A Csallóköz kiszáradása már nem a jövő problémája: konkrét lépéseket sürgetnek Kürthy Judit2026. 09. 15., k – 13:36 Dunaszerdahely |
A Csallóköz vízháztartásának rendezése, a talajvízszint csökkenésének megállítása, a természetes élőhelyek védelme és a települések klímaváltozáshoz való alkalmazkodása is szóba került azon a természetvédelmi konferencián, amely a térség környezeti kihívásaira és lehetséges megoldásaira fókuszált.
A Csallóköz jövője a vízkincstől is függ
A dunaszerdahelyi Thermalpark Hotel adott otthont a „Lépések a zöld tájért” című konferenciának, amely a Dunamenti Tájvédelmi Társulat (Dunavit – Podunajské ochranárske združenie) és cseh partnere, a MAS Brána Vysočiny együttműködésében megvalósuló, az Interreg V-A SK-CZ Program által támogatott határon átnyúló projekt egyik fontos állomása volt. A pénteki rendezvény témaválasztása különösen aktuális a Csallóközben tapasztalható szélsőséges időjárási körülmények és az elhúzódó aszály miatt. A szervezők szerint a rendezvény nemcsak a problémák feltárásáról szólt: a következő lépés a konkrét javaslatok kidolgozása és eljuttatása a döntéshozókhoz és a településekhez.
Átfogó szakértői beszámolók
A konferencia során a résztvevők a klímaváltozás tájra gyakorolt hatásait, a vízgazdálkodás problémáit, a természetes élőhelyek védelmét, a mezőgazdaság alkalmazkodását, valamint az önkormányzatok lehetőségeit is körbejárták. Kovář Michal a klímaváltozás hatásainak mérséklését szolgáló tájvédelmi intézkedésekről, jó gyakorlatokról és már megvalósult példákról beszélt. K. Szomolai Valeria és Beranová Libuše a „Lépések a zöld tájért” projektet mutatták be, míg Nagyapáti Oszkár a magyarországi Marispusztai Önkéntes Vízőrzők civil kezdeményezését ismertette.
Karolina Sobeková és Sigmund Jakub a Duna szárazföldi deltájának és a Csilizköz mocsarának megmentésére irányuló törekvésekről tartottak előadást, Szilágyi Sándor pedig a Szigetköz vízkormányzásának kérdéseit mutatta be. Zeman Alois az aktív turizmus csehországi és szlovákiai lehetőségeiről, valamint az erdőkben megvalósítható, nem produktív beruházásokról beszélt. Škulibová Tímea a 2023–2027-es közös agrárpolitika által kínált lehetőségeket és a klímavédelmi intézkedések finanszírozását ismertette.
Egyre gyorsabban melegszik a Csallóköz
Fodor Péter, a Dunavit alapító tagja rámutatott a klimaváltozás káros hatásaira.
„A Csallóközben az átlagosnál gyorsabb felmelegedés, a hosszabb csapadékmentes időszakok és a szélsőséges hőmérsékletek egyre komolyabb kihívást jelentenek. A térség helyzetéről szólva elhangzott, hogy a Žitný ostrov, vagyis a Csallóköz a szlovákiai átlagnál gyorsabban melegszik, miközben a csapadék mennyisége több évben is jelentősen elmaradt az átlagtól”
– emelte ki később Tóth László is, a Dunavit alapító elnöke.
A szakemberek szerint sürgetővé vált a táj vízmegtartó képességének javítása, az erdők és vizes élőhelyek megóvása, valamint a települések ellenállóbbá tétele. A Csallóköz vízgazdálkodásának rendezése már nem pusztán természetvédelmi kérdés, hiszen a csökkenő felszín alatti vízszint és a szélsőségesebb időjárás a térség gazdaságára és a lakosság életminőségére is hatással van.
A víz megtartása lehet a kulcs
A Csallóköz egyik legfontosabb problémája a vízháztartás felborulása. A szárazodás és a felszín alatti vizek szintjének csökkenése a természetes élőhelyek állapotát is rontja. A folyó menti erdők és más ökoszisztémák megőrzésében meghatározó szerepe van a víz helyben tartásának.
A megoldások között a Duna és mellékágainak, valamint a térség csatornahálózatának megfelelő használata is fontos. Jó példaként hangzott el a csatornák öntözési célú használata, amely hozzájárulhat a mezőgazdasági területek vízellátásához. A településeknek és a térség egészének hosszabb távú alkalmazkodási stratégiára van szüksége.
Elhangzott az is, hogy a bősi vízerőmű vízgazdálkodási rendszerének üzemeltetését is úgy kellene alakítani, hogy jobban szolgálja az ökológiai célokat: a mellékágak vízellátásának javítása, az üledékkezelés, valamint az aszályos időszakokhoz igazított üzemeltetés.
Az intenzív mezőgazdaság is alakította a tájat
A szakemberek kifejtették, hogy Csallóköz tájképét az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakította az intenzív mezőgazdaság. A nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek és az eredeti természetes elemek visszaszorulása csökkenti a táj ökológiai ellenálló képességét és a biodiverzitást.
A természetes élőhelyek zsugorodása mellett a felszíni vizek állapota, valamint az inváziós fajok terjedése is problémát jelent. A szakemberek szerint ezért nagyobb figyelmet kell fordítani azokra a tájelemekre, amelyek megszakítják a nagy mezőgazdasági területek összefüggő rendszerét.
A városi és községi zöldfelületek tudatosabb kezelése, az őshonos növényzet megőrzése, a zöldfolyosók kialakítása és az egykori földutak revitalizációja egyaránt hozzájárulhat a biodiverzitás növeléséhez. Jó példaként Somorját említették, ahol többek között biokoridorok és zöldterületek kialakításával próbálják javítani a táj ökológiai állapotát.
Az önkormányzatoknak is lépniük kell
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban az önkormányzatok szerepe is egyre fontosabb. A területrendezés, a településfejlesztés, a zöldinfrastruktúra kialakítása és a helyi közösségek bevonása mind olyan eszközök, amelyekkel a települések javíthatják saját ellenálló képességüket.
Ehhez azonban pénzügyi forrásokra is szükség van. A konferencián felvetődött annak lehetősége, hogy az önkormányzatok költségvetésük meghatározott részét kifejezetten a klímaalkalmazkodást és a táj ellenálló képességének növelését szolgáló intézkedésekre fordítsák. A szervezők szerint fontos az is, hogy a települések saját adottságaikhoz igazítsák a megoldásokat. Ami egy nagyobb városban működőképes, nem feltétlenül alkalmazható ugyanúgy egy kisebb községben.
Akcióterv és finanszírozás
A konferencia elején Nagyszombat megyei elnöke, Jozef Viskupič is jelen volt, aki szót kérve kiemelte, a dél-szlovákiai régió az ország energetikai ellátásában jelentős szerepet vállal, ezért az itt működő energetikai infrastruktúrából, például a bősi erőműből származó előnyöknek a térség fejlesztésében is meg kellene jelenniük.
„Egyszerűen energetikai forrás vagyunk, és a köztársaságnak valamilyen módon vissza kell juttatnia ebből a régióknak”
– fogalmazott. Szerinte a nagy beruházások mellett regionális akciótervre van szükség, amely konkrét fejlesztéseket és azok finanszírozását is tartalmazza. A következő 12–18 hónapban ezért egy olyan fejlesztési listát szeretne összeállítani, amely a vízmegtartást, a táj védelmét és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is szolgálja.
Nem maradnak a konferenciateremben az ötletek
A szervezők szerint a rendezvény egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült a résztvevők figyelmét a Csallóköz konkrét problémáira irányítani.
„Úgy érezzük, hogy sikerült rámutatnunk a természetvédelem fontosságára, a vízhiányra és a csökkenő talajvízszintre. Több olyan tényt is hallhattak a résztvevők, amely láthatóan meglepte őket”
– értékelte a konferenciát Fodor Péter.
Leszögezte, hogy fontos a megye aktív részvétele, mert a környezeti problémák kezelése nem oldható meg kizárólag egy-egy település szintjén, szélesebb körű együttműködésre van szükség. A konferencián elhangzott javaslatokat a Dunavit a minisztérium számára készülő anyagokban is szeretné felhasználni, emellett a települések számára külön javaslatcsomagot állítanának össze. Ennek célja, hogy az egyes önkormányzatok saját lehetőségeikhez és problémáikhoz igazítva kapjanak gyakorlati kapaszkodókat.
Kapcsolódó cikkünk
A konferenciának a dunaszerdahelyi Thermalpark Hotel ad otthont. A rendezvény a Dunamenti Tájvédelmi Társulat (Dunavit – Podunajské ochranárske združenie) és cseh partnere, a MAS Brána Vysočiny együttműködésében megvalósuló, az Interreg VA SK-CZ Program által támogatott „Lépések a zöld tájért” határon átnyúló projekt egyik fontos állomása, tájékoztatott a hazai Dunavit.
A víz nyomait követi a DunaVia
A projekt keretében egy 40 kilométer hosszú tematikus túraútvonal jött létre a Csallóközben Somorja és Nyékvárkony között, míg Csehországban Tišnov és Březina között egy 10 kilométeres útvonalat alakítottak ki, amely a helyi biocentrumokat köti össze. A cseh szakaszt pihenőelemekkel, madárodúkkal és rovarhotelekkel is kiegészítették.
A szlovákiai DunaVia gyalogos túraútvonal a természetjárást az oktatással és a szórakozással ötvözi. A túrázók tanösvénytáblák segítségével ismerhetik meg a térség értékeit, emellett a www.dunavia.sk oldalon elérhető interaktív webes alkalmazásban a Csallóközzel kapcsolatos kvízkérdésekre válaszolhatnak, és pontversenyben mérhetik össze tudásukat.
Az alkalmazás jelenleg szlovák nyelven érhető el, hamarosan pedig magyarul is használható lesz.
Az ökológiai stabilitás elérése
A pénteki konferencia témaválasztása a szervezők szerint különösen aktuális a Csallóközben tapasztalható szélsőséges időjárási körülmények és a hónapok óta tartó aszály miatt. Úgy vélik, a térség jövője és versenyképessége szorosan összefügg az ökológiai stabilitással, miközben a csallóközi turizmus egyik legfontosabb vonzereje éppen a térség vízkincse.
A konferencia célja, hogy bemutassa a projekt eredményeit, valamint megismertesse azokat a jó gyakorlatokat és lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a partnerrégiók ökológiai stabilitásának és turisztikai versenyképességének megőrzéséhez. A szervezők az önkormányzatok, az államigazgatás, a vállalkozói szféra és a civil szektor képviselőit is bevonják a közös gondolkodásba.
A konferencia zárt körű, elsősorban szakmai és politikai döntéshozóknak, a terülttel foglalkozó civil szervezeteknek szól, a sajtó képviseletében azonban az Új Szó is meghívást kapott, így az eseményről mi is tudósítunk.
Kapcsolódó cikkünk Somorja |
Természetvédelmi polgári társulás alakult Somorján, amely elsősorban a csallóközi tájat szeretné megóvni.
Ahogyan mondani szokás: még meg sem száradt a tinta a papíron, hiszen a napokban érkezett meg az értesítés, hogy bejegyezték a csallóközi természet megóvása érdekében alakult Duna Menti Tájvédelmi Társulatot. A szervezetet három lelkes csallóközi fiatal alapította meg, Tóth László építészmérnök, Fodor Péter biológus és Mészáros Csaba fotós. A társulat rövidített neve Dunavit.
Nem volt magyar szervezet
Akkor, amikor a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ – Bratislavské regionálne ochranné zdruzenie ) elindította petícióját a szárazföldi Duna-delta megóvásáért tudatosították, hogy nincs egy adekvát magyar helyi szervezet, amely felemelné a hangját a Csallóközért. Ez a jól működő szlovák szervezet – amely fontos ökológiai kérdésekre hívja fel a figyelmet – inspirálta a tősgyökeres csallóközi fiatalokat arra, hogy összefogjanak, és megalapítsák az első és eddig egyetlen szervezet Szlovákiában, amely a csallóközi táj megőrzését tűzte ki célul. Mert rólunk van szó, az évszázadok óta magyarok által lakta vidékről, a Csallóközről.
Miénk itt ez a táj
Annak ellenére, hogy hivatalosan még nem léteztek, már tavasszal megkezdték működésüket Tejfalu és Csölösztő térség kanálisainak a tisztításával. Ezután következett a Madársziget rendbetétele a Bird Life Slovakia szervezésében. „A víztározó közepén lévő Madársziget köztudottan Közép-Európa legnagyobb fészekrakó szigete, sőt, a szerecsensirály egyetlen fészekrakóhelye Szlovákiában. Az akciót nyilvánosan meghirdették a közösségi média oldalain, bárki részt vehetett és segíthetett. Meglepő volt, hogy bár a közvetlen környezetünkről volt szó, mi voltunk az egyetlenek, akik a Csallóközből csatlakoztunk a felhíváshoz a sok pozsonyi, zsolnai, sőt, kassai résztvevő mellett. Bár, ha belegondolunk, annyira mégsem meglepő, hiszen a helyiek számára még mindig idegen elem a víztározó. A legtöbben nehéz szívvel emlékezünk vissza arra, hogy több ezer hektár erdőt irtottak ki ezen a környéken azért, hogy ez a nagyon vitatott építkezés megvalósuljon. Talán ez a közömbösség egyik oka” – magyarázza Tóth László. Hangsúlyozta: „mi a közömbösség ellen szeretnénk fellépni. Célunk, hogy fotókkal, videókkal felhívjuk az emberek figyelmet arra, hogy ez a csallóközi táj a miénk. Apáink, nagyapáink, sőt, ükapáink öröksége, ők évtizedeken át megőrizték ezt a számunkra, és most a mi dolgunk, hogy ugyanezt tegyük az utánunk következő generációk számára. Hozzuk vissza a természetet a Csallóközbe.”
