Ha vasárnap, akkor Heti progresszió. Teszünk egy szürreális sétát a németországi katolikus egyház szomorú mindennapjaiba, kalandozunk egy kicsit a neobankok világában, majd ismét rátérünk Skóciára, amely ország lassan Hamiltont megszégyenítő mennyiségben szerepel a rovatban.
Minden anyagot ezúttal is köszönök kedves olvasóinknak, valamint azt az egyre elszántabb aktivitást is, amelyet hétről hétre kifejtenek ezekben a [email protected]-ra küldött üzenetekben. Az elmúlt hónapokban számos nagyobb, részletesebb anyag látott napvilágot önálló publikáció keretében, ezeket szintén köszönöm. Természetesen ezeket is szeretettel várom a továbbiakban is a szokásos e-mail-címre. Most pedig vágjunk neki a heti adagnak!
3. A német (katolikus) egyház állapotát jól tükrözi a következő történet.
Joachim Wernersbach bencés atya, aki a görlitzi püspökséghez tartozó Wittichenauban teljesít(ett) szolgálatot, még a karácsonyi éjféli mise során kelt a klasszikus család védelmére, és ostorozta teljes joggal a modern irányzatok hibáit, köztük az LMBTQ-lobbiét is. Igazából, ha vallási szempontból nézzük, a Biblia tanításait közvetítette, és elég furcsa, hogy egy keresztény egyházon belül ez bárkit is zavar, másrészt pedig világi szempontból is teljesen igaza van. Ebben az összefoglalóban egyébként olvasható pár részlet a kikezdett prédikációból, jó és értékes gondolatokat tartalmaz.
A 6000 fős szászországi Wittichenauban tartott éjféli mise két résztvevője online petíciót indított Joachim atya beszéde ellen. Hiába, attól még, hogy valaki templomba jár, nem lesz jó ember, ezt a két barmot pedig a karácsony szellemisége sem nagyon érintette meg, legalábbis normális ember még akkor sem indít ilyenkor petíciókat, ha éppenséggel nem feltétlenül ért egyet embertársa szavaival, meg úgy egyáltalán, petíciózgatni, mert valakinek nem tetszenek a szavai, amúgy is rohadtul irritálóan libsi dolog. A lobbi számára annyira fontosak ezek a hasznos idióták, hogy az egyik macskajancsi még interjút is adott a T-online számára, amelyben elismerte, hogy az atya igazából csak az Egyház tanait közölte, de ettől függetlenül „ezeknek a gondolatoknak semmi keresnivalójuk egy éjféli misén”. Arra persze már nem tértek ki, ha nem ezeknek a tanításoknak van helye, akkor mégis mit szeretnének hallani egy ilyen prédikációban? Autentikusan fogalmazva ez a lényeges kérdés is „megérne egy misét”, ha már itt tartunk.
Egyébként az ilyen renitens „hívők” joggal érezhetik magukat nyeregben. A bencés atyát még a görlitzi püspök is elmarasztalta, a katolikus egyház nem állt mellé (az meg külön érdekes, hogy egy evangélikus hírügynökség, ha csak tessék-lássék, langyos módon is, de legalább úgy nagyjából igen). Wolfgang Ipolt görlitzi püspök szerint Wernersbach „meggondolatlanul és felelőtlenül fogalmazott”, az emberek „karácsonykor várják leginkább hitük megerősítését és a karácsonyi üzenet értelmezését”.
Joachim egyébként a Saar-vidéken található tholey-i bencés apátság szerzetese, ez a legrégebbi kolostor az országban. A papot minden „kolostor környezetében végzett pasztorális tevékenységtől eltiltották”, és nyíltan a deviánsok mellé álltak, mondván Joachim szavai „diszkriminatívak és ellent mondanak a társadalmi valóságnak”.
Végül egy ízelítő, milyen „gazságokat mondott” Joachim Wernersbach atya (egyébként a beszédéből olvasott részletek szerintem különösen értékesek és szívhez szólóak voltak): „Ragaszkodjunk hitünkhöz, és leljünk nyugalomra abban a bizonyosságban, hogy Isten a mi oldalunkon áll. Örvendjetek és ujjongjatok, kedves Testvérek. Krisztus megszületett! Ámen, alleluja!”
2. Magyarországon valószínűleg többen ismerik magát a Revolut kifejezést, mint azt, hogy neobank, pedig előbbi pontosan az utóbbi kategóriába tartozik. Idehaza ennek megvan az oka, talán ez az egyetlen egy cég, amely újhullámos szolgáltatóként betört a magyar piacra. Ezek az alapvetően ingyenes, pénzügyi alkalmazások akár még a hagyományos bankok versenytársai is lehetnek a távoli jövőben, de egyrészt ez még nagyon ködös, másrészt a rovat szempontjából most nem ez a lényeg. Ezek a digitális bankok nem csak egyre szélesebb szolgáltatásokat kínálnak, de rendszerezik is magukat, így a neobankok egy jelentős része bizonyos csoportokat szándékoznak megszólítani.
Persze, ha üzletről van szó, csak úgy, mint a liberalizmus ellentmondásaiban, itt is „sokszínűségről” és "igényre szabásról" beszélünk, ha éppen nem, rassz, vagy szexuális orientáció szerint sorolják különböző csoportokba az ügyfeleket, de ha ugyanezt megteszi mondjuk egy nemzetiszocialista, akkor rögtön „ördögi náci” válik belőle.
Lényeg, hogy az alábbi részletre (meg úgy általában a cikkre) egy aktív, szemfüles olvasónk hívta fel a figyelmemet. E szerint neobankok már kínálnak saját szolgáltatásokat a különböző célcsoportoknak (a teljesség igénye nélkül): ázsiaiak, feketék, latinók, iszlámhívők, családanyák éééés… LMBTQ-emberek (speciális tanácsokkal és „megfelelő” nemi megszólítással együtt).
Az LMBTQ-őrületen túl mi az, ami még feltűnt a kedves olvasóknak? Bizony, fehéreknek nincs külön egyetlen neobank sem. Minden más rassznak igen.
3. Végül ismét visszalátogatunk Skóciába, sokadszorra köszönöm meg kitartó olvasónknak a rengeteg anyagot, amit onnan kapunk.
A képen látható 50 pennysből egyes időközönként készítenek limitált kiadásokat (ez itthon is bevett gyakorlat, főleg a húszas és az ötvenes érméinknél, természetesen nem pennyben, hanem forintban). Itt az egyik oldalon standard módon a nemrégiben elhunyt II. Erzsébet látható, a másik oldal limitált vendégszereplője viszont nem más, mint a „Pride" és egyéb „trendi, haladó”, magukból teljesen kiforgatott szavak.
Olvasónk azt is hozzáteszi, hogy az Egyesült Királyság érzékenyítő offenzívái egyre sikeresebbek a látszólag – ezúttal szó szerint apró – dolgok ellenére is. Egyre több konzervatív ember ugyanis beleszürkül a mindennapokba, és már azt a kérdést teszik fel, hogy ezek (mármint a buzipenny és társaik) mégis miben befolyásolják az ő vagy embertársaik életét – semmiben, érkezik a válasz. Az ingerküszöb tehát kitolódik.
Nos, én ezekkel a progresszív anyagokkal köszönöm meg az ismételt figyelmet, egy hét múlva újra jelentkezik a Heti progresszió rovata.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
