A belarusz helyzetrõl, a covid-útlevélrõl és a klímaváltozásról nyilatkozott Johannis Brüsszelben

Klaus Johannis államfő részt vett az EU-csúcson, amelynek napirendjéről beszámoltunk. A járványhelyzet, a vakcina-útlevél, az éghajlatváltozás, az Oroszországgal való kapcsolatok, az Egyesült Királyság ügye a Brexit után, a közel-keleti helyzet és természetesen a Fehéroroszországban eltérített repülőgép is is szerepelt az állam- és kormányfők találkozójának programjában. Az államelnök brüsszeli sajtónyilatkozatában kitért az összes napirendi pontra, és a sajtó számára ismertette, hogy Románia nevében milyen álláspontot képvisel.

‘Példátlan esetnek’ nevezte a Fehéroroszországban eltérített repülőgép helyzetét. Klaus Johannis azt mondta, hogy ‘bonyolult’ a téma, de Fehéroroszország esetében ‘szankciókról, és vizsgálatokról’ kell tárgyalni.

Ami a közel-keleti fejleményeket illeti – ez szintén szerepel az ET napirendjén – az államfő úgy vélekedett, hogy a ‘dolgok lassan-lassan megnyugodnak’.

Hírdetés

Az Európai Uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyíti az utazást, de ügyelnünk kell arra, hogy ne vezessen diszkriminációhoz az unió polgárai között – jelentette ki a román államfő.

Klaus Johannis azt mondta, hogy a világjárvány körülményei között mindenekelőtt szolidaritásra van szükség. Ez ügyben hangsúlyozta: Románia 300 ezer dózis oltóanyagot adományozott a Moldovai Köztársaságnak, de másoknak is hasonlóan kell cselekedniük azért, hogy ‘biztosítsuk az oltóanyagok igazságos elosztását„.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a feladatok méltányos elosztására van szükség az Európai Unió tagállamai között, hogy elviselhető legyen minden ország gazdasága és az egyes polgárok számára – jelentette ki Johannis.

‘Köztudott, hogy 2050-re klímasemlegességet szeretnénk elérni, de már 2030-ra jelentős szennyezéscsökkentést szeretnénk megvalósítani 1990-hez képest. 2030-ig 55%-os csökkentésről van szó. Ez egy nagyon ambiciózus cél, de úgy gondoljuk, hogy elérhető’ – mondta a román államfő.

Johannis hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás okozta jelenségek, mint az aszály, árvizek, szélsőséges időjárás, nem torpannak meg az országhatárnál, ezért Románia is a klímaváltozással küzdő Európa részeként akar fellépni. Ugyanakkor viszont a klímaváltozás elleni harcban vállalt feladatok elosztásakor figyelembe kell venni az egyes országos fejlettségi szintjét, gazdasági helyzetét és lakóit – nyomatékosította az elnök. (agerpres/hírszerk.)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »