A Fudan Egyetemről, a szociális dolgozókról és a kormánypártokról is szó volt napirend előtt, az Országgyűlés hétfői ülésén.
Az ülés kezdetén a Ház megemlékezett Dornbach Alajos nemrégiben elhunyt egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselőről, parlamenti alelnökről.
Politikai hisztériakeltés a kínai egyetemmel szemben
Burány Sándor (Párbeszéd) a szombati fővárosi tüntetésről beszélt, és kijelentette: a kínai Fudan Egyetem campusa helyett magyar Diákvárosra van szükség Budapesten. Nincsenek rendben a kínai beruházás feltételei, ezért mentek az utcára az emberek – mondta. Közölte: egy legitim tüntetés demokrata szónoklatait bírálta Kína, és a magyar külügy ennél kevesebbért is kéretett már be nagykövetet.
A tüntetésnek máris volt hatása, Gulyás Gergely miniszter engedékenynek mutatkozott a népszavazás ügyében – mondta. Hozzátette: az emberek velük vannak, és nem lesz Fudan Egyetem Budapesten. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára politikai hisztériakeltésnek nevezte a campus létrehozása elleni tiltakozást. A folyamat jelenleg a tervezésnél tart, egy-két év, amíg a tervek elkészülnek, és valóban érdemes döntést hozni. Ha a fővárosi és kerületi vezetők nem a „politikai bohóckodásban” és utcatáblaavatásban gondolkodnának, a tárgyalóasztalnál segíthetnék az előkészületeket – mondta. Hozzátette: ha ebben nem akarnak részt venni, az ő felelősségük lesz, ha a fejlesztés helyszíne így marad.
Kiemelte: a Fudan Egyetem a világ egyik legjobbja, olyan intézmény, amely aktív részese a nemzetközi tudományos közéletnek. Álságos a baloldal Kínával kapcsolatos megközelítése, hiszen Magyarországnak és más országoknak is az az érdekük, hogy együttműködjenek Kínával, erre a járvány is rámutatott – jelentette ki.
Akik másokért dolgoznak, azokat valóban el kell ismerni
Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy 500 milliárd forintot akar a kormány elkölteni a Fudan Egyetemre, miközben például a szociális szektor bérrendezésére nincs pénz. Úgy tűnik, az állami szektorban dolgozóknál fontosabb a kínai campus megépítése, pedig ezek az emberek a legrosszabbul keresők közé tartoznak – mondta. Hangsúlyozta: jó, hogy a kormány támogatja a népszavazást, mert valóban meg kell kérdezni azokat, akiknek az adójából építenék a campust. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az állami szektor nélkül nem lehet csinálni semmit, ezt a járvány is bizonyította. A kormány cserbenhagyta az állami szektorban dolgozókat, a pedagógusokat, a rendvédelmi és szociális dolgozókat – értékelt az LMP-s képviselő.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, akik másokért dolgoznak, azokat valóban el kell ismerni, a képviselő mégis azokkal szövetkezik, akik korábban tandíjhoz kötötték az ehhez szükséges végzettség megszerzését, és a szociális dolgozóktól elvettek egyhavi bért. Amikor egy a maihoz hasonló válsághelyzet volt, az akkori kormány elvett az emberektől – mondta. Közölte: sokan közülük ma is itt vannak a Házban, velük kellene erről beszélnie a képviselőnek, most mégis szövetkezik velük.
A baloldal ne próbáljon meg áldozati szerepet felvenni
Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában úgy értékelt: a kormánytöbbség nem hajlandó beszélni a jövőről, csak az elmúlt tíz évről, és az azt megelőző nyolcról.
„A múlt rabjai maradtak minden tekintetben, maguknak nincsen köze a jövőhöz” – fogalmazott. Hozzátette: a kormányoldal a múltban is fog maradni, ezért arra kéri őket, hogy addig már „sokat ne ártsanak”. A volt miniszterelnök úgy vélte: a kormányoldal erkölcsi, történelmi felsőbbrendűséget képvisel a haza dolgában, „megalapozva minden olyan szándéknak, amely a kampányt agresszív szándékok terepévé kívánja tenni”. Azt is mondta: óvja a kormányoldalt attól, hogy ez a magatartása és politikája kiindulópontja és a bátorítója legyen egy „hideg polgárháborúnak”. Hangsúlyozta: az ellenzék olyan országot szeretne teremteni, ahol a sikerhez nem a Fideszhez való lojalitáson keresztül vezet az út. Szerinte a Fidesz az egészségügy „valóságos, progresszív reformját” még ellenzékben megakadályozta, az elmúlt tíz évben pedig azt érte el az ágazatban, hogy aki minőségi szolgáltatást akar, vagy hálapénzt fizet, vagy „kimenekül” a magánegészségügybe.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: ha a kormány nem foglalkozna a jövővel, akkor nem vezetné be jövőre a fiatalok adókedvezményét, nem építené vissza a 13. havi nyugdíjat, amelyet a korábbi szocilista kormány vett el. Hozzátette: ma az egyetemek és az egészségügy soha nem látott támogatásokat kapnak, és ez a kormány vezeti ki a hálapénzt is. Megjegyezte: a Gyurcsány Ferenc által említett progresszív reform eredményeképpen fizetős egészségügy jött volna létre, napidíjat, vizitdíjat kellene fizetni, ha ezt a népszavazás nem „kaszálta” volna el. Kijelentette: semmilyen erőszakkal való fenyegetés nem fér bele a magyar közéletbe, ugyanakkor éppen a baloldal az, amely erőszakosságra és provokációkra épít a parlamentben és azon kívül is. Arra kérte a baloldalt, hogy ne próbáljon meg áldozati szerepet felvenni.
Nincs annyi vicces ing, lazáskodó videó és fiataloskodó tornacipő, amely feledtetni tudná a gumilövedékeket – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a magyar nép ezt nem felejti el, azért sem fogja hagyni, hogy a baloldal visszatérjen.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
