A Vízügyi Főigazgatóság (ANAR) egy, a Gyilkos-tó jövőjét alapvetően meghatározó munkálat előkészítésén dolgozik. Megerősítik, felújítják a gátakat, és az évtizedek alatt a tóba került hordalék egy részét is kiemelik, így állítva meg a feltöltődést.
A Szeret Vízügyi Igazgatóság az országos helyreállítási terv (PNRR) alapjaiból 300 ezer lejes finanszírozásban részesül, amiből elkészülnek azok a tervek, amelyek után a Gyilkos-tónál végezhetnek olyan munkálatokat, amelyek megállíthatják víztükör fokozatos eltűnését. A tóba folyó, illetve innen kifolyó patakokon a gátakat felújítják, illetve van, ahol újat építenek, hogy a hordalék besodródásának útját állják, de a tó medrének egy részét is kikotorják, kiemelve onnan az üledéket.
Amint megkeresésünkre válaszolva Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója elmondta: az elmúlt napokban számos megbeszélés zajlott a projektet koordináló vízügy, illetve a nemzeti park, erdészetek, a gyergyószentmiklósi városháza és más intézmények képviselői között. A cél, hogy olyan módon történjen meg a fejlesztés, hogy a tó feltöltődését megállítsák, az eredmény a turizmus számára is előnyöket hozzon, de a tó sajátos élővilágát a lehető legkisebb mértékben érintse ez. Mindegyik érintett résztvevő fontosnak tartja ennek mielőbbi megvalósítását, mindenki igyekszik a maga részét hozzátenni ehhez, így a nemzeti park is – szögezte le Hegyi. Kijavítják, megtisztítják a tóba ömlő Juh patak, a Veres- , a Gyilkos- a Száraz- és a Likas- patakokon is a gátakat, illetve egy új is épül, valamint a kifolyásnál található gátat is rendbeteszik, hogy az segítse a vízszint szabályozását is.
Képek: BÉKÁS-SZOROS–NAGYHAGYMÁS NEMZETI PARK
Hegyi szerint problémát jelent, hogy a gátak többsége magánterületeken van, és most zajlik az illető tulajdonosok beazonosítása, hiszen az ő jóváhagyásuk szükséges ahhoz, hogy a vízügy a területeiken munkálatokat végezhessen. Hozzátette: az a helyzet is fennállhat, hogy ezek a gátak sehol, semmilyen leltárban nem szerepelnek. Mások mellett biológusok bevonásával dolgoznak a munkaterven, hogy a kivitelezés majd a legminimálisabb mértékben érintse az élővilágot. Például, hogy a patakok medrében csak időszakosan dolgozzanak, a víz ne legyen állandóan zavaros, és hogy ne zavarják azt sem, amikor a nemzeti park a védett halfajták ivadékainak telepítését végzi. Hegyi Barna elmondta még, hogy a nemzeti park kérésére a gátaknál olyan hallépcsők épülnek, amelyek nem csak a pisztrángok, hanem a víz fenekén úszó halfajták számára is lehetővé teszik az átjutást. Eddig is léteztek lépcsők, de nem voltak erre megfelelőek – tette hozzá.
A tóból a hordalék kikotrására több technológián is gondolkodnak. A terv az, hogy majd télen végzik el, amikor a halak a mélyebb vizekbe húzódnak. Le fognak engedni a tóból egy méternyi vizet, és szárazra kerül egy nagy felület, amit jelenleg csak néhány centiméter víz borít. Amikor abból kiszivárog a víz, jöhetnek a kotrógépek. Így lényegében sem a patakkal, sem a tó vizével nem kerül közvetlen kapcsolatba az iszap kikotrásának a folyamata. Ez az alacsony vízszint egyébként nem lesz kisebb, mint amilyen nagyobb szárazságok idején természetesen is elő szokott fordulni. Örülök ennek a lehetőségnek. Amint megvalósul, elmondhatjuk, hogy a következő 150-200 évre már nem kell aggódnunk, hogy a tó feltöltődik. És remélem, hogy a következő nemzedékek már jobban odafigyelnek erre a természeti kincsre, mint ahogy az ezelőtt történt” – fogalmazott a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója. Elmondta még, hogy a speciális mérések bebizonyították azt, amit egyébként mindenki feltételezett, vagyis, hogy a területek visszaszolgáltatása után, a 90-es években történt erdőkitermelések miatt keletkezett a legtöbb üledék a tóban.
Gergely Imre
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
