A férfiszervezetek az apák jogi és társadalmi egyenlőségét figyelembe vevő és elősegítő családpolitika érdekében petícióval fordulnak a kormányhoz, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, az ellenzéki pártokhoz, illetve a parlamenti képviselőkhöz.
Ma Magyarországon az apák számos (kimondottan nemükből adódó) jogi és társadalmi hátránnyal néznek szembe. Míg a nők gyermekek születését követően 6 hónap CSED-re jogosultak, addig az apák csak 5 napos apaszabadságra. Bár a gyermek fél éves korától esedékes GYED-re jogilag elmehetnek a férfiak is, a velük szemben támasztott nemi alapú társadalmi elvárásokkal ez ellentétben van, így kulturálisan korlátozottak e téren is. Válást követően a gyermekek döntő többsége csak heti 1-2 napot tölt az édesapjával, vagy annyit se. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az apák átlagosan kevesebb időt töltenek gyermekeikkel, kevésbé alakul ki szoros kötődés az apa-gyermek között, nagyon sok fiú nő fel úgy, hogy nincs, vagy alig van megfelelő nemi szerep minta előtte, illetve hogy a férfiak szülői kompetenciáinak, szerepeinek társadalmi megbecsültsége is alacsonyabb, mint a nőké. Mindez szükségessé tenné, hogy családpolitikai prioritás legyen az apák társadalmi egyenlőségének elősegítése.
¨
Az elmúlt években azonban azt tapasztaltuk, hogy a családpolitika nemcsak nem segítette elő a szülői szerepek egyenlőségét, hanem ellenkezőleg: újabb és újabb apákat diszkrimináló rendelkezéseket hoztak és a családpolitikai kommunikáció is az apák alárendeltségén alapuló szemléletet erősítette meg a társadalomban. Ez a negatív folyamat 2011-ben kezdődött azzal, hogy az új alaptörvényben nem rögzítették az apaság védelmét (ellentétben az anyasággal) és a férfiak gyermekvállalásban, gondozás és nevelésben betöltött alacsonyabbrendű szerepeire hivatkozva (ezt egyenesen az alaptörvénybe foglalva) kirekesztették a férfiakat a korkedvezményes nyugdíjba vonulásból (hogy ez mennyire abszurd azt mutatja az is, hogy míg a gyermeküket egyedül felnevelő férfiak nem jogosultak erre, addig a gyermektelen nők igen).
¨
Ezt követően a folyamat 2018. január 1-jével folytatódott a diákhitel-kedvezmények nemhez kötésével: bevezették a diákhitellel rendelkező nők esetében, hogy az első gyermek születésénél három évre felfüggesztik a tartozás törlesztését, a második gyereknél a felfüggesztés mellett a tartozás felét is elengedik, míg a harmadik gyerek esetében teljesen elengedik a tartozást. 2020. január 1-jétől pedig bevezették, hogy a kereső tevékenységből származó jövedelmük után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a nőknek(!), akiknek négy vagy több gyermekük van. Orbán Viktor miniszterelnök ráadásul a napokban nyíltan is kijelentette, hogy a családpolitikájuk egyik alappillére, hogy azt a gyermeket vállaló nőkre(!) alapozzák (a férfiakra nem).
Ez azt mutatja, hogy Magyarországon jogilag és társadalmilag is nemileg hierarchikus viszonyok érvényesülnek a szülői szerepeket illetően és a kormányzati politikát is ez a szemléletmód uralja, különös tekintettel a családpolitikára. Ennek megváltoztatása érdekében, a nemek közötti jogi és társadalmi egyenlőségen alapuló családpolitikáért, a Modern Férfipolitikáért Mozgalom egy petíciót indított, melyhez csatlakozott két másik férfiszervezet is, a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság és a Férfihang Civil Társaság. Ebben arra kérik a kormányt, hogy a megfogalmazott hat pontot vegyék figyelembe a családpolitikai döntések során és aktívan segítsék elő e célok érvényre jutását (vagyis, hogy a családpolitika kezelje a férfiakat egyenlő szülőként, segítse elő, hogy a férfiak gyermeknevelésben, családban betöltött szerepei erősödjenek; kerüljön bevezetésre 6 hónap apa-gyed; szüntessék meg az apák jogi diszkriminációját; a kormányzati kommunikációban is egyenlő szülőként jelenjenek meg a nők és a férfiak; segítsék elő, hogy a férfiakkal szemben megszűnjön az az elvárás, hogy elsődleges keresők legyenek; illetve tudatosítsák a társadalomban, hogy a nemek közötti egyenlőség a nők és a férfiak közös érdeke). A petíció aláírói az ellenzéki pártokat és a parlamenti képviselőket is kérik, hogy lehetőségeik szerint támogassák ezeket a célokat.
A férfiszervezeteken túl a petícióhoz csatlakozott aláírásával a gyermekjogi és családvédelmi Apaszív Egyesület és a keresztény-konzervatív Polgári Válasz mozgalom. Több politikus is támogatta aláírásával az ügyet: Bencsik János független országgyűlési képviselő, Mesterházy Attila az MSZP országgyűlési képviselője, Sebők Éva a Momentum Mozgalom önkormányzati képviselője és a párt szociálpolitikai és Esélyegyenlőségi munkacsoportjának tagja, valamint az újhullámos szociáldemokrata Alternatíva Párt elnökségi tagjai.
A petíció a héten az aláírók névsorával együtt el lett küldve a kormányzatnak, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, az ellenzéki pártokhoz és a parlamenti képviselők megkeresése is folyamatban van. Szükség esetén pedig újból el fogjuk küldeni a petíciót, úgyhogy továbbra is fontos, hogy aki még nem írta alá, de megtenné az írja alá, ezen a webcímen van erre lehetőség.
A petíció és az aláírók névsora az alábbiakban olvasható:
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
