Dicsőség a hősöknek, és köszönet azoknak, akik ápolják emléküket és soha nem feledkeznek meg a magyar hazaszeretet megnyilvánulásának e fontos történelmi dátumáról.
Dicsőség a hősöknek, és köszönet azoknak, akik ápolják emléküket és soha nem feledkeznek meg a magyar hazaszeretet megnyilvánulásának e fontos történelmi dátumáról.
1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.
A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörték a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben, többszörös túlerővel szemben, télben, fagyban, embertelen körülmények között kellett tartani magukat.
.
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét mintegy 93 500, más források szerint 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.
Kirkovics István, a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegen született, akkor 24 éves frontharcos személyes hangvételű naplójában követte végig a II. világháború azon eseményeit, amelyeknek ő is részese volt. A doni áttörésről pontosan 78 évvel ezelőtt az alábbiakat írta viaszosvászonba csomagolt, az életénél is jobban féltett, kicsi füzetlapokból összerakott naplójába.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
