A biometán és a Power-to-Gas (szintetikus megújuló gázok) nagy potenciálja elsősorban a közlekedésben és az iparban rejlik. Ez derült ki a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó ügynökség (AEE) által “A megújuló gázok szerepe az energiaátalakításban” címmel közzétett összegző elemzésében – írja a TopAgrar.
26 vizsgált tanulmány
Az AEE ebben az analízisben a biogén és szintetikus gázok szerepéről és potenciáljáról szóló 2050-ig terjedő 26 tanulmány kijelentéseit hasonlítja össze. Minden ambiciózus klímavédelmi forgatókönyvben a megújuló gázok kulcsfontosságú szerepet játszanak a jövő energiaellátásában – hangsúlyozza Philipp Vohrer, az AEE ügyvezető igazgatója. Németországnak 2050-re szinte teljesen klíma-semlegesnek kell lennie ahhoz, hogy megfeleljen az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás állásfoglalásainak. Ennek következménye, hogy a gázellátást 100%-ban megújuló, klíma-semleges alternatívákká kell átalakítani– vonta le a végkövetkeztetést Vohrer. Németország 2016-os végső energiafogyasztása mintegy 663 milliárd kilowattóra volt, amiből 8%, azaz mintegy 50 milliárd kWh származott a biogázból, és ezzel klíma-semleges volt. A szintetikus megújuló gázok (Power-to-Gas) jelenleg még nem jelentenek jelentős hozzájárulást. A metaanalízis szerint a biogáz és a biometán 2050-re 61 és 200 milliárd kWh között, míg a szintetikus gázok 200 és 770 milliárd kWh között fognak hozzájárulni az energiafogyasztáshoz, amennyiben 1990-hez képest 95 százalékos CO2-csökkenésre törekednek.
A biogáz új szerepe
A biogáz szerepe az energiaátalakításban alapvetően megváltozik. A jelenlegi 9.200 biogáz üzem Németországban, amelynek beépített kapacitása meghaladja az 5.000 megawattot (MW), legnagyobb részben villamos energiát és hőt termel majdnem egyenlően éjjel-nappal. A jövőben a biogáz kevésbé lesz jelentős a villamosenergia-piacon.
Várható, hogy egyre több biogáz üzem fogja a villamosenergia termelését arra az időre koncentrálni, amikor a szélenergia és a fotovoltaikus rendszerek kevés villamosenergiát termelnek. A vizsgált tanulmányok szerint a mennyiség tekintetében tehát a biogázból származó villamosenergia növekedése nem várható jelentős mértékben.
Jelentős keresletnövekedés inkább a közlekedésben és az iparban várható, pl. a nagy távolságú áruforgalomban és a magas hőmérsékletet igénylő folyamatok esetében. Ehhez a biogázt földgázminőségűre (biometán) kell feldolgozni, és be kell vezetni a gázhálózatba. 2016-ban csaknem 200 feldolgozó üzem 9,4 milliárd kWh biometánt juttatott a gázhálózatba.
Szintetikus gázok a közlekedésben és az iparban
A szintetikus gázok jövőbeli szerepére vonatkozóan még mindig nincs egyértelmű tendencia az egyes ágazatokban. Viszonylag egyértelmű azonban, hogy egy klíma-semleges energiarendszerben felhasználhatók a napra és a szélre épülő, időjárásfüggő villamosenergia-termelés kompenzálására. Összességében a szintetikus gázok legnagyobb potenciálja a közlekedésben és az iparban látható.
Egyes tanulmányok jelentős mennyiségű szintetikus gázokat vesznek alapul, mivel a hő- és közlekedési ágazat messzemenő villamosításának technikai és gazdasági korlátait, pl. az elektromos autók infrastruktúrájának kiépítését jelentős mértékűnek becsülik.
Más tanulmányok viszont lényegesen kevesebb szintetikus gázból indulnak ki, mivel a villamosenergia gázként való tárolása jelentős hatékonysági veszteségeket okoz az elektromos járművek vagy a hőszivattyúk villamosenergiáinak közvetlen használatához képest.
Központi kérdés az, hogy hol hozzák létre a szintetikus megújuló gázokat (Power-to-Gas) termelő üzemeket. Az elemzett tanulmányok fele abból indul ki, hogy Németország teljes mértékben ki tudja elégíteni a hazai termelésből származó szintetikus gázok iránti keresletet. Az ehhez szükséges áramfelhasználás azonban évi 1000 milliárd kWh-ra emelkedik.
A tanulmányok másik fele 50 és 100 százalékos behozatali részesedést feltételez, mivel a jobb szélviszonyokkal és magasabb napsugárzással rendelkező helyeken történő gáztermelés jelentősen olcsóbb, mint Németországban.
Az egyes forgatókönyvek szerint a szintetikus gázok behozatali ára 2050-re 6,8 cent/kWhra csökkenhet, és így versenyképes lenne a hagyományos földgázzal, írta az agrotrend.hu.
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
