Gyermekként mindenki képzeletét megmozgathatta, miként lehet, hogy a magyar népmesékben a kiskondás, a legkisebb királyfi a táltos paripáért, a királyi palástért három nap alatt szolgál ki egy esztendőt. Régi népek feljegyzései, mítoszai utalnak a néhány napos esztendőre. A csoda abban rejlik, hogy a magyar nép emlékezete is megőrizte. E titok feltárásához az özönvíz előtti időket kell felidézni…
Özönvíz (scripturosity.com) A Biblia a szemtanú hitelességével számol be a Földet sújtó (legutóbbi) Vízözönről, a minden élőt és élettelent elsöprő katasztrófáról. Ám keveset szól az Özönvíz előtti történésekről. A Biblia Ádám megteremtésétől kezdődően az emberiség életkorát tíz pátriárkához köti. Az ősatyák magas életkorát korát, lett légyen az 969 (Matuzsálem) vagy 365 (Hénoch) stb. év, hívő ember nem vonja kétségbe, s azt sem, hogy a régészetileg és antropológiailag a bizonyítottan egymásra épülő fejlődési folyamat eredményeként a mai ember elődje, a felegyenesedett, szerszámkészítő, gondolkodó ember többszázezer éve jelent meg a földön. Az egyiket hiszik, a másikra rácsodálkoznak. Az ember agyában a hit és a tudományos bizonyosság akkor is jól megfér egymással, ha egymásnak ellentmondanak. Kőbe ágyazódott 400 millió éves kalapács (etalase-unik.blogspot.com)Komoly fejtörést okoz, ha a régészeti leletek nem ott, nem azon műveltségi környezetből, földtani rétegből kerülnek elő, ahol lenniük kellene. Ráadásul messze túllépik korunk műszaki tudományos ismereteinek határát. Eredetük megmagyarázhatatlan, koruk meghatározhatatlan. Nincs tól-ig határ, ahova beilleszthetőek lennének. A tudomány mai állása szerint nem is létezhetnének. A felbukkanásuk aláássa az egymásra épülő folyamatos fejlődési folyamat, az evolúció elméletét. PA-DI-IMEN sírjában talált madárformájú repülő (platánfa, 39,12 g, Kr. e. 2200-200, Sakkara, Egyiptom, uh.edu/engines/epi328.htm) Ugyanekkora, ha nem nagyobb talányt jelentenek az ősi írások.1922-ben Weld-Blundell angol régész a mezopotámiai Nippurban talált ékiratos királylistáin[1] az első tíz „király” több tízezer éves uralkodási ideje óriási feltűnést keltett, hiszen ezredévekkel meghaladta a bibliai életkorokat. Egyesek mesének, mások tévedésnek tartják. A Vízözön előtti és utáni királyok ékiratos listája (Weld-Blundell Prisma) Az alábbi táblázatban a vízözönelőtti királyok életkora évben, és 60-as, azaz szexageszimális számrendszerben van megadva. Az átszámítás kulcsa[2]: 1 sar = 3600 év, 1 ner = 600 év, 1 sos = 60 év Az őskirályok és a bibliai pátriárkák vízözön előtti és utáni uralkodási idejének, illetve életkorának összehasonlítása:
Vízözön előtt
Vízözön után
Vízözön előtt
Vízözön után
név / év / sar
név /év /sar
név / év /
név / év /
Alulim /67200 / 18,6 sar
Xiszutrosz ?-
Ádám /930/
Noé / 350/
Alagar /72000/ 20 sar
Eveksziosz /2400/ 4 ner
Szet /912/
Szem / 600/
kidunu-ankinin/72000/20 sar
Chomasbelosz /2700/4 ner5 sos
Enos / 905/
Arpachsád /430/438/
…uk? ku? /21600/ 6 sar
8 káld király 224 évig uralk.
Kenan /920/
Selák /430-433/
Dumuzi.sib /8800/ 8 sar
Mehalaleel /895/
Héber -464/
Enmenluanna /21600/ 6 sar
Járed- 960/
Peleg /230/239/
Ensibzianna /36000/ 10 sar
Hénoch /365/
Reu /239/
Enmenduranna /72000/ 20 sar
Metuselach /969/
Szerug /230/
Aradgin /28800/ 8 sar
Lámech /753/
Nachor /137-148/
Ziuszudra /36000 / 10 sar
Noé /600/
Terah /250/205/
… és ekkor bekövetkezett a Vízözön… Az áradat múltán a „királyság leszállt a mennyből,a magasztos Korona és a királyság trónja ismét leszállt a mennyből…”[4] A vízözön után a túlélők és az utódaik életkora, illetve uralkodási ideje folyamatosan csökkent. A zsidó apokrif iratok szerint Terah fia, Ábrahám 175 évig élt, Izsák 180, Jákob 147 évesen halt meg. Ezután az életkorok egyre inkább közeledtek 120 év[5] felé, ez pontosan annyi idő, amennyiben a Teremtő megszabta a vétkes ember életéveit. Ennyi ideig ösztökélte Noé az emberiséget, hogy jó útra térjen, s a bárka építéséhez is ennyi idő kellett.
Noé állítólagos bárkájának maradványai az Araráton (arksearc.com) A vízözön idején erőteljesen fékeződött a Föld keringéseVajon mi okozhatta az ember életkorának csökkenését. Mondhatnók, az életmód, a táplálkozás, a kedvezőtlen éghajlat, de lehet csillagászati oka is. A Föld napkörüli keringési sebessége valamely kozmikus hatásra megváltozott.William Herschel (1738-1822), német csillagász elsőként állapította meg, hogy a Naprendszer más csillagrendszerekkel együtt a Világűrben vándorol.
Nagy Orion ködA Naprendszerünk kb 8 millió éve indult a nagy Orion ködből a Lant csillagkép Vega csillagához közeli pont felé[6] (en.wikipedia.org)Erre alapozva dolgozta ki Albert Vollmer, kortárs asztrofizikus figyelemreméltó elméletét, feltárva a Földet sújtó „legutolsó” Vízözön kiváltó okait: A Naprendszerrel együtt a Föld szabott útján különféle égitestek közelébe került, de nem egy kozmikus ködön is keresztülhaladt. A köd a Naprendszerbe hatolva fékezte a Föld és a többi bolygó tengelykörüli forgásának és a Nap körüli keringésének a sebességét. Ez még nem lenne baj, ezt túl lehetett élni, de „amint a Föld felső légköre a főleg hidrogénből és oxigénből álló nagy tömegű kozmikus köddel érintkezik, az örvénylő, háborgó (turbolens) súrlódás hatalmas elektromos kisüléseket kelt. A hatására az oxigén-hidrogén keverék kicsapódik, s hatalmas víztömeggé alakul. A Föld légköréből a felszínére lezúduló rengeteg víz óriási áradást okoz.”[7] Ez volt a Vízözön.Az ékiratos királylisták, a Biblia és az emberiség emlékezete megőrizte, hogy a katasztrófát a Vízözön előtti emberiség néhány tagja élte csak túl. Az írott és az íratlan hagyomány nyolc, a Földet újra benépesítő túlélőről tud.Ilyen lehetett a Gudea korában Noé bárkája (táblatöredék, Lagas, akkád kultúra?, harappaseries, wordpress.comA földi ember életéveinek száma minden időben a Föld Nap körüli keringési idejéhez igazodott. Ha e keringést valami, akár Vízözönt okozó csillagközi köd lefékezte, a földi évek időtartama hosszabb lett, s az az ember az özönvíz előtti időhöz képest, kevesebb, de hosszabb éveket számlált. Értelemszerűen a biológiai életkora nem, csak az éveinek száma változott. (Az ember mai életkora nagyjából 1 precessziós fokra, 72 évre (legfeljebb 120 évre) állt be. Az eltérést az éghajlat, a táplálkozási szokások és a jobb-rosszabb életkörülmények okozták.)
Neki már az élet sem fáj (114 éves asszony, Gustavia, Saint-Barthélemy, globo.com) A Föld napkörüli keringési sebességének csökkenése maga után vonta a földi évek időtartamának megnövekedését, s az ember a korábbihoz képest kevesebb évet számlált, s az életkora látszólag rövidebb lett.Ez az oka az ékiratos királylistákon levő, a maihoz képest több tízezer éves életkoroknak.Kr. e. 550 táján, a zsidók II. babiloni fogsága idején a zsidó írástudók a jóságos káldeus királyok jóvoltából bejutottak az ékiratos levéltárakba. A talált sumir, akkád, babiloni-asszír történetek alapján állították össze szent könyvüket, a Tórát, a judeo-keresztény Ószövetség első öt könyvének alapját. (Noé hitelességéről csak annyit, hogy a neve először Ezekiel prófétánál és Isaias 54. fejezetében fordul elő. A fogság idején Deutero-Jasaiah nevű zsidó író szerkesztette mindkét részt!) A zsidó tudósok az ékiratos táblákon felsorolt vízözönelőtti őskirályok túl magas életkorokat nem hitték el, és a szent könyvükben, a Tórában ezer év alá szorították.Nemcsak csillagászati számítások, a bibliai történetek és a régi írások igazolják a naptári évek ilyetén változását, hosszabbodását, hanem a magyar népmesék állandó meseeleme, a „három nap” vagy az „egy esztendő”.A magyar népmesékben a szolgának szegődött mesehősnek egy, illetve három nap alatt telik ki egy esztendő. A nem átdolgozott, a nem átvett, hanem az eredeti magyar népmesékben az egy, illetve a három napos esztendő említése réges-régi rejteki tudást őriz.„Volt a királynak három ezüsterdeje és három aranyerdeje és akkor minden esztendő csak egy napot szolgáltatott, és a három esztendő csak három napból állott.”[8]„Bátyáid… beszegődtek, kapnak is szép királyi ruhát, de te is kapsz, ha engem kiszolgálsz…! Csak reggel lesz dolgod, három nap lesz egy esztendő!”[9]„Mindjárt meglett az alku, kezet fogtak. Az esztendő három napból állt.”[10]„De már betelt az esztendő, merthogy szót egybekeverjek, akkor csak három nap volt egy esztendő.”[11]A „három nap egy esztendő” népmesei elem arra utal, hogy az ősidőkben népünk elődei rövid esztendőket számláltak. Átélhettek legalább egy, az évek, s tán a napok időtartamát is megváltoztató kozmikus csapást, pl. a vízözönt.Bár sokan állítják mégsem tudható be Kézai Simon középkori krónikaíró „nagyzási hóbortjának”, hogy a magyarság eredetét Noé vízözön előtt született fiaitól, Kamtól vagy Jáfettől indítja.[12] Ezzel közli, hogy, a magyarság igen-igen régi nép, s az eredete a vízözönig nyúlik vissza. A magyar hagyományokban meglevő három-, illetve egynapos esztendők említése, ha sejtésszerűen is, de valamelyik előző világkorra utalhat.Vajon mi összefüggés lehet a magyar népmesék „három/egy nap egy esztendő” kitétele és a vízözönelőtti ősapák tízezeréves uralkodási ideje közt?3 napos esztendő:Ahhoz, hogy megkapjuk, hogy egy-egy vízözönelőtti ősatya háromnapos év esetében hány évig uralkodott, a több tízezer éves uralkodási időket külön-külön át kell számítani napokra. s az eredményt, a kapott napok számát el kell osztani egy évnek megfelelő napok számával.Kerek, áttekinthetőbb értéket ad a régi 360-napos földi évvel való számlálás. Ti. az ókori források alátámasztják, hogy a mai, 365,25 napos földi évet megelőzően az év 360 napos volt, bár korábban kevesebb napból álló esztendő is lehetett.A hindu Védák szövege 360 napos évről beszél, és sehol nem említi azt az 5,25 napot, amennyivel több a mai évünk, viszont közli, a Hold tizenöt napig dagadt, utána ugyanannyi napig fogyott.[13]Az ó-babiloni ékiratos szövegekben egy év 360 nap. Ez azt jelenti, hogy a Nap látszólagos égi útját 360 fokra, továbbá tizenkét 30o-os alrészre osztották. E részeket állatövi jegyekkel jelöltek.[14] Ez tükröződik vissza a teljes kör 360o-os beosztásán.Rómában Romulus idején 360 napos évvel számoltak.[15]
Napóra, (Qumran, kb. Kr.e. 200, pinterest.com) A számítás menete:Az uralkodási évek száma x 3 nap = az uralkodási idő napokban.A kapott napok száma osztandó 360-nal, mivel régen 360 napos volt az év.Az eredmény az uralkodási idő 3 napos években, illetve kaspuban.A kaspuban azon ismeret rejlik, hogy minden nap két részből, egy éjszakából és egy nappalból, vagyis 2 x 12 órából áll. A sumiroknál, babiloniaknál, egy nap két kaspuból állt. Ez jelenik meg az óra 12- beosztásán, számlapján. Ezért mondjuk, hogy hajnali két óra, délután két óra. Az emberiség évezredeken keresztül ezt szokta meg, a vérében van; ezért nehezebb az idősebbeknek az időpontok 24 órában való számlálása. Az ékiratokban rögzített vízözönelőtti uralkodási idő: 72000, 67200, 36000, 21600, 28800 év. Az őskirályok uralkodási ideje:ÉvNap3 napos év kaspu 72.000216.00060030067.200201.60056028036.000108.00030015028.80086.40024012021.60064.80018090 E táblázatból kitűnik, hogy pl. a 21.600 éves vízözönelőtti uralkodási idő vagy életkor a magyar népmesék háromnapos évére lebontva megegyezik a mai ember életkorának mondhatni végső határával, a 90 évvel.A magyar népmesékben előfordul az egynapos esztendő is. A számításhoz az őskirályok uralkodási évét el kell osztani 360 nappal, hogy kiderüljön, hány egynapos évig uralkodtak.A népmeséinkben fel-felbukkanó „egy-, illetve háromnapos esztendő” rég letűnt kort, talán valamelyik előző világkort idézi. Népünk ösztönös emlékezete őrizte meg e csillagászati eseményt, s népmesébe rejtve hagyta az utókorra.Ezen írás Sanchoniathon föníciai történetíró, Bérosszosz babiloni pap és a Biblia történeteiből összeállított „Világkatasztrófák” c. könyv alapján készült.
[1] Reallexikon der Assyrologie und Vorderasiatischen Archäologie (Az asszirológia és az elő-ázsiai régészet reállexikona), De Gruyter, Berlin – New York, 1980-83. Weld-Blundell címszó.
[2] Schnabel, Paul: Berossos und die babylonisch-hellenistische Literatur (Bérosszosz és a babiloni-hellén irodalom), Verlag Teubner, Leipzig-Berlin, 1923. 261. p.
[3] Bérószosz nyomán Polyhistor adata: A vízözön után Noét a fentemlített káldeai uralkodók után 86 méd király követte. In: Schnabel i. m. 267. p.
[4] Poebel, Arno: Historical and Grammatical Texts, Vol.V. Publ. University Museum, Philadelphia, 1914. Pl. I.
[5] Szent Biblia, Teremtés, V.6.3.
[6] Vollmer, Albert: Sintflut und Eiszeit, Alvo-Verlag Obernburg, 1989. 7.p.
[7] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matróna, Győr, 2011., 75-76. pp.
[8]Hogyan nyerte el a szegény csobán a császár leányát? Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék Süss föl nap i.m. II. 189.p.
[9].A macskakisasszony, Berze Nagy János gyűjtése, Süss föl nap i. m. 91. p
[10].A vasfejű ember, Török Károly Csongrád-megyei gyűjtése. Süss föl nap i.m. I. 287. p
[11] Szép Palkó, Kriza János gyűjtése. Süss föl nap i.m. II. 232. p.
[12] Thuróczy i.m. 16. p.
[13] Thibaut i. m. 23, 25. pp.
[14] Jeremias i.m. 58-59. pp.
[15] Plutarkhosz (Numa) i. m. 152. p.
Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »
