Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
Dózsa Csaba szerint a mintegy 500 milliárd forintos évi keretösszeg önmagában csak nominális értékként értelmezhető, az elkölthető összeg értéke ugyanis az infláció és a GDP alakulásától is függ. Ha az összeg teljes egészében reálértékű növekedést jelentene, az a GDP nagyjából 0,5 százalékának felelne meg. Amennyiben ez a többlet négy-öt éven keresztül fennmaradna, azzal viszonylag jelentős felzárkózást lehetne elérni az európai uniós országok szintjének alsó harmadához.
A problémát az jelenti, hogy a tervezett keretösszeg már tartalmazza az elmúlt körülbelül két év elmaradt inflációs hatásainak kompenzálását, és nem veszi figyelembe a GDP növekedését. Emellett ebbe számítanák bele a külön költségvetési soron adott több mint 100 milliárd forintos kórházi konszolidációt is – sorolta. A közgazdász szerint ezért
csak akkor lehetne valódi többletként értelmezni az 500 milliárd forintot, ha az előbbi három tételre külön költségvetési fedezetet biztosítanának.
A tényleges többlet egyik biztos elemének a béremelést tartja, bár ennek mértékét is érdemes szerinte az elmúlt évek inflációjához viszonyítani. A szakdolgozók körében ugyanis három évvel ezelőtt volt utoljára béremelés, az azóta eltelt időszak kumulált inflációja pedig nagyjából 11-12 százalékot tett ki. A szakdolgozók számára tervezett 15-17 százalékos általános emelésnek jövő év végéig kompenzálnia kell ezeket az inflációs hatásokat is, de emellett valamelyest már reálbér-növekedést is jelentene – közölte.
A további fejlesztések akkor jelentenének valódi többletet, ha a kórházak és a szakrendelők működésére biztosított összegeket már eleve inflációkövetően emelnék. Vagyis az alapdíjak, a pont/forint érték és a súlyszám alapdíj növelésén felül kellene megjelennie a tárca által tervezett fejlesztéseknek. Dózsa Csaba szerint ebben az esetben ezek már érdemi előrelépést jelenthetnének.
A tárca CT- és MR-fejlesztésekre, a kórházi étkeztetésre és a gyógyszerfinanszírozásra költene többet, és az alapellátás-fejlesztésre is 30 milliárddal több jutna.
Ezek a célzott intézkedések az egyes területeken konkrét eredményeket tudnak elérni – mondta.
Úgy vélte: a szaktárcának és a kormánynak is újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit. Az elmúlt hetekben és a következő időszakban is kiemelten fontos kérdéssé vált a szakdolgozók körében a fizetések emelése, mivel magasabb béremelésre számítottak. Szerinte egy nagyobb mértékű, év eleji béremelés javíthatná a hangulatot és az ágazat hozzáállását a további teljesítményhez, emellett a munkaerő megtartására is kedvező hatással lehetne.
Ezt követően lehetne további forrásokat fordítani az eszközbeszerzésekre és más fejlesztésekre. Amennyiben a gazdaság a vártnál jobban teljesít, a GDP kedvezőbben alakul, vagy a nemzetközi folyamatok teremtenek jobb lehetőségeket, bizonyos célzott beruházásokra év közben is sor kerülhet – sorolta Dózsa Csaba.
A közgazdász emellett az európai uniós forrásokból megvalósítható fejlesztések felgyorsítását is szükségesnek tartja – a kormányzatnak többféle forrást kellene keresnie, és nem kizárólag a saját költségvetési lehetőségeiből kiindulnia. A munkakörülmények javítása, a korszerű eszközök beszerzése és az ágazatban megvalósuló egyéb célzott programok a lakosság számára is érzékelhető változást hozhatnak, javíthatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
