Megérkezik-e a korábban kért plusz gázmennyiség? Mi lesz, ha Oroszoszág esetleg elzárja a gázcsapokat?
Míg az uniós országokban 17-28 százalék között van a földgáztározók töltöttsége, addig Magyarországon 54 százalékos a felöltöttség, ez az EU-ban az egyik legmagasabb arány. Ez a tartalék nem tart ki korlátlan ideig, de hónapokra tudja biztosítani Magyarország szükségleteit – fejtette ki újságírói kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Megjegyezte, annak idején vita övezte a tározók állami visszavásárlását – most látjuk, mennyire helyes lépés volt ez.
Az már ismert, hogy az oroszokkal kötött gázszerződés a háború fényében nem ismert, de
arról nincs jelenleg döntés, hogy a korábban kért plusz egymilliárd köbméter gázt megveheti-e Magyarország
(a miniszter korábban arról beszélt, hogy az oroszok nyitottak erre a tranzakcióra).
Ha tehát esetleg Oroszország elzárná a gázcsapokat, akkor jelentős magyar tartalék áll rendelkezésre, a többit pedig alternatív forrásból lehet vásárolni, az orosznál drágábban.
Gulyás Gergely kijelentette: a kormány minden körülmények között tartani kívánja magát a rezsicsökkentéshez, de háborús helyzetben természetseen vannak bizonytalanságok.
Az orosz bankok SWIFT-rendszerből való kizárása nem érinti a gázért történő fizetést. Az EU olyan szankciókat hozott, amelyek nem teszik ezt lehetetlenné, hiszen az uniós országok jelentős része számára is kiemelten fontos az orosz gáz. A miniszter példaként említette, hogy Németország energiaszükségletének 13 százalékát adja az orosz földgáz, a közép-európai térségben pedig van olyan ország, ahol ez az arány 100 százalék.
Az ismételt kérdésre, hogy csak a tározókból meddig tudná fedezni Magyarország a szükségleteit, a miniszter azt mondta: az energiafogyasztás mértéke változó, tavasszal a legalacsonyabb (már nincs fűtés, még nincs légkondicionálás), ezért ez a fogyasztástól függ, de legalább 3 hónapig.
Elhangzott még: ha nincs a paksi atomerőmű, akkor négyszeresére nőne a rezsiköltség az évi átlagos mintegy 92 ezerről 386 ezerre. A jelenlegi árakon a most működő Paks 1 által termelt áramot szabadpiaci forrásból évi 1200 milliárd forinttal többért lehetne megvenni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
