A botrányos vakcinabeszerzések szlovákiai története – megszólalt Krajčí is, emlékeztette a sajtót a szerepére az ügyben

A botrányos vakcinabeszerzések szlovákiai története – megszólalt Krajčí is, emlékeztette a sajtót a szerepére az ügyben

Marek Krajčí (Slovensko/OĽANO) volt egészségügyi miniszter is reagált azokra az állításokra, amelyeket az Állami Számvevőszék (NKÚ) fogalmazott meg Szlovákia vakcinavásárlásai kapcsán. A hírek szerint ugyanis visszaélést és előnytelen szerződéskörést, valamit pazarlást, felesleges mennyiségek megvételét állapított meg a koronavírus elleni oltóanyagok vásárlásával összefüggésben. A vakcinák beszerzését anno még Krajčí indította el, bár a legnagyobb felelősség valószínűleg utódját, a progresszív körökhöz kötőd Vladimír Lengvarský volt minisztert terheli.

Krajčí kapcsán érdemes kiemelni, hogy látszólag a legtehetetlenebb miniszter volt a koronavírus idején, ám fontos kiemelni, hogy rajta keresztül próbálta a sajtó, az elnöki palota, és az akkori kormány belső, liberális ellenzéke is padlóra küldeni az egész kormánykoalíciót, különösen Igor Matovič akkori kormányfőt.

Krajčíék lezárásokkal, tesztelésekkel próbálták meg megakadályozni a koronavírus terjedését, pontosabban azt, hogy az egészségügy összeomoljon a rengeteg légúti beteg ellátásának súlya alatt. A koronavírus első hullámaiban megteleltek az ARO (felsőlégúti fertőzést kezelő)-osztályok a kórházakban, nem volt elég felszerelés, légzőkészülék, orvos, nővér.

Ebben a helyzetben Krajčí és intézkedési olyan támadásokkal szembesült a liberálisok részéről, amelyek tisztán politikai jellegűek voltak – egyszerűen ráhúzták a vizes lepedőt a járványért, a lezárásokért azok, akik semmilyen felelősséget nem vállaltak a járvány miatti népszerűtlen döntésekért, csak politikai hasznot reméltek azok kritizálásából. Ezek közé tartozott a PS, de főleg az SaS és az akkori államfő, Zuzana Čaputová.

Krajčí hivatali ideje utolsó hónapjaiban mindent megtett, hogy minél hamarabb vakcinákat szerezzen be, ám nem volt könnyű dolga. Az Európai Unió beszerzése lomha volt, előnytelen szerződéseket kötött le a Bizottság élén a Pfizer-vakcinagyártóval még korrupcióba keveredő Ursula von der Leyen is.

Az EU által engedélyezett vakcinák nem voltak elérhetők, bár meg voltak rendelve, de mivel a szerződések (amelyeket von der Leyen kötött) nem tartalmaztak kötbért, a gyártókat nem lehetett megsürgetni.

Közben Szlovákiában a sajtó a inkompetensnek állította be Krajčít, amiért lezárásokat, teszteket és korlátozásokat sürgetett. A politikailag motivált sajtó címlapjain a következő és ezekhez hasonló címek jelentek meg:

„Igor Matovič kormánya november és február között nem használta ki a lehetőséget, hogy a lehető legtöbb EU által engedélyezett vakcinát rendelje meg”  (Korzár, 2021. 4. 10.)

„Kritikus lesz az Április, kiesett a Pfizer és az AstraZeneca” (Hospodárske noviny, 2021.4.8.)

„Szlovákia elesett több millió vakcinától, amit igényelhetett volna. Most pult alól próbáljuk beszerezni csillagászati áron” (StartItUp)

„A minisztérium 2,4 millió vakcina helyett csak 600 ezer vakcinát rendelt meg. Itt az igazság a (nem) megrendelt Pfizer vakcinákról” (Nový Čas, 2021. 3. 17.)

A fenti példákat maga Krajčí gyűjtötte össze, akit azokban az időkben még azért is meg akarta feszíteni a sajtó, mert keresztény hitéről nyíltan mert beszélni.

Most a sajtó megint őrá próbálja ráhárítani a Számvevőszék megállapításait. Megjegyezzük nem véletlenül: Lengvarský, aki a vakcinázásért és a beszerzésért sokkal több felelősséget visel, a „kedvezményezettek” körébe tartozik, ugyanis Čaputová volt államfő embere volt, akit a mélyatlantista, háborús hisztérika Jaroslav Naď választott ki Krajčí helyére annak bukása után.

Hírdetés

Krajčí a fenti újságidézetekkel próbálta személtetni, hogy ma a sajtó épp az ellenkezőjét rója fel neki a Számvevőszék kapcsán, mint amivel annakidején támadták. Akkor ugyanis azt állították, hogy nem rendelt elég vakcinát, most azt, hogy pazarlón túl sokat rendelt.