A feladat
A társulat tagjai csatlakoztak a szlovák természetvédő szervezetek „Az élő országért” (Za živú krajinu) petíció felhívásához is, amely arra kéri a mezőgazdasági minisztériumot, hogy vizsgálja felül támogatási politikáját. Elsősorban azokat a gazdákat támogassa, akik természet közeli módon és a védett fajokra, valamint a természetes biotópok megőrzésére való tekintettel gazdálkodnak, illetve művelik a földjeiket. A manapság elterjedt nagy táblás mezőgazdaság ugyanis tönkreteszi a biodiverzitást és az élővilágot. „Példa erre a Somorja határában több száz hektáros összefüggő táblákon termesztett monokultúra, ezen a nyáron például kizárólagosan kukoricát és búzát termesztettek. Ilyen hatalmas területek gyors megművelése, egyik napról a másikra történő megváltoztatása jelentősen csökkenti a vadvilág túlélési esélyeit, megszünteti a madarak és apró állatfajok fészkelőhelyét és életterét, eltűnik a táplálékforrásuk, nincs hova menekülniük. Ez a petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a védett területeken, hanem a közvetlen környezetünkben is fontos, hogy megőrizzük az élővilágot. A támogatás kritériuma ne csak a földterület nagysága, hanem a gazdálkodás módszere is legyen” – magyarázza Fodor Péter biológus. A Dunavit társulat feladatául tűzte ki a valamikori vizenyős, lápos élőhelyek visszaállítását a Csallóközben, az erre vonatkozó kutatások már el is kezdődtek. Teljes mértékben ez már sajnos lehetetlen, de legalább egy részét szeretnék visszaállítani, hogy lehetőséget adjanak a Csallóköz jellegzetes élővilágának az újraéledésére.
A mezei utak fontossága
Lehet, hogy hihetetlen, de a biodiverzitás megőrzése érdekében az egyik legfontosabb teendő a mezei utak megőrzése, illetve visszaállítása. Ezek azok az utak, amelyek azzal, hogy osztják a nagy területet, egyben menedéket adnak a különböző élőlények számára és szélfogóként is szolgálnak. A hatályos törvények nem szabályozzák elégségesen ezt a problémát, mert a területet bérlő nem köteles az utakat fenntartani, sőt, bármikor beszánthatja ezeket, ami sajnos a Somorja környéki néhány száz hektáros kukoricásnál meg is történt. „Nem harcolni akarunk, hanem érvekkel meggyőzni a bérlőket arról, hogy semmit sem veszítenek a nyereségükből, ha kialakítják és megtartják ezeket a létfontosságú mezsgyéket. Bízunk abban, hogy nyitott fülekre találunk ezen a téren” – reménykedik Tóth László.
Nem lehet vesztes
„Sokfelé szakadt ez az ország a természetvédelem terén. A vadászok, az ornitológusok, az aktivisták, a mezőgazdászok, a zöldek, mindenki védi a saját érdekeit és közben elvész a természet. Most van egy zölden gondolkodó kormány, egy természetvédő környezetvédelmi miniszter, aki itt lesz néhány évig. Ez idő alatt esetleg fölénybe kerülhet a különböző gazdasági csoportok felett. De néhány éven belül jöhet egy változás és mindazt, amit ez a kormány elért, a következő felülírja. És ki a vesztes? A természet. Mi pedig ezt a gyakorlatot szeretnénk felülírni társulásunk működésével. Azt szeretnénk, hogy amit elérünk, az maradandó legyen. Senki ellen nem megyünk, nem háborúzunk, hanem kölcsönös kompromisszumkötéssel szeretnénk sikeresek lenni és elérni a céljainkat. Valljuk, hogy a gazdaság és természetvédelem érdekei között meg lehet, meg kell találni azt az egyensúlyt, amely mindkettő fennmaradását biztosítja” – mondta zárszóként Fodor Péter biológus, a Dunavit társulat egyik alapítója.
A polgári társulás már most készül a tavaszra fecskeházak telepítésével, amelybe a saját kezűleg készített fecskefészkeket helyezik el. Az első ilyet Bacsfán fogják felállítani, de várják más települések jelentkezését is, amelyek szeretnék, hogy régiójukba visszatérjenek a fecskék. Ezeket a madarakat magunk üldöztük el házunk tájairól, a háztáji kis gazdálkodás szinte teljes felszámolásával és azzal is, hogy a sokszínű kerteket az egyenletesre nyírt pázsit és tujafák sora váltotta fel a falusi házak körül.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
