Noha a legtöbb kisiskolás szívesen sportol és vesz részt az iskolai testnevelésórákon, ez a kiskamaszoknál megváltozik. Míg a fiúk továbbra is előszeretettel tornáznak, a lányok közül sokan elvesztik motivációjukat. Kiderült, hogy ebben fejlődő mellüknek is jelentős szerepe van.
Hétköznap délelőttönként a kertvárosi iskolák környékén gyakran látni diákokat, akiket a tornatanár kizavar iskolakört futni. Amíg látja őket a kapuból, a legtöbb gyermek kocog valamelyest, de amint befordulnak a sarkon, tempójuk jelentősen csökken. A fiúk legtöbbje rendesen lefutja a távot, de sok lány inkább csak sétál. Ennek hátterében sok tényező együttes hatása állhat. Az viszont biztos, hogy a futásnál kétségtelenül kevésbé megterhelő fizikailag a gyaloglás, a barátnők sétálása pedig az aktívabbakat is lassításra sarkallhatja. Pláne, hogy a futást egy tanár utasítására kell végezni, aminek – életkori sajátosságok miatt – illik ellentmondani.
Emellett a lányoknak lehet még egy okuk arra, hogy ne szeressenek futni, és általában testedzést végezni. Az, hogy a pubertáskorban növekedésnek induló mellük rendkívül kényelmetlenné, esetenként egyenesen fájdalmassá teheti a testmozgást. Ennek oka egyszerűen az, hogy a mellben nincs semmilyen szövet, amely merevséget, tartást kölcsönözne neki, hiszen tömegének nagy része zsír. Lazán kapcsolódik a mellkashoz, ha a test mozog, passzívan és tehetetlenül követi a mozgását. Ha rugózó mozdulatokkal járó edzést végzünk – például futunk vagy ugrálunk –, a mellek profán, de legalább közérthető kifejezéssel élve szabadon lifegnek, pattognak.
Kamaszkori nehézségek
Ennek a tényezőnek a hatását vizsgálták a Portsmouth-i Egyetem kutatói, akik kutatásukba több mint kétezer 11 és 18 év közötti angol iskolás lányt vontak be. A kutatásról a The New York Times is beszámol, és mint írják, a kérdőíveken az érintettek háromnegyede említette, hogy mellproblémái is szerepet játszanak abban, hogy nem szeret sportolni. Ezek a gondok rendkívül sokrétűek lehetnek, de az tény, hogy alig van olyan serdülő korú lány, aki elégedett lenne fejlődő melleinek pillanatnyi állapotával. Valaki azt mondja, hogy túl nagy, míg mások, hogy túl kicsi a mellük, de probléma az is, ha szabadon van és túlságosan pattog. A hétköznapi, sokszor egyébként sem megfelelő melltartó edzés közben végképp nagyon kellemetlen érzést okoz. Egy másik vizsgálat szerint az edző nők 72 százaléka érzi kényelmetlennek melle mozgását.
A panaszoknak egy része fizikai természetű, és abból ered, hogy a tizenegy-tizenkét éves lányok ritkán választhatnak pontosan a pillanatnyi kosárméretüknek megfelelő melltartót. Így igazából soha nem hordanak tökéletesen illeszkedő példányt. Ez a mindennapokban még nem is okoz olyan komoly problémát, de a sportot kínszenvedéssé teheti. A megkérdezett lányok fele még sohasem hordott sportmelltartót (amit kifejezetten a testedzés közbeni rögzítésre terveztek), viszont a probléma legtöbbjüket erősen foglalkoztatja. A mai online időkben meglepő módon a mellfejlődésről és -kezelésről leginkább tanárnőiktől várnak diszkrét tájékoztatást.
Lebecsülik a sportmelltartót
A kutató szerint a sportmelltartó nem valamiféle divatkellék, noha sokan az egyéb célú melltartók ismeretében annak tartják, és így szükségtelen luxusnak ítélik. Valójában azonban hasonló funkciót látnak el, mint az egyéb, kevésbé intim testrészeket védő segédeszközök, például a szorítókötések, kesztyűk, speciális cipők.
De a mechanikai hatások csak egy részét képezik a problémának. A serdülőkorú lányok azért sem szívesen vesznek részt az iskolai sporttevékenységekben, mert félnek attól, hogy osztálytársaik elé tárják szerintük elégtelen fejlettségű mellüket. Nem szívesen vetkőznek le az öltözőben osztálytársnőik előtt, és különösen szégyenletesnek tartják, hogy a tornaruhában viszonylag jól láthatják mellüket a fiúk. Mindezek miatt inkább át sem öltöznek, ha tehetik, és így természetesen nem is vesznek részt az iskolai sportban.
Míg a sportmelltartó viselése egyértelműen kívánatosnak tetszik, a mellfejlődés okozta lelki probléma orvoslására nem tudnak biztosan hatásos megoldással szolgálni a tanulmány szerzői. Egyesek azt szorgalmazzák, hogy a bántó pillantások elkerülése végett különítsék el a fiúkat a lányoktól a tornaórán, mások viszont ennek megvalósíthatatlansága mellett azzal érvelnek, hogy a lányok társaik ítéletétől legalább annyira tartanak, mint a fiúkétól. Megint mások inkább a tiszteletteljes, elfogadó magatartásra és a helyesnek tartott testkép kialakítására oktatnák a tanulókat.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