„2020-ban Szlovákia a Számvevőszék szerint megfelelő mennyiségű vakcinát szerződött le, beleértve a magasabb oltási hajlandóság esetére számolt tartalékokat. Ezzel a független ellenőrző szerv megerősítette, hogy az én miniszterségem alatt szakmai és felelős döntéseket hoztunk vakcinák tekintetében. Az ellenőrök azt is megállapították, hogy ‘az egyes vakcinák kiválasztása és a szerződött mennyiségek meghatározása során a rendelkezésre álló információkból, az oltóanyagok hatékonyságából, biztonságosságából, időbeli elérhetőségéből’ indultunk ki”

fogalmazott Krajčí.

„Ennek ellenére 2021 tavaszán mediális lincs indult személyem ellen vakcinák hiányos beszerzése miatt, miközben a Számvevőszék a jelentében nem ezt írja”

emelte ki.

Krajčí ma már nem befolyásos politikus, így részrehajlás nélkül kijelenthetjük, hogy a fentiekben egyébként igaza van. Nem használta ki a maximális lehívható vakcinamennyiséget, ami miatt nem is kellett azokat kifizetni, és ez főleg azért volt logikus döntés, mert a vakcinagyártók nem voltak képesek teljesíteni a megrendeléseket időre.

Ráadásul más, nyugati tagállamok sem rendeltek azonnal maximális mennyiségeket – egyes esetekben azért, mert gyors ütemben, pár hónap alatt létrehozott oltóanyagokról volt szó (a szokásos átlag 4 év helyett), amelyek gyakorlati hatását is ki akarták fürkészni.

Tegyük hozzá, hogy a sajtó által „függetlennek” nevezett „szakértők” Krajčít érintő kritikája elsősorban a Pfizer-vakcinák javára szólt. Akkoriban azt kifogásolták, hogy nem rendelt meg további 3 millió adagot az amerikai vállalattól, illetve további 1 millió adag vakcinát egy másik, szintén amerikai cégtől, a Johnson&Johnsontól (Jansen-vakcina).

A folytatás már ismert. A kórházak a koronavírus Alfa-variánsa miatt megteltek a kórházak, az EU által engedélyezett vakcinák késtek. Matovič és Krajčí ezért magyarországi közbenjárással kétmillió adag Szputnyik V vakcinát hozott be az országba. A progresszív sajtó, az elnöki palota és a mélyatlantisták pedig vérszemet kaptak.

Nagyon egyszerű volt a képlet: inkább oltásvédelem nélkül hagyták az embereket, mint hogy orosz vakcina használatát engedélyezzék Szlovákiában. Olyan „nyomós” érveket hallhattunk, mint hogy az EU nem engedélyezte, és ezért veszélyes (az AstraZenecát például engedélyezte az EU, aztán több országban betiltották trombózisos esetek és szívizomgyulladás miatt), vagy, hogy a „V” betű a vakcina nevében „Putyin  győzelmét” jelöli, amit nem hagyhatunk. Talán Ivan Korčok akkori külügyminiszter volt a legszánalmasabb, aki külön sajtótájékoztatón magyarázta, hogy mennyire tragikus a rengeteg emberek szenvedése a kórházakban, de, jaj, mit fognak szólni a nyugati partnerek…

Krajčí és Matovič belebukott az orosz vakcinába. Krajčí helyét pedig átvette Lengvarský, aki ugyan semmivel sem tudta felgyorsítani a vakcinaellátottságot, de azt elérte – a nyugati gyártók örömére -, hogy a Szputnyik vakcina használatát nem engedélyezte egészen addig, amíg 2021 nyarán az oltakozás fel nem pörgött, így az orosz vakcina a sajtó manipulációja miatt felhasználatlan maradt.

Nem úgy a nyugati vakcinák.

Míg Krajčí csak módjával rendelt a nyugati vakcinákból, addig Lengvarský mindent beleadott, és 2021 májusában rábólintott egy gigászi, 11,1 millió adagról szóló Pfizer-vakcina lehívásra a 2022-2023-as évre – úgy, hogy akkor már tudni lehetett, hogy a koronavírus gyorsan mutálódik, az oltóanyag alkalmazkodóképessége pedig kétséges volt. 

Később a szerződés módosították, és a tényleges megrendelést csökkentették, de a meg nem rendelt vakcinák felét akkor is ki fog kelleni fizetni. Az amerikaiak örülnek, Lengvarský és a progresszívek röhögtek a markukba, és most, amikor az állami számvevőszék előveszi az ügyet, egy emberként mutogatnak Krajčíra.

A dolog pikantériája, hogy az orosz vakcina esetén Szlovákia visszakapta a fel nem használt vakcinák árát és nem kérték tőle számon a leszerződött, de végül le nem hívott mennyiségeket. Közben az amerikai Pfizer ma minden olyan uniós tagállamok beperel, amely nem hajlandó fizetni olyan vakcinákért, amelyeket von der Leyen leszerződött, a mai variánsokra aligha hatásosak és teljesen feleslegesek.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »