A CEU kérdéses akkreditációja

A CEU kérdéses akkreditációja

Az Egyesült Államokban bejegyzett Central European University (CEU) lényegében nem más, mint fantomegyetem, amely helyett magyar partnere végez csak tényleges oktatási tevékenységet

A Közép-európai Egyetemmel szerződésben álló anyaintézmény, az Egyesült Államokban bejegyzett Central European University (CEU) lényegében nem más, mint fantomegyetem, amely helyett magyar partnere végez csak tényleges oktatási tevékenységet, és a CEU papírjaira hivatkozva kiadhat egy másik, amerikai diplomát is.

Egy 2010. április 29-én megjelent újságcikk arról írt, hogy saját iskoláját, a Közép-európai Egyetemet (KEE) támogathatta közpénzből Braun-Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) akkori elnöke, azonban a bíróság vonatkozó döntése szerint a cikkben közöltek alkalmasak a felperes jó hírnév védelméhez és becsület védelméhez fűződő személyiségi jogának megsértésére.

Az eljárás alapján tehát a KEE helyzete is tisztázódott, persze ismerjük a „nem zörög a haraszt” kezdetű mondást. Megjegyzem, nem biztos, hogy ugyanez a döntés született volna az Egyesült Államokban, és ezt az érintett felsőoktatási intézmény is jól tudhatta. David McCraw, a New York Times vezető jogtanácsosa Közép-európai Egyetemen 2007-ben tartott előadást, amelyből kiderült, hogy amennyiben rágalmazással vádolnak egy sajtóorgánumot, az Egyesült Államokban a közszereplőknek nem elegendő azt bizonyítaniuk, hogy az újság valótlanságot állított (1964-New York Times kontra Sullivan), az újságíró bizonyíthatóan szándékos hazugsága nélkül nem jár kártérítés. A jogász szerint a New York Times a saját magáról elnevezett normának köszönhetően 1964 óta nem veszített sajtópert, és peren kívül sem egyezkedik.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és többek között azt is megtudhattuk, hogy a Közép-európai Egyetemmel szerződésben álló anyaintézmény, az Egyesült Államokban bejegyzett Central European University (CEU) lényegében nem más, mint fantomegyetem, amely helyett magyar partnere végez csak tényleges oktatási tevékenységet, és a CEU papírjaira hivatkozva kiadhat egy másik, amerikai diplomát is.

Az elmúlt napok demonstrációi és a nemzetközi visszhangok a jogban járatos polgárokat nem befolyásolják értékítéletükben, az azonban, hogy mások mellett Sólyom László volt köztársasági elnök exponálta magát a CEU-ügyben, már a jogot ismerők ingerküszöbét is elérheti. Lehetne persze arról is értekezni, hogy egy volt közjogi méltóságnak (államfő, AB-elnök) szabad-e napi politikai csatározásokba beleártania magát. Nyilván van olyan ügy, amely az elemi politikai etikett szabályait is elsodorhatja, és át kell lépni a nemzetközi gyakorlatban elfogadott értékrenden.

Hírdetés

Mielőtt állást foglalnánk abban, hogy Sólyom László korábbi államfő vonatkozó aggályai alaposak-e, tisztázni kell, hogy az eredeti dokumentumok vizsgálata elengedhetetlen. De nagyon figyeljenek, mert itt egy valódi bűvésztrükk következhet. Egy a sajtóból is ismert, az akkori magyar miniszterelnök és New York állam kormányzójának közös (2004-es) nyilatkozatát tartalmazó dokumentum rögzíti a CEU magyarországi működésének alapjait.

Az okiratot George Pataki és Medgyessy Péter írta alá, ám figyelemre méltó, hogy egy hozzáférhető okiraton nem szerepel, hogy melyik városban írtak alá, és az okmányon nincsen dátumozás sem. A megállapodás érvényességét alapvetően érintő hiányosság magyarázata az lehet, hogy nem egy időben és nem egyszerre látták el kézjegyükkel a felelős vezetők az alapdokumentumot.

Első kérdés tehát, hogy létezik-e olyan megállapodás, amely érvényes, mivel ennek hiányában a CEU jogszerű működése megkérdőjelezhető, és a később elfogadott CEU-törvényre is hatással lehet. De nézzük tovább a varázslatot. A CEU honlapján közzétett reakciója a felsőoktatási törvény változtatásaira az alábbiakat rögzíti: „2004-ben Magyarország és New York Állam kormánya között létrejött nyilatkozat támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státus megőrzésével egyidejűleg, magyarországi akkreditációt szerezzen. A nyilatkozat aláírását követően életbe lépő 2004. évi LXI. törvény létrehozta Magyarországon a Közép-európai Egyetemet.”

A Közép-európai Egyetem alapító okirata szerint: (1. §) „Az Egyetemet a Middle States Commission on Higher Education (USA) intézményi akkreditációban részesítette.” Azonban egy szintén elérhető dokumentum szerint a Central European Universitynek nincs érvényes akkreditációja, a Middle States Commission on Higher Education (USA) a Nádor utcai intézménynek (!) adott akkreditációt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Ezzel kapcsolatban felvethető a kérdés, hogy létezik-e olyan dokumentum, amely a New York-i székhelyű CEU jogszerű akkreditációját tartalmazza?

Ha kezünkbe veszünk egy CEU által kiadott diplomát, mivel az a fentiek szerint a New York-i CEU-ra hivatkozik, érvényessége így erősen megkérdőjelezhető. Ennek ellenére, mivel olyan sok fényes tekintetű professzor állítja, hogy minden rendben van, mit is mondhatnánk?

ifj. Lomnici Zoltán

A szerző alkotmányjogász


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »