A bosszúvágy természetes emberi érzés, azonban egy kormányzat vezérelveként nem alkalmazható, mivel az ország irányításához mindenkire egyformán vonatkozó, átlátható és arányos szabályokra van szükség – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
A visszavonult politikus szerint bár a sérelem vagy igazságtalanság hatására fellépő vágy az elégtételre legitim lehet az emberek politikai érzésvilágában, a „mit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” elve ebben az esetben fordítva érvényesül: ami jogos indulatként vezérelheti az egyént, arra nem épülhet állami politika. Míg a személyes bosszúban nincs külső mérték, az állami felelősségvállalás alapja a törvényes felelősségre vonás kell, hogy legyen.
Gyurcsány Ferenc kifejtette,
ha egy hatalom a bosszút teszi meg vezérelvnek, az vagy törvényes büntetéssé és jóvátétellé szelídíti az indulatot, vagy folyamatos ellenségkeresésbe kezd,
ami végül magát a bosszúállót is felemésztheti. Rámutatott: a sérelem elszenvedőinek joguk van az igazság feltárásához és a felelősök felelősségre vonásához. Figyelmeztetett: ha az állam elmulasztja a törvényes elégtételt, az a magánbosszú elszabadulásához, vagy az ígéreteit be nem tartó hatalom hitelvesztéséhez vezethet.
Összegzésként kijelentette, hogy a bosszúvágyat nem szégyellni vagy eltitkolni kell, hanem elismerni és „megszelídíteni”: igazsággá, felelősséggé és jóvátétellé kell alakítani, hiszen ez a demokratikus állam egyik legfontosabb feladata.
Baka András, megválasztott köztársasági elnök a beiktatási beszédében úgy fogalmazott: „Az új Magyarországot viszont szerinte nem lehet a bosszúra építeni: a csalódottaknak sem kell megtagadni a hitüket vagy politikai meggyőződésüket, a politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
