Belekeveredett a Fidesz a kiélezett lengyel belpolitikai háborúba, ráadásul Európában egyre jobban tartanak a populista politikai erők előretörésétől, ezért is szavazhatták meg az Európai Parlamentben szűk egy hónapja, hogy az „uniós atombombát”, a 7. cikk aktiválását javasolják Magyarországgal szemben – erről beszélt a napokban több brüsszeli politikus is a Magyar Nemzetnek. A parlamenti voksolás előtt a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselőinek egyéni belátására bízta, a Fidesz ellen szavaznak-e. A kiszivárgott információk alapján bár az olasz és német képviselők megvédték volna a magyar kormányt, a svéd mellett a lengyel kollégák hangosan követelték az Orbán-kabinet megregulázását. Különösen a lengyelek viselkedése lehetett meglepő, hiszen a Polgári Platform (PO) politikusai korábban nem ápoltak ellenséges viszonyt Orbánékkal, ennek ellenére az elméletileg szövetséges párt képviselőinek túlnyomó többsége megszavazta a szankciót. Pedig tavasszal Orbán Viktor is beállt a sorba, és a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) saját jelöltje ellenére arra voksolt, hogy újra a korábbi PO-s lengyel kormányfő, Donald Tusk legyen az Európai Tanács elnöke.
Sőt, a két párt közötti viszony már-már barátinak is nevezhető, Szijjártó Péter külügyminiszter még a szavazás előtt egy interjúban a PO elnökéről például azt mondta: „Grzegorz Schetyna a barátom, járt nálam vendégségben, szeretek vele beszélni, személyesen a legjobbakat kívánom neki. A lengyelek boldogok lehetnek, hogy két jobbközép párt közül választhatnak.”
http://mno.hu/
Annak oka, hogy a PO most mégis érzékeny helyen támadta meg a Fideszt, rendkívül egyszerű: az odahaza ellenzékben lévő PO késhegyre menő harcot vív a magyar kormánypárttal jó viszonyt ápoló, ráadásul a Fidesz antidemokratikusnak tartott intézkedéseit folyamatosan lemásoló PiS-sel. Csakúgy, mint Orbánékat, a Jaroslaw Kaczynski vezette PiS-t is vádolják azzal, hogy kormánypropaganda-gépezetté alakítja a közmédiát, vagy hogy csorbítja az alkotmánybíróság függetlenségét.
– Természetesen a szavazással haza is üzentünk, ám komoly szerepet játszott a döntésünkben az is, hogy Európa jövője szempontjából is fontos értékekről van szó, mint a joguralom tisztelete, az igazságszolgáltatás függetlensége vagy a civil társadalom – avatta be lapunkat a döntés hátterébe Michal Boni, az Európai Néppárt EP-képviselője, a PO politikusa. – Bár kedvelem Magyarországot és a magyar kollégáimat is, a fideszeseknek meg kell érteniük, hogy a helyzet változik: néhány éve még csak finoman jeleztük, hogy bár kedvelünk titeket, azért ezt meg azt megváltoztathatnátok. Ez többé nem fér bele – állította a lengyel politikus a populista politikai erők tavalyi előretörésére célozva. Mint mondta, ma Európában a küzdelem nem konzervatív és liberális, esetleg baloldali pártok között, hanem a populizmus és a liberális demokrácia között folyik, ezt mutatja a francia, illetve a holland választások példája is. Márpedig Lengyelország az egyik olyan európai állam, amelyet a populistákhoz sorolt párt vezet.
Mivel Kaczynskiék 2007-ben már írtak ki egyszer előre hozott választásokat, és akkor a törvényhozás feloszlása és a voksolás között két hónap sem telt el, a PO-nak odahaza is folyamatosan jeleznie kell tettrekészségét saját választóinak. Annál is inkább igaz ez, mert a PiS most is magabiztosan vezet, míg ők 33 százalékon állnak, a PO csak 25-ön. Ráadásul a PO környezetében többen is attól tartanak, hogy a PiS-kormány ráteszi a kezét az országba érkező európai uniós támogatásokra, a saját holdudvara felé csorgatva azokat, ezzel is bebetonozva előnyét.
A PO nehéz helyzetben van, hiszen a történet arról is szól, hogy Lengyelország be tudja-e teljesíteni azt a szerepet, amelyet rengeteg elemző szán neki, vagyis hogy az Egyesült Királyság kiválásával jóval nagyobb súlyt képezzen az uniós döntéshozatalban. A nyolcéves PO-kormányzás alatt folyamatos volt a gazdasági növekedés, az ország presztízse pedig egyre csak nőtt a többi tagállam körében. – Amikor mi kormányoztunk, jól ment a gazdaság, de valamit elveszítettünk, kiderült, az embereknek nemzeti érzésre is szükségük van, erre csaptak le a populisták – vélekedett Boni. Szerinte azonban az emberekkel meg kell értetni, hogy Európa nem áll szemben a nemzeti identitással, hanem inkább kiegészíti. – Komoly pozíciót harcoltunk ki, mind a kontinens nyugati, mind a keleti fele elismert bennünket. Egyetértek azzal, hogy a brexit után Lengyelország nagyobb szerepet kaphatna Európában, ám ez a PiS vezetésével nem fog működni – vont mérleget a politikus.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.15.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »