A bacsfai Esterházy János-zarándoknap további programjai

A bacsfai Esterházy János-zarándoknap további programjai

November 17-én, az idén csütörtökre eső munkaszüneti napon került sor a bacsfa-szentanali zarándokhelyen az október 15-ei Esterházy János-zarándoknap második felvonására.

A lelki program délelőtt 10 órakor a kegytemplomban vette kezdetét. Főcelebránsa és ünnepi szónoka Schranko László helybéli plébános volt; koncelebráltak Jankó Gábor egyházgellei plébános és ft. Németh Rezső nyugalmazott csallózközcsütörtöki és pozsonyi lelkipásztor.

László atya bevezetőjében megemlítette, talán meglepő lehet, hogy viola színben kerül sor a legszentebb áldozat bemutatásra, de olyan rendhagyó alkalmakkor, amikor imádkoznak az üldözött keresztényekért, a világbékéért, a háború és viszály megszűnéséért, megengedett az egyház részéről, hogy kivételt tegyenek a liturgikus szín tekintetében.

A zarándoknap témáját a hitvalló magyar egyház vértanú papjai képezték a múlt századból, akiket a katolikus vallás hirdetése, terjesztése miatt üldözött, meghurcolt, börtönbe zárt, sőt, halálra kínzott a kommunista diktatúra.

Hírdetés

Az igeliturgiába a helybéli egyházközség ifjú hölgytagja kapcsolódott be az olvasmány felolvasásával Eszter könyvéből. Ezt követően hangzott fel gyönyörű orgonakíséret mellett az olvasmányközi ének ezzel a szöveggel: „Istenben bízik a szívem, ő megsegített engem.”

Az evangéliumot Jankó Gábor atya olvasta fel. Schranko plébános prédikációjában elmondta, bizony ma is vannak, akár köztünk is, akik üldöztetést szenvednek a hitükért, magyarságukért. Megmaradásunk záloga, hogy hitünket és magyarságunkat továbbadjuk gyermekeinknek.

A misét követően vette kezdetét Soós Viktor Attila előadása, melyet a múlt századbeli vértanú püspökök életrajzát is bemutató kiállítás kísért ugyancsak a templomban.
Közülük bővebben szólt boldog Apor Vilmos győri püspökről, akire 1945 március végén, miután szembeszállt egy nőket elhurcolni akaró szovjet katonával, az több lövést adott le, aminek következtében Apor húsvétvasárnap virradóra, három napon át tartó szenvedés után életét vesztette. Hamvait csak a nyolcvanas években helyezték a győri székesegyházban örök nyugalomra.

Az előadó még felidézte mások mellett boldog Meszlényi Zoltán, valamint boldog Brenner János életútját is. Utóbbi a ministránsok védőszentje.

(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »