A bántalmazás nem magánügy – az állam új programot indít Tornyai Bianka2026. 07. 24., p – 14:14
Több mint 10 millió eurót fordítana az állam a családon belüli és a nemi erőszak áldozatainak védelmére a beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős minisztérium két új pályázatával. A szakértők szerint azonban nemcsak új segítő központokra, hanem szemléletváltásra is szükség van, mert a bántalmazás jelentős része ma is rejtve marad.
A beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős minisztérium két pályázati felhívást tett közzé a szociális program keretében, amelyek célja, hogy megerősítse az erőszak áldozatainak védelmét.
Az egyik pályázati felhívás 7,65 millió eurós keretösszeggel rendelkezik, az igényelhető támogatás összege 100 ezer és 700 ezer euró között mozog. A program a nemi alapú és családon belüli erőszakot elszenvedő nők, valamint gyermekeik számára nyújtott speciális szolgáltatások hálózatának bővítését támogatja. A másik felhívás 2,5 millió eurós keretösszeggel és 400–600 ezer euró közötti támogatással segíti a nemi erőszak áldozatait ellátó központok létrehozását a kórházakban. Ezekben az intézményekben az érintettek egy helyen juthatnak egészségügyi, lelki, szociális, jogi és igazságügyi szakértői segítséghez, anélkül hogy egyik intézménytől a másikig kellene járniuk. A pályázatok benyújtási határideje október 10.
Az államnak kell megvédeni a lakosságot
Barbora Burajová, a Munka- és Családkutató Intézet (Inštitút pre výskum práce a rodiny) szakmai tevékenységeinek szakértője az Új Szónak elmondta, az állam feladata a lakosság védelme, a magánéletben és a családi kapcsolatokban is.
„A családon belüli erőszak általában nem egyetlen súlyos támadással kezdődik, hanem fokozatosan súlyosbodik. Dinamikája jelentősen eltér az idegenek közötti erőszaktól. Az elkövető az erőszak révén fokozatosan ellenőrzést szerez, az áldozat pedig gyakran igyekszik alkalmazkodni hozzá. A szerelem, a családi kötelékek, a közös gyermekek mind megnehezítik, hogy az áldozat felismerje helyzetét és segítséget kérjen”
– fejtette ki a szakember, aki szerint azért fontos megerősíteni az erőszak áldozatainak védelmét, mert a megfelelően képzett szakemberek könnyebben felismerik az erőszakot, segítenek megkülönböztetni azt a hétköznapi konfliktusoktól, felmérik a veszély mértékét, és tanácsot adnak arra, hogyan védheti meg magát és gyermekeit az áldozat. Kiemelte, sok nő ilyen támogatás nélkül nem képes kilépni a bántalmazó kapcsolatból, különösen akkor, ha az intézmények nem veszik komolyan vagy bagatellizálják az erőszakot.
Hatalmas a látencia
A Munka- és Családkutató Intézet 2023-ban végzett egy kutatást a családon belüli erőszak témájában Daniel Gerbery vezetésével, melynek eredményei alapján 2023-ban Szlovákiában mintegy 158 848 nő élt olyan párkapcsolatban, amelyben erőszak érte, közülük pedig 34 947-en az előző egy évben is elszenvedtek támadást. A kutatás azt is megállapította, hogy az erőszakot átélő nők mindössze 5,2%-a fordult a rendőrséghez. A rendőrség a 2018 és 2023 közötti időszakban évente átlagosan 1518 családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekmény ügyében indított eljárást. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a gyilkosságok, a testi sértések, a szexuális bűncselekmények, a bántalmazás és a veszélyes fenyegetés.
Az elkövetők megoszlása az évek során lényegében változatlan maradt:
az esetek 45%-ban jelenlegi vagy volt férjek, élettársak bántalmazzák feleségüket vagy partnerüket;
6%-ban nők követnek el erőszakot jelenlegi vagy korábbi férjük, partnerük ellen;
a fennmaradó 49% egyéb családon belüli erőszak, amelyet többnyire az áldozat gyermeke, szülője vagy más közeli hozzátartozó követ el.
„A kutatások és a statisztikák egyaránt azt mutatják, hogy a családon belüli erőszak viszonylag gyakori jelenség, elsősorban a nőket érinti, leginkább párkapcsolatokban fordul elő, ugyanakkor nagyrészt rejtve marad”
– foglalta össze Barbora Burajová.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A szociális ügyi minisztérium jövőre még nagyobb támogatást juttat a családon belüli erőszakot elszenvedő nők és gyerekek védelmére.
Erik Tomáš szociális ügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján elmondta, az általa irányított tárca is beszállt az „Állítsuk meg a nők elleni erőszakot!” elnevezésű nemzetközi kampányba. Mint mondta, a hazai felmérések alapján a 18 és 64 év közötti nők mintegy 33 százaléka találkozott a családon belüli erőszakkal, 21 százalékuk – tehát gyakorlatilag minden ötödik nő – pedig személyesen is átélte.
Szlovákiában éppen erre a célra hozták létre az úgynevezett biztonságos női otthonokat.
Ezek olyan intézmények, amely átmeneti segítséget nyújtanak a családon belüli erőszak áldozatainak: vészhelyzet esetén szállást is biztosítanak az otthonról elmenekült nőknek és gyerekeknek, illetve jogi és pszichológiai segítséggel is szolgálnak azoknak, akik ezt igénylik.
A minisztérium megoldotta a finanszírozási kérdéseket
Az említett intézményeket főként civil szervezetek működtetik, amelyek korábban a Norvég Alap pénzügyi támogatásából biztosították be az üzemeltetéshez szükséges feltételeket. Tomáš elmondása alapján azonban ezek a pénzcsapok 2024-ben elapadtak, így a minisztérium kénytelen volt átvenni az otthonok finanszírozását.
Tavaly 700 ezer eurót különítettek el erre a célra, idén 1 milliót, jövőre pedig már 1,5 millió eurót osztanak ki összesen 20 intézmény között. Ezek közül 15 a már említett biztonságos otthonok kategóriájába tartozik, 5 pedig az úgynevezett tanácsadó központok közé (ezek szintén jogi és pszichológiai támogatást kínálnak a bántalmazott nőknek, viszont szállást nem tudnak biztosítani).
Kapcsolódó cikkünk
A női újságírók, jogvédők és aktivisták több mint kétharmada számolt be arról, hogy érte már támadás az online térben, és mintegy 40 százalék tapasztalt valós erőszakot is az internetes bántalmazásokhoz kapcsolódóan – derült ki az ENSZ női jogokkal foglalkozó ügynökségének (UN Women) kedden közzétett jelentéséből.
Az ügynökség több partnerszervezettel együttműködve 119 országban, 6900 résztvevő bevonásával vizsgálta a nők elleni erőszak fokozódását a közösségi média és a mesterséges intelligencia térnyerése tükrében.
„Erősödő globális válság lett a nők elleni erőszak az online térben. Ami először csak egy képernyőn ölt formát, hamar zaklatáshoz, megfélemlítéshez, sőt tényleges bántalmazáshoz vezethet” – állapította meg a UN Women.
A vizsgálatba bevont válaszadók 41 százaléka szenvedett el támadásokat a valós, fizikai térben is, illetve olyan zaklatást és bántalmazást, amelyet valamilyen online erőszakhoz lehetett kötni. Ezek fizikai vagy szexuális bántalmazás, zaklató jellegű követés és szóbeli bántalmazás formáját öltötték. Gyakran említett zaklatási forma volt az úgynevezett swatting is, amelynek során a rendőrséget kitalált ürüggyel, tévesen riasztják valakinek a címére. A leggyakrabban az emberi jogokkal foglalkozó női írókat, influenszereket és online tartalomgyártókat érintette az online erőszak deepfake fotók és egyéb manipulált tartalmak révén.
Az online erőszakhoz köthetően a való világban elszenvedett sérelmek gyakorisága megkétszereződött a női újságírók körében az utóbbi öt évben, 2025-ben a megkérdezettek 42 százaléka erősített meg ilyen jellegű tapasztalatot – mondta el Julie Posetti, a vizsgálat vezetője.
„Azokat a nőket, akik szót emelnek az emberi jogok mellett, hírekről tudósítanak, vagy társadalmi mozgalmakat irányítanak, olyan jellegű bántalmazás éri, amelynek célja a megszégyenítés, az elhallgattatás és a kiszorítás a nyilvános vitákból. Ezek a támadások jellemzően már nem érnek véget a képernyőkön, hanem egyre inkább a nők bejárati ajtajánál fejeződnek be” – mondta Sarah Hendricks, a UN Women politikai igazgatója.
Nők és gyermekek is használják
Tomáš elmondása szerint a biztonságos otthonok úgy vannak elhelyezve az országban, hogy minden bántalmazott nő viszonylag gyorsan és könnyedén hozzájuthasson a segítséghez, ne kelljen több tíz kilométert utaznia a legközelebbi intézménybe.
Az otthonok pontos címét azonban nem hozták nyilvánosságra, éppen azért, hogy a bántalmazott nők nagyobb biztonságban érezhessék magukat.
Tomáš megjegyezte, vannak olyan intézmények, amelyeknek a címe elérhető az interneten, de vannak olyanok, amelyeké nem – a telefonszámok és az e-mail-címek azonban mindenhol biztosítva vannak, így a kapcsolatfelvétel után minden információhoz hozzá lehet férni.
A miniszter továbbá kifejtette, ő maga is meglátogatott néhány ilyen intézményt, és az volt a tapasztalata, hogy ezekben az otthonokban nem ritkán gyermekek is tartózkodnak, hiszen gyakran ők is elszenvedői a családon belüli erőszaknak.
Szemléletváltás kell
A szakember rámutatott, az erőszak elleni küzdelem alapja a társadalmi szemlélet megváltoztatása.
„Amíg nem lesz zéró tolerancia az erőszakkal szemben és továbbra is hajlamosak leszünk mentegetni az elkövetőket vagy elbagatellizálni a bántalmazást, addig nem tudjuk hatékonyan megvédeni az áldozatokat. Ugyanez igaz a nőgyűlöletre is. Amíg elfogadhatónak tartjuk vagy elnézzük a lányok és nők lenézését, megalázását, a probléma nem fog megszűnni”
– hangsúlyozta. A megoldás alapja szerinte a nevelés és az oktatás: a nők és férfiak egyenrangúságának hangsúlyozása, valamint a konfliktusok erőszakmentes kezelésének tanítása.
„Emellett külön figyelmet kell fordítani a nők és lányok sajátos helyzetére és szükségleteire, hogy ezek ne vesszenek el az általános udvariassági vagy viselkedési normákról szóló diskurzusban”
– tette hozzá.
Kérjen segítséget!
Barbora Burajová felhívta a figyelmet, hogy az életet vagy egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben mindenképpen értesíteni kell a rendőrséget, mivel ilyen esetekben a rendőrség rendelkezik a szükséges hatáskörrel. Ez nemcsak az áldozatokra, hanem mindazokra is vonatkozik, akik a környezetükben erőszakot látnak vagy hallanak.
„Minden erőszakos cselekményt komolyan kell venni. A rendszeres verbális, lelki vagy enyhébb fizikai bántalmazás is rombolja az önbizalmat, korlátozza a szabad döntéshozatalt, és hosszú távon súlyosan károsíthatja az egészséget”
– húzta alá. Elmondta továbbá, hogy érdemes bizalommal fordulni egy közeli hozzátartozóhoz vagy ismerőshöz és szakmai segítséget kérni. Szlovákia minden megyéjében működnek családon belüli erőszak áldozatait segítő intervenciós központok, az erőszakot elszenvedő nők számára létsített tanácsadó központok és úgynevezett biztonságos női menedékházak. A segítséget célszerű a lakóhely közelében keresni, mert a személyes kapcsolat általában hatékonyabb, mint a távtanácsadás.
Nyelvi akadályok
A Munka- és Családkutató Intézet szakértője kitért arra is, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó, erőszakot elszenvedő nők helyzetét gyakran tovább nehezíti a nyelvi akadály.
„Személyes, traumatikus élményekről a legtöbben könnyebben tudnak az anyanyelvükön beszélni. Szlovákiában azonban már önmagában is problémát jelent, hogy kevés a speciális segítségnyújtó szolgáltatás, a nyelvi akadály pedig tovább rontja a helyzetet. Jelenleg az Országos Segélyvonalon előzetes egyeztetés után angolul és ukránul tudnak tanácsot adni, kizárólag azért, mert vannak ilyen nyelveket beszélő munkatársaik. Magyarul beszélő tanácsadó jelenleg nincs, ami elsősorban kapacitás- és finanszírozási kérdés. Ez ismét rámutat az állam felelősségére: biztosítania kellene, hogy a segítségnyújtás a nemzeti kisebbségek számára is megfelelő nyelven hozzáférhető legyen”
– emelte ki Barbora Burajová.
A nők elleni erőszak áldozatai számára fenntartott Országos Segélyvonal a 0800 212 212-es telefonszámon éjjel-nappal elérhető.
Aki névtelenül szeretne segítséget kérni vagy nem tud személyesen felkeresni egy szolgáltatót, az országos segélyvonalhoz fordulhat. Az elérhető szolgáltatások jegyzéke a zastavmenasilie.gov.sk oldalon található.
A Munka- és Családkutató Intézet 2023-ban, Daniel Gerbery vezetésével végzett kutatás legfrissebb eredményei szerint Szlovákiában:
A nők 48,2%-a élt át valamilyen lelki erőszakot jelenlegi vagy korábbi párkapcsolatában.
28%-uk tapasztalt fizikai erőszakot jelenlegi vagy korábbi partnerétől.
A jelenleg vagy korábban partnerkapcsolatban élő nők 14,2%-a szenvedett el nemi erőszakot élete során.
A megkérdezettek 11%-a számolt be arról, hogy a jelenlegi partnerétől fizikai erőszakot, erőszakkal való fenyegetést vagy szexuális erőszakot szenvedett el. Közülük 22% az interjút megelőző 12 hónapban is áldozattá vált.
A Munka- és Családkutató Intézet kutatása
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
