Párkány város a kórusmozgalom területén nagy múltra tekinthet vissza. Mindig volt felnőttkórusa a Csemadoknak, a művészeti iskoláknak gyermek- és felnőttkórusa, melyek ma is működnek. Van olyan felnőttkórus, mely négy évtizedes jubileumot ünnepelt a közelmúltban, mint a Stilla Pectus, melynek Papp Katalin a karnagya több mint harmincöt éve. A Csemadok énekkara, a SZIVÁRVÁNY is elmúlt harmincéves, itt többször volt karnagyváltás.
Ma a városnak van három felnőttkórusa – ebből kettő vegyes –, három iskolai kórusa, melyek ünnepek alkalmával mindig szerepelnek. Versenyszerűen csak a Stilla Pectus és az Ady Endre Iskola gyermekkórusa szokta megmérettetni magát.
Az utóbbi években a Szent Imre Plébániáról indult a kezdeményezés egy egyházi énekkar létrehozására. A folytatást korlátozta a koronavírus-járvány, majd a vezetőváltások. 2023-ban azonban már állandósult az énekkar vezetése és profilja.
Örömmel vették, hogy a plébánia nevében dr. Fóthy Zoltán esperes pártfogásába vette, segíti őket, sőt szakmai tanácsokat is ad, főleg a repertoár összeállításához.
A női kórus a tavalyi második félévtől már a nánai Dorna Mónika pedagógus vezetésével működik, akitől az alábbiakat tudtam meg nem mindennapi profiljukról, amelynek fő vonala a mai egyházi énekeken kívül a középkori latin és magyar gregorián énekek megismertetése.
Hazai tájakon, s főleg a magyarlakta vidékeken működik néhány egyházi énekkar, de még mindig kevés ahhoz, hogy mozgalommá fejlődjön.
Dorna Mónika az eddigi alig egyéves működésükről, sikereikről a következőképpen nyilatkozott:
„A tavalyi évben minden hónap első péntekén az esti misén énekeltünk Párkányban. Azokat a miséket csak mi visszük, minden éneket a kórus, orgona nélkül. A hívek közül néhányan az állandó részekbe, zsoltárba, allelujába becsatlakoznak. Magyar gregorián énekeket éneklünk, mindig az adott nap miséjéhez szabva. Tavaly nagypéntek is első péntekre esett, a nagypénteki szertartást Nánán vittük, aminek részét képezte a János-passió is régi magyar dallamon.
Emellett tavaly több más felkérésnek is eleget tettünk. A nánai lourdes-i barlang megáldásakor Mária-énekeket énekeltünk, a párkányi templomban a gróf Esterházy Jánosról szóló előadás és kiállítás megnyitóján róla szóló énekeket énekeltünk, Szent István ünnepének kapcsán a Marianumban a Szent István intelmeiről szóló előadás és kiállítás megnyitóján Szent István- és Szent Imre herceg-énekeket énekeltünk, az adventi időszakban Párkányban a sétálóutcán a város adventi koszorúja első gyertyájának meggyújtásakor adventi liturgikus énekeket, illetve népénekeket énekeltünk, illetve szintén adventben a párkányi könyvtárban Fóthy Zoltán esperes úrral, Radoslav Lenčéš káplán úrral és Pólya Csaba református lelkész úrral való lelki beszélgetésen énekeltünk.
Karácsonykor középkori latin karácsonyi énekekből állítottunk elő egy csokrot, és ezekből adtunk egy 25 perces koncertet Nánán, Párkányban és Nagyölveden, illetve karácsony nyolcadában karácsonyi misét énekeltünk Párkányban és Nagyölveden.
Az idei évben továbbra is vinni szeretnénk az első pénteki szentmiséket, illetve más napokon (pl. nagypénteken) is szolgálatot vállalni a liturgiában.”
Ismeretes, hogy több alkalommal részt vettek már továbbképzésen is, sőt Párkányban is tartottak továbbképzést nemcsak a tagoknak, de érdeklődők is megismerhették a gregorián éneklés csodás hangulatát.
Erről is adott tájékoztatást a kórusvezető:
„Kórusunk két tagja az elmúlt több, mint egy évben öt szemináriumon vett részt, melyeket prof. Gloria Braunsteiner tartott, de más kórustagok is részt vettek legalább egy szemináriumán. A jövőben továbbra is szeretnénk képezni magunkat e téren”.
Mónika kifejezte háláját, köszönetét dr. Fóthy Zoltán esperes úrnak, aki nagyban támogatja törekvéseiket, a liturgikus énekben való rendkívüli jártasságának köszönhetően bármikor fordulhatnak hozzá tanácsért.
„A gregorián nem zene, sokkal több annál. Egyfelől nagyon magas művészi felkészültséget igényel a szép előadása: végül is Istennek énekelünk. De a művészi szemponton túl még valamire szükség van: mély spiritualitásra.
Amikor az embernek nagyon mély vallási élménye van egy zenével kapcsolatban, tehát nem a világ jut róla eszébe, hanem kifejezetten Isten, akkor az azt jelenti, hogy rejtetten-burkoltan, de mindenképpen jelen van a hatása”. (Sztankó Attila)
Köszönet, tisztelet az AD DOMINUM női kórus indítójának, aki ezt vállalta, és főleg azoknak, akik ezt most folytatják. Reméljük, lesznek követőik.
(Dániel Erzsébet)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
