Hétfő a letargia, kedd a felzúdulás napja volt az MSZP-ben – így foglalta össze egy szocialista politikus az Origónak, hogy jellemzően milyen hangulatban vannak a párttagok a baloldal súlyos vereségét jelentő vasárnap után.
A 129 ezer új szavazatot szerző, a szavazóinak számát egyedüliként növelő, az észak-keleti magyarországi válságövezetből kitörő, az egyéni körzeteket tekintve a baloldalt beelőző Jobbik tagságában érezhető volt ugyan vasárnap este csalódottság, viszont a baloldali tömörülés meghatározó arcain pedig egyértelműen rémület és düh váltakozott. Rémület attól, hogy az elöregedő szavazótáborban túl sok perspektíva nincs már, és düh amiatt, hogy hiába gereblyéztek össze minden régi arcot, még így sem tudtak olyan egységet és erősödést felmutatni, mint a rettegett radikális oldal.
Nemcsak mi láttuk ezt így, de az Origo mai cikkéből világosan látszik, hogy a baloldali egyveleg legerősebb szárnya, a szocialista tábor is erőteljesen zúgolódik. Hiába próbálja az MSZP vezetése lecsillapítani a kedélyeket, és sikerként könyvelni el a csúfos vereséget, a tagság nem így gondolja. Botka László választmányi elnök is borúsan látja a jövőt, össze is hívta szombatra a választmányt, ahol valószínűleg olyasmiben lehet majd része a fültanúknak, amelyhez képest az őszödi beszéd egy megszeppent éltanuló hittanórai vallomásának fog tűnni.
„Az döbbentett meg, hogy a mozgósítás nálunk jól sikerült, mindenkit elértünk az adatbázisból, majd kikaptunk még a Jobbiktól is. Ezt miért nem magyarázza meg Mesterházy?” – háborgott egy vidéki MSZP-s a hírportálnak. Sokan vannak, akik szerint Mesterházynak inkább szembe kéne néznie az eredménnyel, és komolyan levonni a tanulságokat. A pártelnöknek ugyan a menesztése miatt állítólag nem kell aggódnia, erős a pozíciója, és a valószínűleg szintén nem túl sok jóval kecsegtető EP-választás előtt nem is igazán van kihívója.
Mint tegnap megírtuk, nemcsak a szocialista tábor, de az egész baloldali tákolmány recseg-ropog. Az Együtt-PM nem kér a Liberálisokból, Fodor nem talál magának frakciót, Gyurcsány az élre törne, Mesterházy szerint „együttműködésre vannak kárhoztatva”, a PM vezetése lemond, az EP-kampányban ellenfele mindenki mindenkinek, mindeközben pedig Bajnai úgy áll a kamerák elé, mintha felrúgták volna a homokvárát. Hogy mikorra várható a baloldal újabb szétesése, nem tudni, de az biztos, hogy a Jobbiknak négy éve van arra, hogy továbbra is megmaradjon a legstabilabb ellenzéki erőnek, építkezzen, szervezze magát, médiát szerezzen, és akkor van esélye reális kihívója lenni a szavazói számából ezúttal veszítő, de mégis kétharmados Fidesznek.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
