A Magyar Honvédség megrendelései lendítették ki az eddigi mélypontról a német hadiipart – írja a Deutsche Welle (DW).
A német közszolgálati média Omid Nouripour zöldpárti politikus közlésére hivatkozik, aki a Német Gazdasági Minisztériumból kikért adatok alapján nyilvánosságra hozta, hogy a német kormányzat 5,3 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyvereladásokat idén január és június között.
2019 első felében ebből eddig 4,8 milliárd euró be is folyt a német államkincstárba, ami több, mint az ország teljes 2018-as hadiipari eladásokból származó összbevétele.
A legnagyobb vásárlók listája a következőképpen fest:
Érdekesség, hogy a lista hatodik helyén az Egyesült Arab Emirátusok található, 206 millió eurós összeggel.
Nouripour élesen kritizálta a hadi export alakulását, elsősorban az Emirátusok és Egyiptom tekintetében, mert szerinte a két közel-keleti ország felfegyverzése ellentétes az Angela Merkel kancellár vezette koalíciós kormány által a fegyverexport korlátozására hozott intézkedésekkel.
Magyar vonatkozásban a DW emlékeztet, hogy Orbán Viktor még májusban ígéretet tett arra, hogy megduplázza Magyarország hadi kiadásait, aminek látványosan igyekszik is eleget tenni.
Az sem meglepő fordulat, hogy a Fidesz-kabinet európai relációban a német hadiipart kényezteti a magyar adófizetők euró-milliárdjaival, hiszen a versenyszférában is a német nagytőkét, elsősorban az autógyárakat részesíti előnyben (olyannyira, hogy a magyar dolgozókat rabszolgatörvénnyel nyomorítják meg a kedvükért).
A 2018-as sajtóhírek szerint Leopard2 harckocsik és PzH 2000 önjáró lövegek érkeznek majd hozzánk a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttól.
Az Orbán-kormány geopolitikai manőverezését elősegítő hadügyi kiadási ugyanakkor nem korlátozódnak a stagnáló német hadiipar kisegítésére: az Egyesült Államokból is bőven érkezik majd hadianyag, hiszen ez volt a feltétele annak, hogy a magyar miniszterelnök beteljesíthesse régi vágyát, és néhány meghitt percet tölthessen Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »