A drágulást, az inflációt tartjuk az ország legnagyobb problémájának, és nem bízunk a kormányban Nagy Roland2024. 12. 02., h – 14:53 Pozsony |
Szlovákia lakosságának háromnegyede úgy gondolja, rossz állapotban van az ország gazdasága, és a többség szerint ez a helyzet a közeljövőben sem fog megváltozni – derült ki a legújabb Eurobarometer-felmérésből. A legtöbben az emelkedő árakat és az inflációt tartják az ország legégetőbb problémájának. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kormánnyal és a parlamenttel szembeni bizalom kifejezetten alacsony, viszont az Európai Unió támogatottsága enyhén emelkedett.
A felmérésből kiderült, hogy a szlovákiai adatközlők kifejezetten negatívan látják az ország jelenlegi gazdasági helyzetét: mindössze 24 százalék válaszolta azt, hogy a gazdaság állapota megfelelő, ezzel szemben a 75 százalékuk inkább negatívan szemléli a folyamatokat (a fennmaradó 1 százalék nem tudott vagy nem akart állást foglalni).
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákia lakossága még összeurópai viszonylatban is kifejezetten pesszimista, hiszen az emberek csak Görögországban (86 százalék) és Franciaországban (82 százalék) elégedetlenebbek, mint nálunk.
Összehasonlításképpen: Ausztriában a válaszadók 49 százaléka, Magyarországon az 58 százaléka, Csehországban pedig a 68 százaléka látja negatívan országa gazdasági folyamatait.
Ami a következő egy évre vonatkozó elvárásokat illeti, a szlovákiai megkérdezettek 60 százaléka úgy gondolja, a helyzet csak romlani fog.
Aggódunk a drágulás és a pénzromlás miatt
A megélhetési problémák miatti aggodalmak más kérdéseknél is felmerültek. A felmérés készítői például felsoroltak 15 problémás ágazatot, és a válaszadóknak kettőt kellett kiválasztaniuk azok közül, amelyeket az adott országra vonatkozóan a legsúlyosabbnak tartanak. Ez alapján a szlovákiai megkérdezettek túlnyomó többsége (47 százalék) az inflációt, a drágulást és a megélhetési költségeket jelölte be, a második helyre az általános gazdasági helyzet (22 százalék), a harmadik helyre pedig az államadósság került (18 százalék).
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár a közgazdászok a konszolidációs csomag bemutatása óta arra figyelmeztetnek, hogy a megszorító intézkedéseket a lakosság fizeti meg, a kormánykoalíció választói szerint nincs ok az aggodalomra. Ők határozottan elégedettek a kabinet spórolási tervével.
A kormány konszolidációs csomagja értelmében januárban a legtöbb termék áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedik, de bevezetésre kerül a vitatott tranzakciós adó is. Míg a nagyvállalatok adókötelezettségei nőnek, az egészségügyi dolgozók bérnövekedésének üteme lassul, a családok pedig az eddiginél alacsonyabb adóbónuszra számíthatnak. Azonban hiába a szakértők és a választók egy részének tiltakozása, a koalíció szavazói úgy vélik, a kormány által előkészített spórolással minden a legnagyobb rendben van, derül ki az IPSOS ügynökség felmérésből, amely a Denník N megbízásából készült.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nincs itt semmi látnivaló
A Smer és az SNS választóinak többsége egyetért azzal a felvetéssel, hogy Robert Fico kabinetje a megfelelő módszereket választotta az államháztartási hiány lefaragására. A Hlas támogatói már kicsit tartózkodóbban, azonban ők is szép számban beálltak a kabinet elképzelése mögé.
A felmérés tanulságai szerint a miniszterelnöknek, Robert Fico (Smer) arról is sikerült meggyőznie a választóit, hogy a magasra csapott államháztartási hiányért az Igor Matovič, Eduard Heger és Ódor Lajos vezette kabinetek a felelősek.
Abban, hogy a konszolidációra valóban szükség van, az egész politikai paletta egyetértett. Ezt hangsúlyozni kell, mert az államháztartás állapotáért való felelősség teljes mértékben az ellenzéket terheli
– jelentette ki Fico a konszolidációs csomag elfogadása után. A kormányfő állításait a másik két koalíciós párt elnöke, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) és Andrej Danko (SNS) is gyakran ismételgette. A kormányzó trió által használt narratívák pedig hatottak a választóikra. A PS-, az SaS-, a KDH és a Demokraták-szavazóin kívül szinte senki nem vonja kétségbe Fico állítását.
A drága élelmiszerek okoztak egy kisebb zavart
A közvélemény-kutatók arról is érdeklődtek, ki a felelős a magas élelmiszerárakért. A drágulás esetében már nem akkora az összhang a koalíció választói között. Többségük a Matovič-kormányt tartja felelősnek az elszabadult árakért, azt azonban még a Smer, a Hlas és az SNS választói is kevéssé hiszik el, hogy a néhány hónapig ténykedő szakértői kabinet idézte elő az árvágtát. Az ellenzéki pártok támogatói egyértelműen Robert Fico előző kormányai számlájára írja a történteket.
Beérik a kormány magyarázatával
Az utóbbi hetekben a kormány konszolidációja mellett a Pozsony és Kassa között közlekedő IC-vonatok megszüntetése is egy kisebb elégedetlenségi hullámot váltott eredményezett.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állami vasúttársaság leállítaná a főváros és Kassa között közlekedő InterCity-járatokat, mivel nem kifizetődő az üzemeltetésük. A közlekedési minisztérium ugyanakkor állami támogatással újraindítaná a légiközlekedést Pozsony és Kassa között. A környezetvédők tiltakoznak.
A december első felében életbe lépő 2024/25-ös vasúti menetrend tervezete már nem számol a Pozsony és Kassa között közlekedő InterCity-járatokkal. A Denník N információi szerint a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) azért szüntetné meg a jelenlegi négy pár IC-vonatot, amelyekből kettő egészen Bécsig jár, mert veszteséges az üzemeltetésük. Cserébe inkább a valamivel lassabb expressz-, vagyis gyorsvonatok gyakrabban járnának a két nagyváros között.
Idő, pénz, politika
Az IC-vonatok menetrend szerint 4 óra 45 perc alatt teszik meg a Pozsony és Kassa közötti távot, a két végállomást leszámítva mindössze hét helyen, pl. Zsolnán, Liptószentmiklóson, Poprádon állnak meg. A másodosztályra szóló, egyszerű jegy 24,90 euróba kerül. Ha késések vannak, az IC-vonatoknak van „előnye”, a többi vonatot várakoztatják, hogy ezek a járatok tovább tudjanak haladni. Az expressz-, más néven gyorsvonatok ugyanezen a vonalon közlekednek, de 15 helyen állnak meg, így a menetidő is hosszabb, 5 óra 26 perc. A jegy viszont olcsóbb, a másodosztályon már 18,68 euróért utazhatunk a két nagyváros között.
Az IC-vonatok kisebb megszakítással már 1993 óta közlekednek a Pozsony és Kassa vonalon. Egy rövid ideig szüneteltették ezeket a járatokat, de 2016-ban, a 3. Fico-kormány idején az akkori koalíciós SNS vezetőjének, Andrej Dankónak a nyomására újraindították azokat. Az IC-vonatokat az állam nem támogatja, tisztán piacról kell megélniük. A 2. Fico-kormány 2014-ben ráadásul ingyenessé tette a gyorsvonatokat a nyugdíjasok és a diákok számára, így ez az utazóközönség nem jelenik meg az IC-ken. Ebből is adódhat a sajtóinformációkban megjelenő veszteségesség. Ugyanakkor az új menetrend tervezete szerint az expressz-, vagyis gyorsvonatok decembertől gyakrabban járnának, a jelenlegi kétórás intervallum helyett, óránként indulnának ilyen járatok Pozsony és Kassa között. A ZSSK lényegében ezzel próbálná meg helyettesíteni a megszüntetett IC-ket. Az új menetrendre ugyanakkor még az ifjabb Jozef Ráž (Smer-jelölt) által vezetett közlekedési minisztériumnak is áldását kell adnia, és nem zárható ki, hogy Danko ismét politikai nyomást gyakorol a témában.
A változással kapcsolatban a vasúttársaság azt közölte, a cél több vasúti járat üzemeltetése a Pozsony-Zsolna-Kassa vonalon kívül is, ami nagyobb rugalmasságot biztosítana az utazóknak. „Az új járatok bevezetésével módosulnak a csatlakozások, hogy hatékonnyá tegyük az új járatok bevezetését, a minőség és a kényelem megőrzése mellett” – jelentette ki Dominik Drevický, a ZSSK szóvivője a TASR hírügynökségnek. Hozzátette, a módosítás után több távolsági és regionális vasúti járat lesz. „A végső döntés az új menetrend elfogadása után születik meg, a fő célunk a lehetőségek bővítése, a szolgáltatás minőségének csökkenése nélkül” – tette hozzá a szóvivő.
Elfeledett vonal
Pozsony és Kassa között azonban van egy másik vasúti összeköttetés is, mégpedig az ún. „déli vonal”. Ez a magyarlakta vidéken halad keresztül, olyan jelentős magyar lakossággal rendelkező városokat érint, mint Galánta, Vágsellye, Léva, Losonc, Fülek, Tornalja, Rozsnyó, Szepsi. De például Rimaszombat vasútvonala is ehhez csatlakozik. A korábbi években ezen a vonalon is közlekedett egyenes járat Pozsony és Kassa között. A jelenlegi menetrend viszont szinte alig kínál olyan lehetőséget, hogy az utazók ezen a vonalon tegyék meg a két nagyváros közötti távot. A „legpraktikusabb” ilyen összeköttetés 6 óra 46 perces menetidővel és két átszállással számol. Így például aki Pozsonyból Rozsnyóra tart, a jelenlegi helyzetben jobban teszi, ha az északi vonalon először Kassára utazik, majd onnan közel egy órát visszafelé, nyugati irányba Rozsnyóra vonatozik. Az új menetrend tervezetében nem találtuk, hogy a déli vonalon való vonatközlekedés kedvezőbb irányba módosulna. Ugyanakkor itt a befektetések is régóta elmaradtak, a vonal egy szakasza például nincs villamosítva.
A déli vonatközlekedés hiányosságai azért is kiütközőek, mert a régióban szinte alig vannak autópályák. Bár itt érdemes azt is megemlíteni, hogy Szlovákia területén Pozsony és Kassa között sincs összefüggő autópálya, még annak ellenére sem, hogy ezt Robert Fico 2007-ben, az első kormánya idején már 2010-re ígérte. A két szlovákiai nagyváros között ugyanakkor Budapest érintésével, a magyarországi autópályán haladva kb. 4 óra 50 perc az út.
Vonat helyett repülő
A tömegközlekedéssel kapcsolatos másik friss hír, hogy a közlekedési minisztérium április és március fordulóján újra szeretné indítani a Pozsony és Kassa közötti légiközlekedést. A repülőjáratokat államilag támogatnák. Hétfőn, szerdán, pénteken reggel és este, vasárnap pedig csak este közlekedne a járat. Hamarosan kiírják az üzemeltető kiválasztására vonatkozó versenytárgyalást is. A nyertes cég 2027 októberéig, működtetheti a járatot azzal, hogy a megbízást 2028 októberéig meghosszabbíthatják. A feltételek szerint egy-egy járaton legalább 40 helynek kell lennie. Bár az ilyen utakra használt repülőgépek kapacitása ennek néhányszorosa is lehet, összehasonlításképpen érdemes elmondani, hogy a pénzügyminisztérium elemzése szerint a Pozsony-Kassa vasútvonalon egy-egy vonat kapacitása 510-591 utas között van. Ha Pozsony belvárosából szeretnénk eljutni Kassa centrumába, ahol mindkét esetben a főállomás található, akkor az a légi közlekedés igénybevételével is nagyjából két és fél óráig tart. Bár a repülési idő mindössze 50 perc, a biztonsági ellenőrzés miatt, jóval a felszállás előtt ki kell érkezni a reptérre, illetve a városközpontokba való eljutás is időt vesz igénybe. A két nagyváros között 2019-ben szüntették meg a légiközlekedést, mert a cseh ČSA légitársaság már nem tudta azt költséghatékonyan üzemeltetni. Akkor a legolcsóbb repjegy 18 eurónál kezdődött, de csúcsidőben egy ilyen jegy ára akár ennek a sokszorosa is lehet. A ČSA egyébként abban az időben Pozsonyból Prágába folytatta az útját, így tulajdonképpen biztosította a légi összeköttetést Prága, Pozsony és Kassa között. Korábban még az azóta már megszűnt SkyEurope és Danube Wings légitársaságok is üzemeltettek járatokat az ország két legnagyobb városa között.
A PS petíciót indít
Az IC-vonatok megszüntetése ellen tiltakozik az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS), és a döntés megváltoztatására szólította fel a közlekedési minisztert. „Petíciót indítunk a Kassa és Pozsony között közlekedő IC-vonatok megmaradása érdekében” – jelentette be szerdán Kassán Martin Dubéci, a PS parlamenti frakcióvezetője. A témát a parlament közigazgatási és régiófejlesztési bizottságában is megnyitják. „A Fico-kormány miatt 45 perccel tovább fogunk Kassáról Pozsonyba utazni, holott a jó és gyors vasúti összeköttetés a régió fejlődésének egyik kulcsa” – szögezte le Dubéci a párt sajtótájékoztatóján. Hozzátette, jelenleg nincs jobb alternatívája a megfelelő vasúti közlekedésnek, az autópálya nem készült el, a tervezett légi összeköttetést pedig csak néhány tehetős ember használná, a többi adófizető pedig évi egymillió euróval dotálná. „Eközben arra hivatkozva akarják megszünteti az IC-vonatokat, hogy költséges a fenntartásuk” – tette hozzá. A párt találkozni akar a ZSSK vezérigazgatójával, Peter Helexával is. Richard Dubovický és Zuzana Mesterová, a PS képviselői rámutattak, az IC-vonatok megszüntetése nehezítené a keleten élők munkába járását és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
A Greenpeace tiltakozik
A Greenpeace Slovakia abszurdnak tartja a Pozsony-Kassa vonalon közlekedő IC-vonatok megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és felszólítja a Szlovák Vasúttársaságot, ne rontsa tovább az amúgy is rossz közlekedési lehetőségeket azzal, hogy megszünteti a leggyorsabb járatokat – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Miroslava Ábelová, a Greenpeace Slovakia szóvivője. A környezetvédők leszögezték, a vonat a legkörnyezetkímélőbb közlekedési eszköz. Ahhoz, hogy minél többen válasszák a vonatot, olcsónak, elérhetőnek, kényelmesnek kell lennie a vasúti közlekedésnek, valamint sűrűn és késések nélkül kell járniuk a vonatoknak. „Fejleszteni kell a vasúti közlekedést, nem pedig megszüntetni a leggyorsabb járatokat. Ahelyett, hogy a vasút működésének javítására keresne forrásokat, a közlekedési miniszter a Pozsony és Kassa közötti légi közlekedés visszaállítását tervezi, amit állami pénzből akarnak támogatni” – mondta Ábelová. A szervezet egyúttal arra szólítja fel a kormányt, hogy növelje a környezetszennyező közlekedési módok, például a repülőjáratok, és csökkentse a környezetbarát közlekedés, például a vasút adóterheit. Emellett az úgynevezett klímajegyek bevezetését is szorgalmazza a Greenpeace, amelyek megfizethető árúak, és az ország, vagy egy-egy régió valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek lennének. A Greenpeace elemzéséből kiderül, hogy Szlovákia sereghajtó a tömegközlekedés szempontjából. A környezetvédők szerint mindenki számára elérhetővé kell tenni a tömegközlekedést, mert csak így tudnak az autó helyett környezetbarát közlekedésre váltani az emberek.
A közlekedési minisztérium ezt követően jelezte, kompenzációként több expresszjáratot indítanak, amelyek a jelenlegi kétórás intervallum helyett óránként közlekednek majd.
Az utasoknak több vonat áll majd rendelkezésére, amelyek kevésbé lesznek zsúfoltak
– érvelt Jozef Ráž (Smer-jelölt) minisztériuma.
A felmérés eredményei pedig azt mutatják, hogy a koalíció szavazói megelégedtek ezzel az indoklással, többségük ugyanis támogatja a döntést. Mindazonáltal ez a kérdés is rámutatott, hogy a koalíció mellett az ellenzék is képes hatni a saját választóira. Az SaS és a PS támogatói az ellenzéki narratívához igazodva kifogásolják, hogy a kabinet, ahelyett, hogy lerövidítené a két legnagyobb város közötti távolságot, inkább meghosszabbítja azt.
Azok a problémák, amelyek csak közvetve tekinthetők gazdasági kérdéseknek, kevésbé foglalkoztatják az embereket: például a migrációt a hazai adatközlők mindössze 7 százaléka tartja súlyos problémának, viszont uniós szinten ez a téma sokkal inkább szem előtt van (20 százalék). A klímaválságot a válaszadók 8 százaléka, az oktatás helyzetét a 6 százaléka, a terrorizmust pedig 2 százaléka tartja nagy problémának.
Oľga Gyárfášová szociológus szerint a lakosság aggodalma összefüggésben állhat a nemrégiben elfogadott konszolidációs csomaggal, amely jelentős adóemeléseket tartalmaz.
Ennek hatását az emberek ugyan még nem érzik a pénztárcájukon, de a már így is előre aggódnak a megélhetésükért
– fogalmazott, a migráció kapcsán pedig megjegyezte, az itteni lakosság egyelőre elhanyagolható mértékben szembesül a bevándorlásból adódó nehézségekkel, és a téma az utóbbi időben a politikai diskurzusból is kiszorult.
Nagy a bizalmatlanság az állammal szemben
A felmérésből továbbá kiderült, hogy a szlovákiai megkérdezettek többsége (64 százaléka) nem bízik a kormányban. A parlament megítélése sem sokkal jobb, ezen intézménnyel szemben az adatközlők 63 százaléka bizalmatlan.
Az Európai Unióba vetett bizalom azonban emelkedett, a hazai válaszadók 53 százaléka szemléli pozitívan a tagságot (40 százalék bizalmatlan, 7 százalék nem akart vagy nem tudott válaszolni).
A bizalom erősödése egyébként az egész unió területén megfigyelhető, a lakosság 51 százaléka örül annak, hogy az adott ország az EU-hoz tartozik. 2007 óta ez a legmagasabb arány.
Árnyaltabb kép
Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője elmondta, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete novemberben rendelt egy másik felmérést is, amely árnyaltabb képet festett a hazai lakosság unióhoz való hozzáállásáról. Ebből a kutatásból az látszik, hogy a többség ugyan pozitívan tekint az uniós tagságra, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem szeretnének változást az EU működésében.
A Focus felmérésében a megkérdezettek 55 százaléka azt válaszolta, Szlovákiának a jövőben is az unióban kellene maradnia, de igenis szükség lenne bizonyos reformokra. Azt, hogy az EU jól működik és nincs szükség semmilyen változásra, mindössze 13 százaléka válaszolta.
A másik oldalon csak az adatközlők 9 százaléka vélekedik úgy, hogy minél előbb ki kellene lépni, mivel már nincs értelme a tagságnak, 19 százalék pedig az azonnali kilépés mellett tenné le a voksát (5 százalék nem tudott válaszolni).
Ami a pártszimpátia alapján történő eloszlást illeti, Slosiarik kiemelte, a koalíció és az ellenzék támogatói körében is az a nézet tekinthető uralkodónak, hogy Szlovákiának szüksége van az uniós tagságra. Még az SNS támogatói körében – ahol a legtöbben vannak az azonnali kilépést szorgalmazók (21 százalék) – is többségben vannak azok, akik szerint Szlovákiának bent kell maradnia. Érdekesség még, hogy a Progresszív Szlovákia szavazótáborában vannak a legtöbben, akik szerint az uniónak nincs szüksége reformokra (32 százalék). A Magyar Szövetség szimpatizánsai között az az álláspont a leginkább elfogadott, hogy az uniós tagság fontos, de szükség van a reformokra (64 százalék).
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
