A csehek új felfedezése átírhatja a történelemkönyveket. Nem a glagolita a szlávok legrégebbi írása, hanem az ógermán rúna

A csehek új felfedezése átírhatja a történelemkönyveket. Nem a glagolita a szlávok legrégebbi írása, hanem az ógermán rúna

Nyitókép: Masarykova univerzita v Brne

Egy ógermán rúnákkal írt állati csontot találtak a dél-morvaországi Břeclav melletti Lány régióban. Ez az egyedi felfedezés a szlávok legrégebbi írásos leletének számít – tájékoztatott a brünni Masaryk Egyetem.

„A szóban forgó csontot egy 2017-es ásatás során találtuk, és egy nemzetközi csapat vizsgálta, amelyben cseh, osztrák, ausztrál és svájci tudósok is részt vettek. A tudósok megállapítása szerint ez a szlávoknál talált eddigi legrégebbi felirat, ami nemcsak a csehországi kutatások keretén belül számít nagy sikernek, de európai szinten is“

– mondta Jiří Macháček, a Masaryk Egyetem Archeológiai és Muzeológiai Intézetének vezetője.

A csont elemzésére a legújabb genetikai és szénizotópos metódust használták, a felirat korát pedig a traszológiai és az elektronos szkenneléses mikroszkópia is igazolta. Kiderült, hogy egy szarvasmarha csontjáról van szó, az állat pedig i.sz. 600 körül élt az ásatás helyszínén.

A csontba rótt jeleket Robert Nedoma, a Bécsi Egyetem ógermán nyelvek specialistája elemezte, aki megállapította, hogy a csonton ógermán idősebb futhark rúnák szerepelnek. A idősebb futhark rúnaírást i.sz. a 2–7. században a Közép-Európa germán nyelvű lakossága használta. A idősebb futhark rúnaábécé 24 jelből áll, melynek utolsó hét jelét vésték bele a Csehországban talált csontleletbe.

Hírdetés

Valószínű, hogy a csonton eredetileg az egész rúnaábécé szerepelt, így minden bizonnyal egy oktatási segédeszközről volt szó.

A szlávok eddigi legrégebbi ábécéjének a glagolitát tekintették, amit a 9. században Konstantin (Cirill) és Metód hozott be a Bizánci Birodalomból Nagymoráviába. A Masaryk Egyetem áttörésnek számító lelete azonban arról tanúskodik, hogy a szlávok már a glagolita ábécé bevezetése előtt kapcsolatba kerültek a rúnákkal, amit számolásra és jóslásra használhattak.

„Az, hogy a szlávok legrégebbi írásos leletéről van szó, minden bizonnyal érdekes lehet annak a mintegy 300 millió embernek, aki valamelyik szláv nyelvet beszéli“

– tette hozzá Macháček.

Az ásatások befejezése után a rúnákat a Masaryk Egyetem helyiségeiben fogják kiállítani az érdeklődők számára.

Teraz.sk/Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »