A csernobili katasztrófában Magyarország is sáros!

A csernobili atomerőműnek semmi köze az orosz atomerőmű iparhoz!

Mi magyarok erősen hozzájárultunk a sajnálatos eseményhez!

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/feher-hamu-7015766/

Katonai puccskísérlet volt Gorbacsovval szemben!

A Csernobili Atomerőmű 4. számú reaktoránál a blokk biztonságát ellenőrző kísérlet lefolytatását az erőmű vezetése 1986. április 25-én (pénteki) napra tervezte.

Az erőmű vezetése azt szerette volna ellenőrizni, hogy amennyiben üresjáratban üzemelő generátor a hálózatról lekapcsolásra kerül, a turbógenerátor egység forgórésze, annak inerciája által termelt villamos energia elegendő-e a blokk összes segédberendezésének biztonságos leállítási folyamatának az elindításhoz, amíg a biztonsági áramforrások (diesel generátor) üzembe helyezése meg nem történik. (Nem volt pénzük elegendő diesel generátor beszerzésére.)

Az egyik ötszáz megawattos turbógenerátor egység leterhelését pénteken reggel a műszak kezdés idején indították el. Tizenhárom óra előtt parancsot kapott az erőmű, hogy a blokk leterhelését függessze fel és kezdje meg a blokk névleges teljesítményre való visszaterhelését. Az erőmű a parancsot egy katonai objektumból kapta.

Az együttműködő VERE kelet európai villamos energia rendszer péntek dél körül forrás hiányossá vált, többek között azért is, mert nálunk számos szenes erőmű leállításra került, hogy a GMK-ban dolgozó egyes brigádtagok neki lássanak a szenes kazánok javításának, hogy hétfőn újra bevethetők lehessenek. A GMK brigád más tagjai megkezdték a hosszú hétvégét. A következő hétén csere a brigád tagjai között.

Hírdetés

A VERE irányítása Prágából történt. Prága felkérte a Kijevi Vezénylőt, lépjen kapcsolatba a Csernobili Atomerőművet felügyelő katonai hatásággal.

A csernobili 4-es rektor a névleges terhelése visszaállt.

A péntek délelőtti műszak lejártával az erőmű vezetői távoztak az erőműből – 1986-ban már a Szovjetunióban is szabad szombat volt.

Szombaton kora hajnalban a blokk leterhelését a reaktor operátorai – az erőmű vezetőinek távolléte ellenére megkezdték és bekövetkezett az ismert katasztrófa.

Ismert tény, hogy 1986-ban a szovjet hadsereg egyes vezetőinek Gorbacsov főtitkár nem tartozott a kedvenc politikusai közé.

Erre alapozzák a reális zöldek a feltételezésüket „Csernobil” valójában Gorbacsov elleni katonai puccs első sikertelen lépése volt. Gorbacsov elleni második katonai puccsra 1987-ben került sor, amikor Mathias Rust landolt a moszkvai Vörös téren.

A fiatal német pilóta úgy gondolta megrengette a szovjet légtér sérthetetlenségébe vetett hitet, a reális zöldek szerint feltehetőleg a szovjet légierő közreműködésével. Ezt követően látott hozzá Gorbacsov a tisztogatáshoz a hadsereg soraiban, megteremtve többek között annak lehetőségét, hogy Magyarországon a Duna mozgalmak Nagymaros felépítési szándékával szemben utcára vonuljanak.

A Minisztertanács 1988. szeptember 7-én elfogadott Maróthy László előterjesztése, amely szerint: „az összes körülményt és hatást figyelembe véve a jelenlegi helyzetben a vízlépcső megépítése a legjobb megoldás.” azóta sem lett nyerő.

A magyar értelmiség bátor lett, utcára vonult „Nem kell erőmű” jelszóval tüntetett.


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »