A Balaton, a Fertő tó és a Velencei-tó védelméről nyújtott be zöld javaslatot az ellenzék

Közös határozati javaslatot nyújtott be több ellenzéki országgyűlési képviselő, név szerint Schmuck Erzsébet (LMP), Arató Gergely (DK), Dr. Tóth Bertalan (MSZP), Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) és Nunkovics Tibor (Jobbik), azt Kövér László házelnöknek címezve.

Az ellenzéki politikusok „Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről” címmel benyújtott javaslata röviden arra irányul, hogy

a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó gazdag édesvízi élőhelyekként megóvásra kerüljenek.

Indoklásuk szerint ezek természetvédelmi jelentőségét jelzi az is, hogy valamennyi részben, vagy egészben a Natura 2000 hálózaton keresztül európai közösségi védelmet élvez, és szintén tagjai a nemzetközi egyezmény által védett úgynevezett Ramsari-területek hálózatának.

Továbbá emlékeztetnek Áder János köztársasági elnöknek az ENSZ biodiverzitással foglalkozó tavaly szeptemberi találkozóján tett azon vállalására, mely szerint Magyarország megduplázza a biodiverzitás védelme érdekében tett erőfeszítéseit. Tekintettel arra is, hogy az Európai Unió célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-re.

Érvelésükben emellett felsorakoztatják, hogy 

nagy tavaink nem pusztán turisztikai, gazdasági jelentőséggel bírnak, de olyan természeti értékük is van, amely nemcsak Magyarországon, de az Európai Unión belül, sőt globálisan is kiemelkedő. E természeti értékek megőrzése a jövő generációk számára közös felelősségünk.

Határozati javaslatuk lényege, miszerint az Országgyűlés nevében felhívják a kormányzatot, hogy az alábbi hat pontnak tegyen eleget:

„Az Alaptörvény szellemének megfelelően biztosítsa, hogy a jelen nemzedékek területhasználati jogai csak addig terjedhessenek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 9 javasolt komponensén belül számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes  nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak. Az RRF tartalmazzon egy komponenst, amely a 37%-os klíma célnak megfelelően gondoskodik arról, hogy a vizes élőhelyek – mint az erdei ökoszisztémák mellett a szénmegkötésben kiemelt szerepet játszó élőhelyek, különös tekintettel az édesvízi élőhelyekre – helyreállítására és jövőbeni védelmére a 2020 előtti évek átlagához képest legalább kétszeres forrás álljon rendelkezésre.

Biztosítsa az átláthatóságot, különös tekintettel a folyamatban lévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz való szabad hozzáférést az Aarhus-i egyezmény szellemében.

Vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogi, adminisztratív és pénzügyi eszközök elegendőek-e arra, hogy nagy tavaink és környezetük védelmét biztosítsák a jövő generációi számára. Amennyiben bármilyen eszköz hiányzik, annak pótlásáról, illetve létrehozásáról azonnali hatállyal gondoskodjon.

Meglévő hatósági eszközeivel a Kormányhivatalokon keresztül biztosítsa, hogy a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó mentén ne történhessenek a természeti és kulturális örökségünket károsító beruházások, ideértve amennyiben szükséges változtatási tilalom elrendelését, hogy a rendkívüli helyzet keretében ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek káros beruházások megvalósításához vezethetnek.

Ugyanakkor gondoskodjon arról, hogy az önkormányzatiság ne sérüljön, és a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni.”

Az ellenzéki beadványban felhívják a figyelmet, hogy ezen tavaink jelenleg veszélyben vannak, amelyre 75 civil szervezet által aláírt közös nyilatkozat hívta fel a döntéshozók figyelmét 2020 októberében.

Sajnos azóta még több problémás beruházás kezdődött el nagy tavainknál, amelyek szembe mennek az állam és mindannyiunk Alaptörvényben rögzített, a természeti erőforrások védelmére vonatkozó kötelességével. A beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú érdekeit helyezik előtérbe, és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a szintén Alkotmányban rögzített – jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak

– fűzték hozzá az ellenzéki pártok politikusai, akik problémaként nevezték meg a helyi lakosok véleményének és jogsérelmének figyelmen kívül hagyásán túl az egyes tavak természetes ökoszisztémájának ignorálását, illetve a folyamatos nádirtás, erdőritkítás és tarvágás gyakorlatát is.

A többi között a Velencei-tó helyzete kapcsán kifejtik, hogy annak partján számos strandon, fürdőhelyen, szabad partszakaszon folyik az önkormányzati vagyon elidegenítése, a zöldfelületek forgalomképessé tétele, azok magántulajdonba adása átláthatóság és a lakosság bevonása nélkül.

Az EU nyújtotta helyreállítási alaphoz igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, amely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A 9 komponensből álló program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5 760 milliárd forint – emlékeztetnek, hozzátéve, hogy ez 

hatalmas lehetőség arra, hogy – a már az MNB Zöld Programjában is leírtaknak megfelelően – a magyar gazdaság nagy lépést tegyen egy innovatív, zöld gazdasági átalakulás felé.

Ezek az édesvízi területek elsősorban élőhelyek, védelmük és természetes, természetközeli állapotuk fenntartása a jövő generáció szempontjából fontosabb, mint az idegenforgalmi, ingatlan- és egyéb élőhely vesztéssel, romlással járó fejlesztések – hangsúlyozták az indoklás végén.

Az N1TV Felderítő című, korábbi adásában a Velencei-tó pusztuló, áldatlan állapotait mutatta be:

 

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »