Az 1990-es szabad választásokat követően mandátumot elnyert 200 képviselő a Duna – Kör tagja volt.
A Duna –Kört a magyar politikai vezetés lehelte éltre, nyugatnémetek javaslatára.
A Duna – Kör megalakítását Magyarország politikai vezetésének 1982-ben a nyugatnémet külügyminisztérium javasolta.
A nyugatnémet külügyminisztérium 1982-ben tanulmányt adott át a hazai külügynek.
A tanulmány megoldást tartalmazott két olyan ország politikai viszonyának a kezelésére, amelyeket egymástól közös határfolyó választ el, és a felek a valamelyike pénzügyi forrás hiánya miatt jelentős lemaradásban az általa vállalt a közös határfolyó hajózási, energetikai, környezetvédelmi (szennyvíznek a folyóba történő engedése) projekt teljesítésében.
A tanulmány német francia viszony kezelésére dolgozták ki.
A német francia viszony rendezésének egyik sarokköve a Rajna folyó szabályozása volt, a német és francia kormány a rendezés mikéntjében egyetértet, a rendezés sorrendjében azonban eltérőek voltak az álláspontok. Előbb a hajózás lehetőségének a biztosítására kerüljön sor, vagy szennyvíztisztítók létesítésére a Rajna menti településéken. A szükséges anyagi források mindkét oldalon szűkösek voltak.
A forrásokat illetően hasonló volt a helyzet Magyarországon.
Magyarországnak 1982-ben nem volt gazdasági ereje a vízlépcső beruházás folytatásához.
Prága 1982-ben nehezményezte Budapestnek, hogy a szerződésben vállalt munkákban a magyar fél jelentős lemaradásban van.
Magyarországon 1978-ban a gazdaságban krízis helyzet alakult ki.
A politikai vezetés fontolóra vette az IMF-hez való csatlakozást.
A Világbank –Nemzetközi Valutaalap ügy a Brezsnyev-figyelmeztetés dacára a PB 1979. februári napirendjére került.
Kádár 1979-ben úgy gondolkozott, hogy a washingtoni pénzintézeteket eszközként használja fel további pénzek kicsikarására.
Brezsnyev egymilliárd rubelig terjedő hosszú lejáratú kölcsönt ajánlott Magyarországnak, az ígéretből azonban nem lett valóság.
Megszorító intézkedésekre került sor.
A megszorító intézkedések hatására és az export meglódulása következtében az 1978. évi 782 millió dolláros konvertibilis kereskedelmi deficit 1980-ra aktívumba csapott át, és az aktívum egyre nőtt. Ugyanakkor fokozatosan emelkedtek a kamatráták. 1979-ben 5.9 százalékban állt az átlagos kamatráta, 1980-ban viszont 9.7, 1981-ben pedig már 14 százalékon.
A gazdasági fellendülés ellenére a költségvetés zsákjában még sem volt forrás Nagymaros építésére, többletet elvitte megemelt kamat.
Hogy a Kormánynak legyen alibije, a csehszlovákok kérésre választ adni Marjai József miniszterelnök a nyugatnémet tanulmány alapján Aczél Györgyöt kérte fel a Duna –Kör életre lehelésére.
Röviddel a Duna –Kör megalakítását követően, 1984-ben osztrák kölcsön felvételével a Nagymaros építésének a folytatásához szükséges forrás meglett.
A felvett kölcsön azonban nem az építkezések folytatásra fordította a kormány, hanem a Párt javaslatára az életszínvonal csökkenésének a megállítására. (Gulyás szocializmusra)
A palackból kiengedett szellem, mármint a Duna – Kör léte a kölcsön felvételé után, a nagymarosi építkezés megindulását követően számos a politikával kapcsolatot tartó gazdasági szektornak jól jött.
A Duna – Kör megmaradt, gyűjtő szervezete lett a reformer pártagoknak és az „megtűrt” ellenzéknek. (uhu)
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
