A magyar jelnyelv napjáról való megemlékezés után kormánypárti és ellenzéki képviselők napirend előtti felszólalásaival kezdődött az Országgyűlés keddi ülése.
Az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor a jelnyelv napja kapcsán elmondta: a parlament 2017-ben a magyar jelnyelv napjának nyilvánította november 9-ét, és a határozat kiemeli, hogy a hallássérült, látássérült és a siketvak emberek alapvető joga a magyar jelnyelv használata, amelynek a védelmét az alaptörvény garantálja.
Az Országgyűlés 2009. november 9-én elfogadott jelnyelvi törvénye pedig egyértelműen állást foglal arról, hogy a hallássérült és siketvak emberek a magyar társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai.
Párbeszéd: Magyarország lemaradt a térség országaihoz képest
Mellár Tamás arról beszélt, hogy a versenyképesség szempontjából a tudásalapú társadalom, valamint a kutatás és innováció nagyon fontos, de Magyarországnak igen nagy a lemaradása a térség országaihoz képest, és az elmúlt években sem sikerült érdemi javulást elérni. Sok felesleges dologra akadt pénz a költségvetésben, de kutatásra például nem sikerült többet költeni.
Úgy vélte, itt üt vissza, hogy a kormány az elmúlt 12 évben egészségügyre és oktatásra keveset költött, pedig a humántőke minősége erősen függ ezektől a területektől. Jó minőségű humántőke nélkül nem lehet a versenyképességet javítani – magyarázta. Hozzátette: a versenyképes gazdasághoz meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára minderre azt mondta: 2010 előtt nem a világválság miatt került bajba a magyar gazdaság, hanem azért, mert amikor még konjunktúra volt a világgazdaságban a válság előtt, Magyarországon gyakorlatilag stagnálás volt az elhibázott gazdaságpolitika miatt. A többi visegrádi ország akkor kiugró eredményt produkált, ami miatt most is jól áll, mi pedig elveszítettük az előnyünket velük szemben.
2010-ben gazdaságpolitikai fordulat következett, mondta, hozzátéve, hogy most a gazdasági mutatók jól néznek ki. Ellentétben a korábbi válságkezeléssel, amikor a humántőkétől vontak el forrásokat, most segíteni igyekeznek az embereknek. A versenyképességi fordulat garanciája meglátása szerint a Fidesz-KDNP és az, hogy a baloldal ne tudjon visszatérni a hatalomba.
LMP: segíteni kell az örökbefogadást
Hohn Krisztina hangsúlyozta: ma van az örökbefogadás világnapja, és sok minden történt az elmúlt időben ezen a területen, ami előremutató. További lépéseket lehetne azonban tenni, hogy ez egy természetes folyamat legyen, és azért, hogy a társadalom ezt elfogadja, érzékenyítő kiadványokra és társadalmi célú hirdetésekre lenne szükség.
A gyermek elsődleges érdeke, hogy mielőbb családba kerüljön, és bár a legjobb az lenne, ha a saját családjában nőhetne fel, ha ez nem lehetséges, bekerül az állami rendszerbe, nevelőszülőkhöz kerül. Azonban sok nevelőszülő hiányzik a rendszerből, sokan pedig félnek az örökbefogadástól – mondta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette:
belegondolni is rossz, hogy hány olyan gyermek van, akit nem tudnak a szülei felnevelni, és fontos elérni, hogy ez a lehető legkevesebb hátránnyal járjon a számukra.
Olyan rendszert kell létrehozni, amellyel a nehézségeket minél inkább tudják csökkenteni – mutatott rá.
Úgy látja, ez egy olyan téma, ahol pártállástól függetlenül képesek együttműködni a politikusok. Az elmúlt időben több gyermek lelt új családra, ezért pedig köszönet illeti minden oldalról azokat, akik ebben segítettek.
DK: a kormánypártok képmutatók
Arató Gergely elmondta: valóban nemes cél a határon túli magyar tehetséges fiatalok segítése, és a kormánypárti képviselők gyakran beszélnek is erről, de sokszor kiderül, hogy a szép szavak mögött más a valóság.
Most a sajtóból az derült ki, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványnak érkezett támogatás döntő részét egy budai villára fordították – közölte. Ez azért vált fideszes üggyé, mert kiderült, hogy a villában a házelnök kabinetfőnökének a rokonai laknak, és az adományozó egy olyan kínai üzletember, akit a házelnök javaslatára tüntettek ki magas állami kitüntetéssel és jó viszonyban van fideszes vezetőkkel.
Ez a történet „nagyon is jellemző önökre” – mondta a kormánypárti képviselőknek. Önök szeretnek mindenkit kioktatni, de az ilyen ügyek azt mutatják, hogy mindez képmutatás – fogalmazott.
Orbán Balázs minderre azt mondta: már hétfőn is volt szó arról, hogy az említett alapítvány csak magánadományokból működik, semmiféle közpénzt nem kezel, így a kormánynak nincs hatásköre az ügyben. Kitért rá: a képviselő annak a politikai erőnek a tagja, amely sorozatosan kampányol a határon túli magyarok ellen, a pártja egyedüli ellenzéki erőként tagadja azt a politikai konszenzust, amely a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban kialakulni látszik. A DK a 2010 óta meghozott nemzetpolitikai lépéseket sem támogatta, ezért álszent a képviselő felszólalása, hiszen valójában nem érdekli a határon túli magyarok ügye – fogalmazott. Hozzátette: ezzel csak a Városháza eladása miatti balhéról akarja elterelni a figyelmet.
Jobbik: fagyasszák be az üzemanyagárakat!
Dudás Róbert emlékeztetett, több mint egy hónapja folyamatosan emelkedik az üzemanyagok ára, ezzel párhuzamosan pedig például az élelmiszereké és az építőanyagoké is. Hozzátette: a Jobbik petíciót indított az üzemanyagár befagyasztása érdekében és országgyűlési határozati javaslata is van erről.
Amíg az árbefagyasztás életben van, a kormánynak az Európai Bizottsághoz kell fordulnia, hogy csökkenteni lehessen az üzemanyagok áfáját és jövedéki adóját. Emiatt vívjanak szabadságharcot! – javasolta.
Felidézte a fideszes politikusok korábbi véleményét, amikor azt mondták, hogy 40 dolláros hordónként kőolajárnál és 250 forintos literenkénti üzemanyagárnál be kell avatkozni. Most 80 dollárba kerül a kőolaj, az üzemanyag pedig 500 forint felett van – jegyezte meg. Elismerte, hogy mindenhol drága az üzemanyag, de hozzátette: nem mindenhol a gyenge magyar forinttal fizetnek. Míg Magyarországon 298 ezer forint a nettó átlagkereset, Ausztriában ez az adat 986 ezer forint.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány fontosnak tartja, hogy a gazdasági nehézségek miatt segítő kezet nyújtson sok társadalmi csoportnak. Példaként említette a családi adóvisszatérítést, a minimálbéremelést, az otthonteremtési program bővítését, a nyugdíjprémiumot, a 13. havi nyugdíj visszaépítését és a béremelési programokat.
Az államtitkár hiteltelennek minősítette a Jobbik kezdeményezését, mondván, Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nem támogat semmilyen szociális komponenst a benzinárban, kommunista ötletnek tartja az árszabályozást és nem célja, hogy megállítsa a világpiaci árakat Magyarország határán.
Az Ausztriával történő összevetéssel kapcsolatban azt mondta, Ausztriában nem volt negyven évig kommunizmus, így erre hivatkozni képmutatás. Szólt arról is, hogy a mostani kormány működése alatt 70 százalékkal nőttek a reálbérek.
Bírálta azt is, hogy Márki-Zay Péter szerinte egyértelművé tette, hogy bezárná a Mátraalja legnagyobb foglalkoztatóját, a Mátrai Erőművet. El a kezekkel a Mátrai Erőműtől! – hangoztatta.
Fidesz: Karácsony Gergely tisztázza, el akarják-e adni a Városháza épületét?
Szatmáry Kristóf arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint a főváros balliberális vezetése állítólag eladná a Városháza nagy értékű, műemlékvédelem alatt álló épületét. Szerinte az ügyben „félrebeszélés” folyik a főváros részéről, a főpolgármester azt állítja, hogy semmilyen döntés nem született, azonban nyilvánosságra került egy dokumentum, amely ezt cáfolja.
Úgy értékelt: a balliberális városvezetés két éve átláthatóságot ígért, de ehelyett „szerencsétlenkedést és gyanús ügyeket” kaptak a fővárosiak.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár a konkrét ügy részleteire nem tért ki, azt mondta: a fővárosi Fidesz-KDNP-frakció kellő mélységgel és határozottsággal foglal majd állást a kérdésben. Az államtitkár reagálásában a „liberális, baloldali vagyongazdálkodási személetről” beszélt, amit úgy jellemzett: „mindent eladtak, amire vevőt találtak”. Szerinte az elmúlt évtizedekben több hullámban voltak tanúi annak, hogy baloldali kormányok „gátlástalanul” eladtak mindent, ami magyar gazdaság és társadalom működéséhez szükséges: a monopolhelyzetben lévő stratégiai gazdasági elemeket, energiatermelő erőműveket, áram- és gázszolgáltatókat, a gáztározókat és a bankrendszer jelentős elemeit.
Ezzel szemben – folytatta – a Fidesz-kormány 1998-ban és 2010-ben is deklarálta, hogy a társadalompolitikai célokra hivatkozó privatizációnak vége, és a lehető legszélesebb körét visszavásárolta és visszaállította az állami vagyonnak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
