A déli régiókban a legsúlyosabb a rendőrhiány, a miniszter azonban megtalálta a megoldást a problémára Tilajcsík Dóra2025. 04. 11., p – 13:25
A rendőrség hosszú ideje súlyos személyzeti hiánnyal küzd, az utóbbi években azonban tovább romlott a helyzet. Az aggasztó tendencia láttán a belügyminisztérium a közelmúltban több olyan módosítást is eszközölt, amelyek célja az állomány stabilizációja volt. A rendőri szakma iránt érdeklődők száma a legtöbb térségben ugyan emelkedett, köztük a szlovákiai magyarok által lakot régiókban, azonban továbbra is kritikus a helyzet.
Tavaly mindössze kilenc hónap alatt 1 165-en távoztak a rendfenntartó szervek kötelékéből. Ezzel szemben az újonnan érkezők száma nem haladta meg a 600 főt, így már Robert Fico (Smer) kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül a kérdést. A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) stabilizációs és felvételi támogatást javasolt, a juttatás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így újabb változtatásokat eszközöltek.
Kedvezőbb feltételek
„Akkora szükség van az újonnan érkezőkre, akár egy falat kenyérre” – jelentette ki Šutaj Eštok, aki úgy véli, a negatív trend, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy többen mennek nyugdíjba, mint ahány embert felvesznek, nagyjából 10 évvel ezelőtt kezdődött. Šutaj Eštok állítása szerint az elmúlt időszakban azért dolgoztak, hogy anyagi és technikai biztonságot teremtsenek a rendfenntartó szervek berkeiben. Mivel azonban ezeket a célkitűzéseket teljesítették, így eljött az ideje, hogy a rendszerszintű változások végrehajtására koncentráljanak. Első lépésként április 1-től módosították a jelentkezőkkel szembeni fizikai alkalmassági elvárásokat.
Rendkívül meglepett, hogy még a közelmúltban is azokat a teszteket használták, amiken én magam is átestetem a kilencvenes években
– közölte Rastislav Polakovič rendőrfőkapitány-helyettes, aki ezért prioritásként kezelte, hogy mielőbb felzárkózzanak a modern kor kihívásaihoz. Az eredeti, 2002-es rendeletet egy szakmai bizottság által összeállított új „szabálykönyv” váltja, amely nemcsak az azóta eltelt 23 év fejleményeire reagál, de összehangolja a hazai elvárásokat az uniós szabványokkal.
A napokban életbe lépett reform célja az volt, hogy az erőnléti tesztek reálisak és igazságosak legyenek, és valódi képet nyújtsanak arról, hogy az adott jelölt megfelel-e a feladatra. A felmérés során így inkább az erőre, a gyorsaságra és a szívósságra összpontosítanak. Például az eddigi felhúzódzkodás, majd a test statikus megtartása helyett inkább a robbanékonyságra figyelnek, a 12 perces futást pedig felváltotta az 1500 méteres futás.
Azt szerettük volna elérni, hogy a felvételi eljárás a továbbiakban is kihívást jelentsen, de ne riassza el az egyébként alkalmas jelölteket. A lécet tehát nem helyeztük alacsonyabbra, sokkal inkább azt próbáljuk kihangsúlyozni, hogy a fizikai alkalmasság fejleszthető
– magyarázta a belügyminiszter.
Kiaknáznák a nyugdíjas rendőrök tapasztalatát
Mivel az új feltételek mindössze néhány nappal ezelőtt léptek életbe, így a belügyi tárca vezetője szerint korai lenne messzemenő következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a taktikájuk valóban működik-e. Annyit azonban elárult, hogy az első, már az új módszertan szerint zajló felvételit 93 érdeklődőből 80 sikeresen teljesítette. Ugyancsak pozitívan értékelik a közelmúltban indult toborzási kampányt.
„2024-ben egy év alatt összesen 4500 olyan személyt regisztráltunk, akik érdeklődtek a rendőri hivatás iránt. A Legyél rendőr! felhívásunk nyomán azonban egyetlen hónap alatt 1600 jelentkezést kaptunk, ami óriási siker” – jelentette be Šutaj Eštok, aki arra is kitért, meggyőződése, hogy az energikus újoncok mellett a régi nagyokra is szükség van, így a jelenleg nyugdíjas éveiket töltő egykori rendőrökkel is együttműködne.
A fiatal elszántság és a többéves tapasztalat az a kombináció, amire a rendfenntartó szerveknek, de az egész országnak nagy szüksége lenne
– szögezte le a belügyminiszer.
A szlovákiai magyarokról sem feledkeznek meg
A tárcavezető azt is elárulta, hogy újabb módosításokat készítenek elő. Céljaik között szerepel az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó feltételek felülvizsgálata, hiszen ezek ellehetetlenítik a szemüveges érdeklődők, valamint az allergiások felvételét.
„Manapság mindkét diagnózis népbetegségnek számít” – ismerte be a rendőrfőkapitány-helyettes, hogy az elavult szabályok miatt kiváló szakembereket veszítenek.
A minisztérium idén a pszichológiai tesztek kapcsán is újdonsággal készül, amely elsősorban a szlovákiai magyar érdeklődőknek kedvezhet.
„Bár összességében véve elmondható, hogy sikerült stabilizálnunk az állományt, még mindig akadnak régiók, ahol rendkívül égető probléma a személyzeti hiány” – tájékoztatott Šutaj Eštok, aki külön kiemelte, hogy Dunaszerdahelyen, Komáromban és Galántán az országos átlagnál sokkal rosszabb a helyzet. A tárcavezető szerint ez elsősorban a nyelvi korlátoknak tudható be.
A déli régiókban élő érdeklődők általában magyarul gondolkodnak, így esetükben az a probléma, hogy nem teljesen értik a pszichológiai tesztek tartalmát
– mutatott rá Šutaj Eštok, aki arra is kitért, hogy paradox módon ezeken a településeken a szolgálatot teljesítő rendőrök legtöbbször éppen azt a magyar nyelvet használják, amiből a felvételi eljárás keretében hátrányuk származik. A tárcavezető szerint ezt az akadályt mielőbb el kell hárítani, így jelenleg egy olyan javaslat előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a szlovákiai magyar érdeklődők anyanyelvükön teljesítsék az alkalmassági vizsgák egy részét.
Kapcsolódó cikkünk
Hiába a kormány által ígért ötezer eurós juttatás, a tapasztalt rendőrök tömegével vonulnak nyugdíjba. A szakértők szerint a belügyminiszter javaslata stabilitás helyett szabályos exodust eredményezett, ami az ország közbiztonságára is hatással lesz. A helyzet egyes, a szlovákiai magyarok által lakott régiókban is kritikus.
Hogyan próbálta orvosolni a személyzeti hiányt a Fico-kabinet;Működött -e Ficóék taktikája;Milyen következményekkel járhat a rendőrök tömeges távozás;Mely régiókban okoz kifejezetten nagy gondot a rendőrhiány;
A rendőrség évek óta komoly személyzeti hiánnyal küzd, az utóbbi egy évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. Mindössze kilenc hónap alatt 1 165-én távoztak a rendfenntartó szervek kötelékéből. Ezzel szemben az újonnan érkezők száma nem haladta meg a 600 főt, így már Robert Fico kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül a kérdést. A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) stabilizációs juttatást javasolt, a legfrissebb adatok azonban egyértelműen jelzik, hogy az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Hosszútávú emelés helyett egyszeri bónusz
A rendőrök fizetésemelésre számítottak, ehelyett azonban egyszeri juttatást kaptak a politikusoktól, amely kifizetésének feltételeit mindössze az érintettek egy bizonyos csoportja teljesíti. A kormány ugyanis a stabilizációs és felvételi támogatások mellett tette le a voksát. A stabilizációs juttatás értelmében azok a rendőrök, akik 2025 júliusáig fel tudnak mutatni legalább 20 szolgálatban eltöltött évet, 5 000 eurót igényelhetnek, ha vállalják, hogy még legalább 3 évig nem hagyják el a rendfenntartó szervek kötelékét. A feltétel beépítésére azért volt szükség, mert a politikai változások mellett a szolgálati nyugdíjak nagyvonalú valorizációja (14,5 százalék) miatt egyre többen vonulnak civilbe.
A toborzási támogatás összege ugyancsak 5 000 euró, amelyet azt követően folyósítanak, hogy az érintett befejezte a szükséges képzést és hivatalosan is munkába állt. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az 5 000 euró mindkét esetben bruttó összeg, az érintettek tehát ennél jóval kevesebb pénzt kapnak kézhez, mivel előtte megadózzák azt.
A parlament emellett az eddigi 500 euróról 700 euróra emelte a lakhatási hozzájárulást. Az érintettek szerint rendszerszintű megoldásra lenne szükség, a kormány azonban ragtapasszal próbál ellátni egy nyílt sebet.
Beigazolódtak az ellenzék sejtései
Az ellenzék közvetlenül a kabinet terveinek bemutatása után arra figyelmeztetett, hogy a „stabilizációs juttatás a rendőrök megcsúfolása”, amivel „a koalíció Szlovákia biztonságát veszélyezteti, mivel a tömeges távozások miatt fennáll a veszélye a rendőrség meggyengülésének”. Az év végéhez közeledve megérkeztek a legfrissebb statisztikai adatok, amik arra engednek következtetni, hogy az ellenzék aggályai nem voltak alaptalanok.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2024. október 31-ig mindössze 2 650 személynek folyósították a stabilizációs juttatást. A szaktárca egyúttal azt is megerősítette, hogy a távozók száma novemberre 2 053-ra emelkedett, ez pedig még mindig nem a végleges adat, decemberben ugyanis több tucatnyian tervezik beadni a felmondásukat.
Ezt akár úgyis értelmezhetnénk, mintha egy egész regionális igazgatóság eltűnt volna a térképről
– nyilatkozta korábban az Aktuality-nek a rendőrszakszervezet vezetője, Pavol Paračka, aki azt próbálta érzékeltetni, mennyire drasztikus a személyzeti hiány.
Összeomlás nem, komplikációk igen
„Az, hogy senki nem válaszolna a 158-as segélyhívón, valószínűleg nem fog megtörténni. A körzetek összevonására viszont reális esély van. Egy ilyen lépés még inkább leterhelné a rendőröket, ami a gyakorlatban úgy nyilvánulhat meg, hogy a járőrök kevésbé lesznek elérhetőek. Elképzelhető ugyanis, hogy az, aki korábban 20 ezer lakost szolgált ki, 50 ezer lakosért lesz felelős” – mutatt rá Štefan Birmon rendőr nagyjából egy hónapja az általa szervezett tiltakozáson.
Birmon egyúttal azt is megjegyezte, növekszik majd az időtartam is, amíg a járőrök egy-egy bejelentés után a helyszínre érnek, de a bűncselekmények dokumentálása is elhúzódhat, bonyolódhat.
A lakosok a hívást követően nem egy, hanem akár két-három-négy órát is várnak majd
– figyelmeztet a szakszervezet vezetője is, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a civilbe távozó rendőrök komoly tapasztalattal rendelkeztek, akiket nem lesz egyszerű pótolni.
Egyik régió sem áll túl jól
A rendőrhiány országos probléma, egyes régiók helyzete azonban még az átlagosnál is súlyosabb. Azt azonban nehéz megmondani, pontosan mely megyék vannak a legrosszabb helyzetben, mivel a belügyminisztérium konkrétumok helyett általánosít.
„A legnagyobb személyzeti hiány azokban a régiókban tapasztalható, amelyek nagyobbak, így több kisebb szervezeti egységből állnak össze” – fogalmaz rendszeresen hasonlóan homályosan a szaktárca a különböző közleményekben.
A szakszervezet vezetője, Pavol Paračka azonban árnyalta a képet.
Vegyük például Pozsony Óváros városrészét, ott szinte már nincs, aki szolgáljon. Nem tudom, van -e még elég rendőr arra, hogy járőrözzenek
– jelentette ki Paračka, aki azt is megjegyezte, hogy jelentős veszteségekre számíthat továbbá Nagyszombat (az álláshelyek csaknem 20 százaléka betöltetlen) és Nyitra megye, de a helyzet Kelet-Szlovákiában sem ideális.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
