Egy szimbólum, melyet Indiától Észak-Amerikáig ismernek és alkalmaznak a spirituális beavatottak. A bűvös kört lehet gyógyításra és tanításra is használni, attól függően, hogy mit szeretne láttatni általa a használója.
A mandala szó szanszkrit eredetű, mivel a Védákban (indiai szent könyvekben) található. Jelentése: kör. Ez az első látszatra egyszerűnek tűnő elnevezés valójában egy nagyon is árnyalt szimbólumrendszert takar. A bűvös kör ugyanis a kozmosz és az istenek világának az archetípusát vetíti lelki szemeink elé. Magyarul itt arról van szó, hogy a különféle bűvös köröket azzal a megfontolással készítik, hogy kicsiben leképezzék, mintegy lehozzák a mandala készítői a teremtés tökéletességét, egységét és teljességét.
A tökéletesség itt abban az értelemben használatos, mint tökéletes szimmetria, egyszerűség, átláthatóság, egymásba ágyazottság, teljes és mindent kitöltő kiegészültség. Ha belegondolunk, minden vallásnak ezt az ideált kellene követnie és megvalósítania, vagy legalábbis felkínálni ennek az útnak a realizációját.
A bűvös kör készítése elsősorban a hindu és a buddhista hagyományokban maradt fenn. Már magának a körnek az elkészítése is egy szertartás, amely tudati és lelki folyamatokat, valamint a készítők érettségét fejezi ki. Természetesen a kör, illetve áttételesen a gyűrű és a gömb, más vallási irányzatokban is megtalálható. Ilyen például a kereszténység vagy a muszlim vallás.
Érdemes eltűnődni azon, hogy az egységből miként fakad a négyesség. Mert a bűvös kör ezt is reprezentálja. A négy fő lény a Teremtés hajnalán, a négy őselem, a négy égtáj, a Védák négy része, a keresztény négyféle irányultsága, az Újszövetség négy evangéliuma, János próféta négy lelkes lénye a Jelenések Könyvében stb., mintha a teremtés pillére lennének.
A bűvös kör egységének és négyességre utaló jelképiségének emlékeivel találkozhatunk az amerikai kontinens indián kultúráiban, Egyiptomban, a keltáknál, tehát csaknem valamennyi ősi civilizációban fellelhető a nyoma. A mitológia, az emberiség kollektív tudattalanja valósággal hemzseg a négyesség kifejeződéseitől bármelyik evolúciós korszak bármelyik népének a szellemi hagyatékát vesszük szemügyre.
Értsük meg jól, a kör az egység és az egyetemesség szimbóluma, melyből minden más forma, szám, betű származik, mintegy kibomlik. Erre tökéletes példa az Élet Virágának szimbóluma Egyiptomban, de ugyanezt a szakrális rendező elvet követik a naprendszerek, vagy az emberi sejtek, illetve az egyszerűségnél maradva a természet szabad szemmel is jól megfigyelhető tüneményei. Minden koncentrikusság, szférikusság, pontszerűségből kiinduló szimmetriára törekvő formavilág. Mintha ugyanaz a valaki tervezte volna meg az életet a mikrovilágoktól az univerzális szintekig.
A svájci pszichiáter, Carl Gustav Jung nagyon közel járt az igazsághoz, amikor a mandalát és az emberi személyiség struktúráját tanulmányozta. A magban ugyanis benne található az egész evolúciós folyamat. A mag tartalma azonban sokáig, az érés és fejlődés egy adott fokozatáig láthatatlan. A magból indul ki a növekedés, melynek során ugyanazok a mintázatok ismétlődnek, mint amelyek a magban találhatók.
A bűvös kör akkor nyeri el legmélységesebb értelmét, amikor rájövünk arra, hogy mi magunk is bűvös körök, mandalák vagyunk. Azaz olyanok, mint az eredeti, az őskezdetben létező bűvös kör (teljesség), csak tudatunk ezt már régen elfejeltette.
Az ember attól bűvös és egyedi lény, hogy mindent tartalmaz a teremtés alapmintáiból és a teremtés kicsinyített mása. Ahogyan Hermész Triszmegisztosz mondotta valaha: Ahogy fent, úgy lent. S ahogy kicsiben, úgy nagyban. Ez az emberre vonatkozik, akinek parányi lelke azonos a Legfelső Lény lényegével, s akinek belső magja ugyanarra képes, mint alkotója nagyban, vagyis a teremtésre. De erre a felismerésre csak megtapasztalások útján jöhetünk rá, s nem elméletben, hanem csakis gyakorlatban.
Száraz György
Boldog napot!
The post A bűvös kör appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
