Sajtóhírek szerint az MSZP és a DK már fel is osztotta egymás között a budapesti választókerületeket.
Ebben az a hír, hogy a baloldali és liberális pártok között éppen csak elkezdődtek a 2018-as választási együttműködési tárgyalások, így a baloldali blokk (maximum követelésével) kész tények elé akarja állítani a liberálisokat.
Budapest a balliberális pártok fellegvára és nagy reménysége. Legalábbis eddig az volt. Friss mérések szerint azonban a fővárosban is érvényes az országos trend, így a Fidesz/KDNP pártszövetség 44 százalékos támogatottságával itt is utcahosszal vezet.
(“2006-tal ellentétben most a fővárosi liberális szavazóknak kellene felsorakozniuk a baloldal mögött.”)
Fővárosi (és egyetemi városi) sajátosság, hogy a kisebb balliberális pártok, mint pl. a DK, az LMP, vagy az Együtt, itt támogatottabbak az országos átlagnál. Az elmúlt hetekben sokan és sokat spekuláltak azon, hogy ezek alapján a baloldali ellenzék milyen stratégiát választ 2018-ra.
A magunk részéről továbbra is azt gondoljuk, hogy a 2014-es közös indulással ellentétben 2018-ban inkább a “koordinált indulás” a valószínűbb. Ebben a modellben egy MSZP-DK baloldali közös lista mellett egy liberális választási párt is indul. Előbbinek 10, utóbbinak 5 százalékot kell elérnie a parlamentbe jutáshoz, ami reális cél.
Az egy fordulós választási rendszerben előre kell alkut kötni, így a 106 egyéni választókerületet úgy kell az együttműködésben résztvevő pártok / tömbök között felosztani, hogy mindenhol egyetlen balliberális jelölt induljon, ugyanakkor mindegyik szereplő tudjon az országos lista előfeltételeként megszabott legalább 27 képviselőjelöltet is állítani.
Itt értünk el a drámai momentumhoz, ugyanis a tapasztalatok szerint az egyéni jelöltek villámhárítóként vonzzák a szavazatokat. Aki az egyéni jelöltre szavaz, az gyakran a jelöltet állító párt listájára is szavaz. Minél kevesebb az egyéni jelölt, annál kevesebb listás szavazatra van esély.
Amennyiben a kiszivárogtatott hír igaz, és az MSZP-DK duó az összes fővárosi választókerületre igényt tart, akkor a liberális mikro- és törpepártoknak csak a vidéki és/vagy a kevéssé esélyes körzetek jutnak.
Az alaphír jól mutatja az MSZP töpörödését és a DK erősödését. 2012-ben, Bajnai Gordon akkori zászlóbontásakor a DK még 2-3 százalékos párt volt. Gyurcsányékat mára országosan 5-7% körül mérik. Az MSZP a DK kiválása (2011) előtt még vitathatatlanul a legerősebb ellenzéki párt volt, mára hónapról hónapra versenyezniük kell e címért a Jobbikkal.
A 2014-es EP-választás számai is azt mutatják, hogy messze nem az MSZP a legtámogatottabb fővárosi balliberális párt. A tendencia tehát egyértelmű: A szocialisták folyamatosan veszítenek támogatottságukból, miközben a hiperaktív DK tovább erősödik. Amikor kollegák a DK kapcsán az “új SZDSZ”-ről beszélnek, akkor arra utalnak, hogy újfent a “farok csóválja a kutyát”, azaz a kisebb partner erőlteti rá akaratát a nagyobbra. Most is ezt láthatjuk.
A Demszky-korszakhoz képest inkább Botka László “szegedi modelljét” követnék, azaz most a fővárosi liberális szavazóknak kellene a baloldali politikusok mögé felsorakozni.
Gyurcsány Ferenc többször hangoztatta, hogy egyetlen nagy baloldali egységpártnak kellene a Fidesz ellen indulnia. Azt már nem teszi hozzá, hogy ez 2006-ra nagyjából az ő vezetésével már megvalósult, ám az ismert okokból nemhogy fennmaradni nem tudott, de (személyi és programbeli kontinuitásával) ráadásul máig a baloldal megújulásának kerékkötőjévé is vált.
Az LMP jól teszi, ha nem vesz részt ebben a bolhacirkuszban. Kis szerencsével 106 saját egyéni jelölt és a balliberális pártok veszekedése mellett a zöld párti alternatíva felértékelődhet a fővárosban és az egyetemi városokban.
A fővárosi körzetek einstandolásával a DK folytatná a szocialista szavazótábor kannibalizálását és a liberális pólus elfojtását. 2018-ban a DK-nak már biztosan lesz frakciója a parlamentben, amivel leénekelheti a szocialistákat a színpadról. Ebben a felállásban egy 5% körül táncoló liberális választási pártnak kellene egyesíteni a magyar politika olyan politikai roninjait, mint Fodor Gábor, Bokros Lajos, vagy Kónya Péter, hogy csak az ismertebbeket említsük.
A DK már a spájzban van, ők mindenképpen jól járnak. Kérdés, hogy a szocialisták és a liberálisok átlátnak-e a szitán, és hagyják-e a DK-t tovább menetelni a nagy baloldali egységpárt irányába?
Kiszelly Zoltán – http://mozgasterblog.hu/
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
