Megjelent a Bécsben szerkesztett, de az egész világban élő magyarokhoz eljutó Bécsi Napló idei első, január-februári száma. A tartalom ezúttal is változatos, a 12 oldalon egyaránt közölnek aktuális híreket, politikai beszámolókat, de irodalmi fejtegetéseket, könyvismertetéseket és a napjainkat érintő tudományos feltárásokról szóló írásokat is.
Az első oldalon Paul Georg Hefty fejtegetése olvasható az Európai Unió jövőjéről. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ebben a kérdésben fontos szerep jut Magyarországnak, mert az unió és Magyarország jövője szoros összefüggésben van. Ugyancsak az első oldalon kapott helyet a csehországi államfő, Petr Pavel megválasztásáról szóló hír és a felvidéki Szövetség párt MKP platformjának Taksonyfalván tartott ülését taglaló beszámoló, valamint kivonatosan közlik az ott elfogadott nyilatkozat szövegét is.
Rendkívül érdekes cikk foglalkozik az orosz-ukrán konfliktus előzményeivel Az orosz-ukrán háború háttérrel címmel Arday Lajos tollából. A Himnusz születésének 200.évfordulójáról Nagymihály Zoltán emlékezik meg. A további oldalon Katona András vázolja fel tanulmányában a Bécsi Napló jövőjére, a szerkesztőség munkájára vonatkozó gondolatait.
A negyedik oldalon Fetes Kata a Sajtószemlében ezúttal is érdekfeszítő apró híreket gyűjtött össze a tudomány világából. Bölcskey-Molnár Dávid Tündöklés bármi áron című írásában a katari futball-világbajnokság kapcsán a sportesemény előzményeiről, gazdasági hátteréről, sötét oldalairól értekezik.Bodó Barna Beszéljük meg című cikke olyan időszerű gondokat részletez, amelyek a Magyarország határain túl élő magyarság egészét írintik, a történelmi sérelmeket, a ma is valós atrocitásokat írja le. És felteszi a kérdést, vajon akarjuk-e ezeknek a gondoknak a megoldását, a megegyezést, akarjuk-e a párbeszédet, képesek vagyunk-e kölcsönösen elfogadni egymást?
A hatodik oldalon szintén tanulságos cikkek szólnak Magyarország népességének alakulásáról, a magyar családtámogatásokról és az Ausztriában dolgozó magyarok egészségügyi ellátásáról. A hetedik oldalon részletes beszámolót olvashatunk a jelenlegi ukrajnai és kárpátaljai helyzetről, benne a munkácsi Turul-szobor eltávolításáról, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának leváltásáról, a magyar nyelv oktatásának korlátozásáról.Csinta Samu a romániai népszámlálásról, ezen belül is az erdélyi magyarság számának alakulásáról, fogyásáról ír. A nyolcadik oldalon a Németországban élő magyarok számára szervezett eseményekről, egy Arizónában felépített, de eredetileg a Gellért-hegyre tervezett kápolna történetéről írnak és interjút közölnek dr. Krausz Csillával, aki magyar orvosként Firenzében telepedett le, építette fel sikeres karrierjét.
A tizedik oldalon a folyóirat főszerkesztője Deák Ernő búcsúzik a december 30-án elhunyt Duray Miklóstól. Megható szavaiból kiérződik a személyes barátság, a közös sorsvállalás, és mindannak a jelentős feladatsornak az elismerése, amelyet a politikusnak, közírónak, közéleti személyiségnek mindannyian köszönhetünk.
Ezen az oldalon búcsúznak a nemrég elhunyt Mécs Imrétől, Tamás Gáspár MIklóstól, Ugri Mihálytól és Smuk Andrástól is.
A Bécsi Naplóban is kiemelt téma Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója. Lengyel Ferenc tanulmányában néhány versének elemzésével rávilágít Petőfi költészetének örökérvényű értékeire, szépségeire. Rácz János Marossy Endre: Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági pere című könyvét ismerteti, Agnieszka Barátka pedig a hit, a tudomány és művészet feladatrendszeréről értekezik a Kováts-Németh Mária, Szabó Péter, Lévai Attila szerkesztésében megjelent Tudomány-Hit-Művészet-Erkölcs a Kárpát-medencében. A magyarság megtartó ereje című tanulmánykötet kapcsán. A felsoroltakon kívül még több egyéb, érdeklődésre számottartó írás is helyet kapott a lap hasábjain. A folyóirat idei első számát pedig Petőfi Sándor költeményeihez készült grafikákkal, rajzokkal, festményekkel illusztrálták.
(BM/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
