Ha a baloldali összefogás kerülne hatalomra 2022-ben, akkor a zűrzavar, az összevisszaság, a szamárkodás, a helyi kakaskodások buta világa teremtődne meg.
A rendszerváltozás nem hozta meg a remélt gyors életszínvonal-emelkedést, és ez a harminc évvel ezelőtti első önkormányzati választási eredményben manifesztálódott – minderről Boross Péter beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy 1990-ben ezekben a hetekben tartották az első szabad helyhatósági választásokat Magyarországon. A volt miniszterelnök kifejtette, hogy ez volt az első rossz jel a magyar közvéleménytől, hogy alapvetően elégedetlenek az új viszonyokkal. Boross szerint tudomásul kell venni, hogy nem forradalom volt 1990-ben, hanem a nagyhatalmak által jóváhagyott változás, annak minden következményével együtt. Úgy látja, ha a baloldali összefogás kerülne hatalomra 2022-ben, akkor a zűrzavar, az összevisszaság, a szamárkodás, a helyi kakaskodások buta világa teremtődne meg.
Valóban a harminc évvel ezelőtti önkormányzati választás zárta le a rendszerváltás első szakaszát? Egy végpont volt, vagy valaminek a kezdete?
Egy biztos, hogy az országgyűlési választási MDF-győzelem után baloldali visszakívánás történt a magyar körvéleményben. Az akkori voksoláson a baloldali ellenzék győzött, és kétségtelen, hogy a kormánypártok vereséget szenvedtek. Világosan kiderült, hogy a rendszerváltásnak az a változata, ami Magyarországon és a többi kelet-európai országban történt, nagy csalódást okozott. Egy sokkal radikálisabb rendszerváltozás teljesen más állapotokat teremtett volna. Tudomásul kellett venni, hogy az egyre nagyobb államadósság-állomány és annak szocialista eltitkolása, a Németh-kormány békülékeny időszaka és a média egyértelmű baloldali irányítása ezzel a következménnyel járt. A rendszerváltozás nem hozta meg a remélt gyors életszínvonal-emelkedést. Ez ebben a választási eredményben manifesztálódott. Az első rossz jel volt a magyar közvéleménytől, hogy alapvetően elégedetlenek az új viszonyokkal.
Boross Péter: Világosan kiderült, hogy a rendszerváltásnak az a változata, ami Magyarországon és a többi kelet-európai országban történt, nagy csalódást okozott – origo/KONCZ MÁRTON
A túlzott várakozásokkal szemben miért nem tudott fellépni az MDF?
Mivel a köztájékoztatási eszközök nem a kabinet kezében voltak, így ezt a folyamatot nem sikerült befolyásolni. Mindezeken felül a köztársasági elnök sem rokonszenvezett a kormánnyal. Olyan körülmények között történt a rendszerváltozás, mintha egy sima kormányváltás történt volna. Nem lehetett azt az erőteljes ténykedést kifejteni, mint amelyek más rendszerváltozásokat jellemeztek. Mindezek vezettek el oda, hogy a magyar közvélemény nem bírt ismeretekkel az ország valós helyzetével kapcsolatban. Fontos az is, hogy az MDF-nek nem volt olyan szervezeti és hálózati rendszere, mint az MSZP-nek. Az utóbbi dolog is nagy előnyt biztosított az egykori utódpártnak. Tudomásul kell venni, hogy nem forradalom volt 1990-ben, hanem a nagyhatalmak által jóváhagyott változás.
A szovjet csapatok jelenléte mennyiben befolyásolta az 1990-es eseményeket?
A szovjet hadsereg jelenléte alapvetően nem, hanem csak annak a gondolata, hogy mi lesz akkor, ha Moszkvában puccs történik Gorbacsov eltávolítására. Ezzel önmagában számolni kellett. 1989 közepén Nagy Imre újratemetésekor vendégségben volt nálam egy velem egyidős házaspár. Akkor azt beszéltük, hogy a tömegben szinte alig voltak ősz hajú emberek a Hősök terén. A barátom akkor azt mondta, hogy az is súlyosan téved, aki elhiszi, hogy az oroszok va
Ha az MDF jobban szerepelt volna az önkormányzati választáson, akkor elkerülhető lett volna a taxisblokád?
Az biztos, hogy megvolt a hajlam az egész akcióra, így nem lehetett elkerülni. Ahol a Nemzetközi Valutaalap követelésre, ilyen arányú benzináremelés van, és az adott államban lehet szabadon tüntetni, akkor ez majdnem elkerülhetetlen. Mindezek mellett a taxisok képesek is voltak gyorsan szerveződni. Baloldali vezetőik szervezték az egész akciót, a teljes ellenzék nagyon gyorsan rámozdult. Többek között azért is lettem belügyminiszter, hogy ilyen többet ne forduljon elő. Kézbe kellett venni a rendőrséget, és alkalmas vezetőkkel megfelelő pályára állítani. Fenyegetések később is voltak, hogy hasonló akciók történjenek.
Reális veszély volt, hogy az akkori kormányt később puccsal eltávolítsák?
Szégyelltem volna magamat, ha olyan rendőrséget felügyelek, ami ezt engedi. A kormánydöntési kísérletek általában úgy történnek, hogy a szervezők megbeszélik egymás között, hogy egy ilyen akció lehetséges-e. Az ilyen szándékot tervezők számára azonban világossá vált, hogy a rendőrség alapvetően megváltozott a taxisblokád hatására.
Az önkormányzati vereség és a taxisblokád végleg kényszerpályára tolta az első jobbközép kormányt?
A kormányra került pártok nem olyan erők voltak, amelyek hosszú ideje léteztek, megszerveződtek volna. Ilyen körülmények között maga a párt mint testület is nagyon eltérő nézetekkel küszködött. Az MDF és az FKGP is nagyon megosztott volt rengeteg kérdésben, és több szakadás történt. Ilyen helyzetben a kormánypárt számára mindig kétséges a későbbi választási siker. 1992-től teljesen nyilvánvaló lett, hogy a következő választás megnyerhetetlen az MDF és partnerei számára.
Mennyire tartja sikeresnek a 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején kialakult államrendszert?
A kerekasztal-tárgyalásokon kétségkívül előtérbe került az a helyes gondolat, hogy minél előbb legyenek választások. Ennek pedig az volt az ára, hogy a tárgyalások során sok kétharmados törvényt határoztak meg, mindez pedig a kormányozhatatlanság állapota felé tolta el az országot. Antall József Tölgyessy Péterrel kötött megállapodása révén sikerült a közjogi válságot elkerülni. (A bután kifogásolt úgynevezett paktummal az SZDSZ pedig arra a politikai platformra került, ahova való volt.) ILYEN KÉNYSZERKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTI HELYZETBEN A KORMÁNY ÁTADÁSA NEM JELENTETTE A KORMÁNYZATI HATALOM ÁTADÁSÁT, ÉS MINDEZT TUDOMÁSUL KELL VENNI, MERT ÍGY TÖRTÉNT. AZ ELSŐ OLYAN LEHETŐSÉG, AMI ALAPVETŐ VÁLTOZÁST HOZOTT E TÉREN, AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY TÍZ ÉVVEL EZELŐTTI MEGHOZATALA VOLT. Persze ezt lehetővé tette a baloldal mélyrepülése is.
Boross Péter: Mostanra világos lett, hogy a budapesti kerületi szisztéma nagyban rongálja az egész ország működését – origo/KONCZ MÁRTON
Az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszer Ön szerint egy jó konstrukció volt, vagy megérett a 2010-es változásra?
Az önkormányzati rendszer az állami struktúra szempontjából is mérlegelendő. Alapvető probléma volt, hogy nem voltak járások 1990 után. Gondot jelentett, hogy nem volt közigazgatási bíróság sem. Az előbbi megvalósult, míg az utóbbi nem. Az egyik legnagyobb hiba, hogy három évtized alatt nem sikerült elérnem, hogy a budapesti kerületi rendszer átváltozzon elöljáróságokká. Mostanra világos lett, hogy a budapesti kerületi szisztéma nagyban rongálja az egész ország működését. Mára a kerületi polgármestereknek kormányzatias vágyaik vannak, de ez a legutóbbi időkig mérsékeltebb problémát okozott. Azonban most, amikor a fővárosban egy alkalmatlan gyülekezet kezébe került az irányítás, akkor kiütköznek a bajok. Teljesen elképesztő, hogy egy kerületi polgármester a területén épülő országos kórház ellen tiltakozhat. Abszurd dolog egy nagyvárost így hatalmi darabokra szaggatni.
Lát esélyt arra, hogy ezt a budapesti szétszabdalt rendszert a kormány megváltoztassa?
Jogosultság lenne, akarat nincsen, és menet közben nem is lehet változtatni a szabályokon. Ilyen reformnak egy önkormányzati választás előtt lenne értelme, jó lett volna megcsinálni a korábbi években. Egy kétharmados többséggel működő kormánynak nem lehet ellensúlya egy főváros, és mindkét félnek az lenne az érdeke, hogy sikeres együttműködés legyen. Nem lehet egy ellenzéki gócpont a főváros.
Sikeres lehet-e ez az ellenzéki taktika?
Remélem, a magyarországi vidék kitart amellett a szemlélet mellett, miszerint biztosítani kell a nyugodt kormányzást. Ha a baloldali összefogás kerülne hatalomra 2022-ben, akkor a zűrzavar, az összevisszaság, a szamárkodás, a helyi kakaskodások buta világa teremtődne meg. Itt a vidékre lehet számítani.
KOVÁCS ANDRÁS
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
