Az egy éve alakult bécsi magyar görögkatolikus lelkészség szeretettel várja azon Ausztriában élő és/vagy dolgozó magyar görögkatolikusok jelentkezését, akiknek fontos hitük megélése, a görögkatolikus közösséghez tartozásuk. A keleti rítus iránt érdeklődőket is szeretettel látják.
Mária Terézia 1775-ben ajándékozta a császárvárosban élő bizánci rítusú katolikusok számára a korábbi jezsuita kollégium épületét és a Szent Barbara-templomot.
1884-ben II. József parókia rangra emelte a közösséget. Az alapító okmány rendelkezése szerint a parókusnak ukránnak kellett lennie, a két káplán közül az egyiknek magyarul, a másiknak románul kellett tudnia. Ez a templom lett az Ausztriában élő görögkatolikusok központi parókiája az első világháború végéig, majd a Monarchia szétesésével megszűnt a magyar nyelvű görögkatolikus lelkipásztorkodás.
A parókiát 1820-ban I. Ferenc a lembergi metropolita hatáskörébe sorolta; a Keleti Egyházak Kongregációja 1935-ben a bécsi érsek alá rendelte; hatáskörét 1945-ben az egész országra kiterjesztették. 1956-ban közvetlen a Szentszéknek alárendelt ordinariátus jött létre az egész ország területén élő keleti rítusú katolikusok lelkipásztori ellátására. A Szentszék képviselője a mindenkori bécsi érsek, jelenleg Christoph Schönborn bíboros, aki az ordinariátus vezetését általános helynökére, az ukrán görögkatolikus Jurij Kolasára (Yuriy Kolasa) bízta.
Az ordinariátus központja a bécsi Szent Barbara-parókia, ezen kívül 34 lelkészségen 78 pap szolgálja a nagyjából 20 000 keleti rítusú ukrán, ruszin, román, szerb, szlovák, magyar, illetve melkita hívőt.
Közel száz évvel később, 2023. június elsejével Christoph Schönborn bíboros határozata értelmében újra megnyílt a magyar görögkatolikus lelkészség, melynek vezetésével a bécsi érsek Papp György atyát bízta meg, akinek munkáját Peczár Péter káplán segíti.
Papp György 42 éve tartozik a Szent Barbara-templomhoz, 2000 óta papként szolgálja a német nyelvű közösséget.
A magyar lelkészség megalakulásával kezdetét vette a közösségépítő munka. Jelenleg mintegy 10 család alkotja a magyar közösséget, a Szent Liturgián hol többen, hol kevesebben vesznek részt.
Jurij Kolasa főhelynök azt mondta: „Nagyon örülök, hogy ismét van magyar görögkatolikus lelkészség Bécsben, melyet György és Péter atyák személyében tapasztalt papok vezetnek. A közösség jelenleg kicsi, de nem a létszám a fontos, hanem az elkötelezettség. Remélem, minden Ausztriában élő görögkatolikus tudomást szerez a lelkészségről, és kapcsolatba lépnek az atyákkal.”
A közösség egyik tagja Milkovits Mariann belgyógyász, aki a budapesti Rózsák terén található görögkatolikus egyházközségből származik. Osztrák férjével görögkatolikus esküvőjük volt Budapesten. 25 éve élnek Bécs közelében; Mariann jelenleg az osztrák hadsereg sorozóorvosaként dolgozik a fővárosban. Egy itthon élő ismerőse gyűjti neki a görögkatolikus sajtótermékeket, s mikor időnként találkoznak, átadja neki az összegyűjtött kiadványokat, melyeket ő sorra elolvas. Így talált rá a Görögkatolikus Szemlében a magyar lelkészség megalakulásáról szóló cikkre, s rögtön föl is hívta György atyát, így jutott el az első magyar nyelvű Szent Liturgiára.
„Nagyon jól esett az ikonosztáz előtt magyarul imádkozni, énekelni. Azelőtt nagy ritkán volt csak alkalmam magyar Szent Liturgián részt venni, ha hazalátogattam Budapestre. Hála Istennek, ezt már havi kétszer megtehetem Bécsben is. Otthonos, családias a közösségünk. Vagy Péter atya végzi a Szent Liturgiát, György atya a kántor, vagy fordítva. Már volt két elsőáldozás, és hamarosan egy harmadikat is ünnepelhetünk” – osztotta meg Milkovits Mariann.
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye/Bécsi magyar görögkatolikus lelkészség
Fotó: Milkovits Mariann
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »