Hallott a Hamilton-tervről? Ha nem, akkor bizonyára kevés német újságot olvas. Berlinben és Brüsszelben csillogó szemű politikusok, elemzők és újságírók Alexander Hamilton 1790-es húzásának megismétlésétől várják az Európai Egyesült Államok megalapítását.
Ameddig mi aludtunk, az EKB már ki is bocsátotta az első 17 milliárd eurós közös adósságkötvényt. Tizenháromszoros volt a túljegyzés, tehát garantált a folytatás. Jöhet az adósságunió?!
Az első amerikai pénzügyminiszter nem tett mást, mint a 13 függetlenné vált gyarmat adósságát szövetségi adóssággá alakította, és ezzel elindította a föderális amerikai állam kiépítését. A közös adósság visszafizetéséhez ugyanis közös adók kellettek, amiket így sokkal könnyebb volt elfogadtatni.
Olaf Scholz német szocdem pénzügyminiszter a Next Generation EU mentőcsomag elfogadása kapcsán beszélt az EU “Hamilton momentumáról”, vagyis egy olyan (vész)helyzetről, amelyben a közös adósság és annak közös — idővel akár uniós adók általi — visszafizetése elősegíti a föderalizációt, az Európai Egyesült Államok létrejöttét.
Nagy a baj délen.
Azt már a Wall Street Journal teszi hozzá, hogy Hamilton a közös adósság előtt a szövetségi alkotmányt előkészítő Federalist Papersvitában egy olyan demokratikusan legitimált központi kormánytszorgalmazott, amely felelősen bánik az adófizetők pénzével. Az EU-ban ez pont fordítva történik. Előbb jön a közös adósság(orgia), majd amikor az eurózónán kívüli országokat is sikerült jól eladósítani, jöhetnek a közös szabályok, leginkább többségi szavazással.
Miközben az Európai Parlament és a Tanács egymással vitázik a jogállamiságinak csúfolt ideológiai szempontok érvényesítésén és a vén kontinens a második hullámra figyel, a Bizottság már ki is bocsátotta az első 10 milliárd eurós, tízéves, valamint az első 7 milliárd eurós, húszéves kötvényt. A pénzpiacok tizenháromszorosan jegyezték ezt túl, vagyis a 900 milliárd eurós keretet is várhatóan lejegyzik.
A mostani pénz a SURE uniós munkahelyvédelmi program finanszírozását szolgálja, amelyből hazánk 504 millió, Olaszország 27,4 milliárd, míg Spanyolország 21,3 milliárd eurót kap. Az arányok jól mutatják, hogy valójában az eurózóna bajban lévő déli országainak víz felett tartását fizettetik meg a maradék 27 tagországgal.
Ahogy Texas és Florida adófizetői sem fizetik szívesen a demokraták által tönkretett Kalifornia vagy New York adósságát, úgy a hollandok és osztrákok sem fizetik szívesen a dél-európaiak dolce vitájának számláját. A New York Times szerint a gorilla kisétálta tőkepiacra, amely a tengernyi amerikai államkötvény után alig várta egy AAA-besorolású, friss adós megjelenését. Figyeljük az útját és idézzük fel a bostoni teadélután jelmondatát: No taxation without representation!
Kiszelly Zoltán
politológus
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
