem kifelejtették, csak nem illett oda, hiszen a könyv a falvakról mesél, Barót pedig városnak számít! Miközben mesélt, ki-kiköszönt a közönség soraiban ülő ismerősöknek – sokan, nagyon sokan voltak jelen. És mind tapssal fejezték ki Zoli bácsi iránt érzett szeretetüket.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
