A bátorság nemzetegyesítést eredményez

A bátorság nemzetegyesítést eredményez

A Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében, a Görgei Artúr szobrához meghirdetett ünnepség, az esős idő miatt a Csongrády Lajos Alapiskola épületében volt megtartva, ahol Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke ünnepi köszöntővel nyitotta meg az emlékezés perceit.

Az elnök beszédében hangsúlyozta a márciusi ifjak bátor helytállását, a nemzetegyesítést, a magyar politikai nemzet és a magyar egység, a társadalmi rétegek fölött álló egység megteremtését, mely korszakváltást eredményezve példát mutat ma is a felvidéki magyarság számára.

„1848. március 15-én és az azt következő napokban megszületett az a magyar egység, amelyhez aztán más nemzet fiai is csatlakoztak. Erről kell beszélnünk ma is, 2025. március idusán, mert a mi dolgunk a Felvidéken megteremteni politikai közösségünk egységét, megszólítva a mellettünk élőket és mindazokat, akik a magyar ügyért lelkesednek”

– mondta Gubík László, majd kitért annak jelentőségére, mellyel a helyi közösségek őrzik példaképeik és hőseik emlékét. Így őrzi a Csongrády Lajos Alapiskola névadója szellemiségét, vagy az iskola udvarán elhelyezett Görgei szobor, emlékeztetve a faluközösséget a Felvidéken született tábornok hősi helytállására.

Gubík a nemzet nagyjainak felsorolásával utalt arra, hogy minden korban születtek olyan emberek, akik megváltoztatták a magyar nemzetet, és helytállásukkal megtettek minden tőlük telhetőt, idézve Görgei tábornok szavait, mellyel a tábornok, az ő saját meglátása szerint csupán kötelességét teljesítette.

„Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári” – ezt írta a magyar szabadságharc hadvezére Mikszáth Kálmánnak.

Hírdetés

 „Becsüljük meg a helyi hősöket, becsüljük meg azokat, akik áldozatot hoztak a hazáért, akikről iskolát neveznek el és akiknek életpéldájából erőt tudnak meríteni sok-sok év után is a közösségek”

– fejezte be ünnepi szavait a Magyar Szövetség elnöke.

Az ünnepség szónoka Hrubík Béla, a Csemadok regionális alelnöke, publicista volt, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Elődeink egykor, hittel és fegyverrel küzdöttek a szabadságért, mi, ma a józanság lelkével, az imádság erejével és bölcs akarattal állunk a szabadság várfalain, bástyáin, néha a megmaradt várfalak romjain, pusztatemplomok árnyékában, és pillanatról-pillanatra éberen figyeljük az ellen gyors cseleit, ahogyan próbálja tisztességes harc nélkül elfoglalni azt, ami a miénk. A bástyák magasából messzire látni. Őrtüzek fényét, jövőt, hazát, szülőföldet. Látni mit veszthetünk, és mit nyerhetünk. Hogy ki mit cselekedett és cselekszik helyesen, azt majd az utókor dönti el.”

Majd így fejezte be ünnepi gondolatait: „A nemzet gyökereiből táplákozik, és onnan hajt ki újra és újra, ezer éves  törénelmünk során. Egy nép, amelynek hite van, legyőzhetetlen. A márciusi ifjak,  a szabadságharc minden egyes áldozata, hőse, törénetei, győztes és vesztes csatái,  immár részesei a történelmünknek. Ne hagyjuk, hogy ezt bármi, vagy bárki a feledés homályába taszítsa. Legyen ez a kor minden nemzedék előtt példa. A szabadságért való küzdelem példája, amelyért minden időben, minden nap, mindenkinek a saját helyén, erejével és tudásával meg kell küzdenie, meg kell védenie azt, hogy soha ne feledjük, honnan jöttünk és hová tartunk.”

Végezetül Farkas Zsolt iskolaesperes imádkozott a Hősökért és így emlékezett: „A szabadság áldozattal jár, mely az önzetlenség útja. Jézus Krisztus áldozatos halálával megadta nekünk az örök élet szabadságát. Ez az áldozat nem a kereszten ért véget, mert a kereszt üres maradt és Krisztus feltámadt. Bár a magyar szabadságot leverték, mégis a szabadság eszméi, az ősök ránk hagyott örökségei, értékei fennmaradtak. Őrizzük meg azokat, anyanyelvünket, iskoláinkat és keresztény gyökereinket.”

Az ünnepséget megtisztelte a Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének diplomatája, Laucsek Csaba. Közreműködtek az iskola diákjai, a Szőgéni Dalkör, a 32. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat tagjai, a 9. Vörössipkás Zászlóalj felvidéki hagyományőrzői. Végezetül az esős délelőttön az intézmények, társulások képviselői elhelyezték az emlékezés virágait és koszorúit Görgei Artúr szobránál.

Berényi Kornélia/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »