A Felvidéken nincs probléma a rovásírással aláírt okmányokkal

A Felvidéken nincs probléma a rovásírással aláírt okmányokkal

Míg a Felvidéken és Erdélyben, de akár Londonban, vagy Brüsszelben nincsen probléma a rovásírással aláírt okmányokkal, addig idehaza ez jelenleg tilos. De nem mindenki törődött bele ebbe, van aki perre vitte az ügyet.

Sokan szeretnének maguknak székely-magyar rovásírással ellátott okmányokat, személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt, ezt azonban 2014. augusztus 28-a óta már nem tehetik meg. Ekkor ugyanis Csatári László a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezetője kiadott egy olyan belső tájékoztatót, amiben ezt különböző jogszabályokra hivatkozva megtiltotta. Végül az ügy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kötött ki, pénteken tartották az első tárgyalást.

Volt, aki nem törődött bele abba, hogy nem írhatja alá rovásírással az okmányát. Horváth István igénylését többször visszautasította az Okmányiroda, illetve a KEK KH, de az alárovást igénylő réfri úgy döntött, hogy ügyét bírósági szakaszba lépteti.

A Csatári László által kiadott tájékoztató (Csatári-levél) főleg a Nemzeti alaptantervre különböző írásjelekre vonatkozó passzusaira hivatkozik. A dokumentum szerint aláírásra a latin ABC-én kívül még a 2011. évi CLXXIX. törvény által felsorolt nemzetiségek írásmódja használható. A rovásírás pedig nem számít nemzetiségi nyelvnek, ezért álláspontjuk szerint az dokumentumokon nem alkalmazható.

Abszurd a tiltás

Horváth István lapunknak nyilatkozva teljesen abszurdnak nevezte az Csatári-levelet, amit jogsértőnek tart. Álláspontja szerint egy hivatalvezető nem írhatja felül a törvényeket. Abban ugyanis az szerepel, hogy az állampolgár az általa elismert módon írhatja alá az okmányait, tehát bármit felírhat, amit a magáénak vall. Érthetetlennek tartja továbbá, hogy Csatári László nemzetiségi nyelvnek tartja a rovásírást, amikor az valójában a magyarság ősi írása. Hozzátette: azért is feleslegesnek tartja a tiltást, mert az aláírások döntő többsége amúgy is olvashatatlan.

Hírdetés

Horváth István szerint az általa teljesen törvénytelennek tartott levél azért születhetett meg, mert a hivatalokban nem tudják elolvasni a rovásírást. Ezért akarják ilyen módon megakadályozni, hogy az okmányokon elterjedjen használatuk.

A tárgyaláson mind a felperes, mind a KEK KH jogi képviselője ismertette álláspontját. Ez túl sok izgalmat nem hozott. A felperes ügyvédje szerint a törvény egyértelműen fogalmaz. Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szól. A jogszabályban az Értelmező rendelkezések 5. § paragrafus (13) bekezdése szerint az aláírás jogi meghatározása a következő: A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe, tehát eszerint minden probléma nélkül használható a rovásírás is. Az alperes jogi képviselője pedig nagyjából a Csatári-levélben olvasható jogszabályokra hivatkozott.

Elméletben úgy volt, hogy első fokon ma ítélet születik, de végül a bíróság a döntést május 27-ére halasztotta. Tehát ekkor fog ítélet születni arról, hogy az okmányokon lehet-e használni aláírásra a rovásírást, vagy sem. Természetesen erről is beszámolunk majd.
Felvidéken és Erdélyben nem probléma a rovásírás

A tárgyalóteremben több olyan határon túli magyar is helyet foglalt, akik igazolványaikat rovásírással írták alá. Sem a Felvidéken, sem Erdélyben nem okozott ez gondot. A bíróságon be is mutatták néhány okmányt. Kétségkívül kissé furcsa, hogy a hazánkkal nem éppen baráti viszont ápoló Romániában és Szlovákiában nincs probléma a magyarság ősi írásával, míg idehaza ez nem használható.

A Parlamentben is téma volt

Dúró Dóra jobbikos képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, azt tudakolva, hogy az ügybuzgó dr. Csatári miért tiltotta be hivatalában a törvény betűjének és szellemének egyaránt megfelelő rovásírásos aláírást.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »