Szlovákia ismét az élmezőnyben végzett az Európai Unió országai között a költségvetési hiányok és az államadósság növekedése terén. Erre a Dáta bez pátosu elemzői hívták fel a figyelmet a közösségi médiában – közölte a szlovák SITA hírügynökség. A hír a továbbiakban a kormány gazdaságpolitikáját bírálja, és a Dáta bez pátosu saját javaslatokat is megfogalmazott. Maga a projekt, amely szakértőként tünteti fel magát, nem érdemel különösebb figyelmet, ám a módszer, ahogy a kormányellenes és globalista-párti narratívát terjesztik, azt érdemes górcső alá venni.
A Dáta bez pátosu szerint a költségvetési hiány és az államadósság növekedése „őrült kombináció”, majd jelezték, hogy az Eurostat közzétette az uniós országok hiány- és adósságadatait, miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen rontotta a szlovák GDP 2025-ös növekedési előrejelzését, mindössze 1,3 százalékra, az inflációt pedig 3,7 százalékra becsüli.
„Szlovákia számára jobb lenne, ha ezek az arányok fordítottak lennének: 3,7 százalékos gazdasági növekedés és 1,3 százalékos infláció” – jegyezték meg az elemzők. „De ez nem fog megtörténni. Az adósságokból nem növünk ki, és Ladislav Kamenický pénzügyminiszter csupán szépíteni tudja a jövőt”
szögezték le. Majd kezdő influenszer színvonalú okfejtésbe kezdtek:
„Mi gyenge növekedést mutatunk, semmitérő eredményekkel és siralmas kilátásokkal. Ahogy Fico is mondaná: ‘a majomtól lyukas kalácsot’ örököltünk” – írták. Csehországban csökken a hiány, miközben infrastrukturális beruházások zajlanak: vasutak, állomások, autópályák, hidak, stadionok, repülőterek, kollégiumok és egyetemek fejlesztésére költenek. Magyarországon bár az államadósság nő, a GDP is bővül, miközben nagy sporteseményekre, mint az F1, a Giro d’Italia és számos világbajnokság és Európa-bajnokság megrendezésére is beruháznak.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a szlovák 10 éves államkötvények hozama két tizedszázalékkal csökkent, a kockázati felár nőtt. Németország biztonságos kötvényeihez képest Szlovákia plusz egy százalékkal magasabb kamatot fizet. Ez az idén várhatóan 80 milliárd euróra rúgó adósság esetén évente 800 millió euróval magasabb terhet jelent. „Ez csupán egy kép a helyzet súlyosságáról. Egyelőre nem kell azonnal fizetni, de fokozatosan elkerülhetetlenné válik” – írták.
Milyen megoldásokat javasolnak?
A Dáta bez pátosu szakértő csoportja elég meredek megoldásokban gondolkoznak.
„Ha lenne egy varázspálcánk, az első lépésként négy állami ünnepet törölnénk el (ebből csak kettő-három esik munkanapra), a 13. nyugdíjakat megfeleznénk, korlátoznánk a szolgálati nyugdíjakat, és befagyasztanánk az alkotmányos tisztségviselők fizetését”
közölték. Majd jelezték, hogy eltörölnék a közszférában a munka törvénykönyve által előírtnál nagyobb juttatásokat, liberalizálnák a hő-, áram- és gázárakat (a rászoruló háztartások kivételével), a téli és nyári szünetet egyaránt egy-egy héttel lerövidítenék, és szigorúan fellépnének az áfarés csökkentése érdekében (minden egyes százalék félmilliárd eurót jelent, jelenleg hat százalékos a rés).
Kilóg a lóláb
A Dáta bez pátosu mostani szereplése tipikus esete a liberális-progresszív propagandának. Adott egy progresszív erőtérhez kötődő szervzet, amely magát szakértőnek feltüntetve tesz olyan kijelentéseket, amely tökéletesen passzol a progresszív pártok politikájához és céljaihoz.
Az alábbi táblázat az mutatja meg, hogy a Dát bez pátosu szinte tökéletesen lemásolta a progresszív-liberális ellenzék gazdasági célkitűzéseit:
Feltűnő, hogy egy szóval sem kifogásolják az EU irdatlan hitelfelvételi politikáját és annak Szlovákiára eső költségeit, nem vitatják a katonai kiadások növelését érintő nyomást. Szakértőkhöz képest nevetséges körülmény, hogy az uniós forrásokat „EU által nyújtott segítségként” emlegetik, holott az valójában nem támogatás, hanem részben kompenzáció a piac megnyitása (és a gazdaság egy részének tönkretétele) miatt, részben pedig felzárkóztatási politika.
Azt is elhallgatták, hogy a két másik ország, amely lehagyta Szlovákiát, saját valutával rendelkezik. Egy olyan időszakban, amikor az EU, különösen az Eurozóna elképesztő mértékben veszíti el a versenyképességét, ezt azért illett volna megemlíteni.
Ahogy azt is, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban való tagfelvétele mekkora kiadásokat róna az országra, kezdve azzal, hogy nettó kedvezményezettekből nettó befizetővé válna Szlovákia. Hogy az ukrán állam, hadsereg fenntartásának, a háború folytatásának és Ukrajna újjáépítésének költségeiből is ki kellene vennünk a részünket.
Ezek a szempontok persze sehol nem jelentek meg a „szakértők” érveiben. Csak szakértőkhöz méltatlan ironikus és leereszkedő kritikai magaslóról beszélnek a nyugdíjak lefelezéséről.
Az is kimaradt az okfejtésükből, hogy Brüsszel politikája mennyiben felelős a kialakult helyzetért. A kemény kritikát előbb ugyanis a még mindig hivatalban lévő uniós bürokratáknak kellene címezni. Óriási károkat okozott a zöld átállás, ami részben felelős az autóipar megroppanásáért, mert az elektromos autókra való átállás kudarcot vallott. A Green Deal ostoba intézkedési fojtogatták a gazdaságot, az orosz energiahordozókról való leválással együtt pedig aztán meg is fojtotta őket, és elindult az európai ipar deindusztrializációja.
Melyik gazda melyik hűbéresének a szolgája?
És végül, a legfontosabb ismertetőjegye a „szakértői gárdának”: a Dáta bez pátosu egyik alapítója Ivan Bošnák, aki anno az SaS alelnökének, Marian Viskupičnak volt az asszisztense. A 2022-es helyhatósági és megyei választások idején a választókat arra szólította fel, hogy még véletlenül se szavazzanak a KDH-ra, de azért 2023-ban a KDH listáján indult a választáson a 149. helyről. Miért? Hogy kvázi listán belülről gyengítse a KDH pozícióit. Bošňák ugyanis nagy kritikusa Milan Majerský pártelnöknek, de nagy támogatója volt a korábbi pártelnöknek, Aloj Hlinának. És Hlina ma már az SaS-ben politizál.
Csodálkozhatunk-e, hogy Bošňák szakértői ilyen tökéletesen visszamondják a progresszív-liberális gazdaságpolitikai célokat „szakértői elemzés” címén? Sajnos nem. Az mindenesetre különös, hogy a Dáta bez pátosu még hírértéknek számít a hírügynökségeknél. Az energiaválság idején ugyanis a szakértői olyan „elmés” megállapításokat tettek, mint hogy annyi lesz a gáz, mint „fa az erdőben”, mert az EU gáztárolói 77 százalékban tele vannak. Csak azt hallgatták el az olvasóik elől, hogy akkor az EU tárolókapacitása a gázigény mindössze 22 százalékát fedte ki. Vagyis még a szükséges gázmennyiség ötödére sem futotta. De a Dáta bez pátosu megtette a tőle elvártakat: szakértőnek álcázott adatbűvészként erősítették a brüsszeli és progresszív narratívákat. És teszik ezt ma is.
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: canva.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
