Mikor hódította meg az amerikai kontinenst az ember? Valóban az indiánokat kell mindkét Amerika legősibb bennszülötteinek tekintenünk? Az utóbbi évek régészeti felfedezései új hírekkel szolgálnak a 9-14 ezer évvel ezelőtti emberi rasszokkal kapcsolatban. Lássuk, mit bizonyítnak a DNS-tesztek!
Kik Amerika őslakói?
A hivatalos tudományos álláspont szerint az indiánok ősei fokozatosan északról dél felé haladva népesítették be mindkét Amerikát. Ezt a gondolatmenetet követve, oda lyukadhatunk ki, hogy a dél-amerikai inkák és a közép-amerikai maják ősei indiánok voltak. Ezek az emberek valamikor néhány ezer évvel ezelőtt természetes földhídon is átkelhettek Ázsiából Amerikába, avagy áthajózhatták az egyáltalán nem veszélytelen óceánokat. Talán igen, talán nem. Lehet benne igazság.
A kérdés persze onnan indulna, hogy mikor és minek az eredménye folytán jelent meg a Földön az ember. Nem egyszerű megválaszolni. Tudományosan megközelítve a kérdést, jelenleg elfogadottnak tűnik, hogy a mikroorganizmusok szintjétől a majomemberig pár millió – esetleg milliárd – év alatt lezavartuk az egyedfejlődést, azután a harmadkorban megjelentek a főemlősök, akikről nincs hiteles dokumentum (hogyan is lehetne?), vagy igazán meggyőző bizonyíték vagy valami hihető elmélet. Afrikában találkozunk temérdek emberelőd lelettel, amelyek kora kb. 600 ezer évesre becsülhető. Ez ám az áttörés, de hogy a fáról hogyan jöttünk le, az rejtély. Sebaj, következtetünk rá! Kicsivel később, mondjuk, i.e. 400-300 ezer évvel már találkozunk előemberekkel Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában, Európában. Az ősemberek emlékei nagyjából 100 ezer évvel ez előttről felbukkannak Ázsiában és Európában. A mai ember valószínűleg 50 ezer évvel ezelőtt mindenhol jelen volt a Földön. Anatómiailag nem tesz nagy különbséget az ősember és a ma élő ember között a tudomány. Ezzel együtt a jelenkori ember maximum 12 ezer éves – állítja a tudományos szakma. Hát, erre varrjunk gombot!
Miért zárja ki – és kiküszöbölheti-e egyáltalán – a tudomány azt az elméletet, mely szerint a nagyon primitív emberek mellett létezhettek sokkal fejlettebb emberek vagy más humanoid fajok? Nem önkényes dolog-e pusztán az utolsó jégkorszak utáni időre (9-12 ezer év) tenni a jelenkori ember kialakulását? Nos, 35-70 ezer évvel ezelőtti leletek között találtak olyan koponyákat, csontokat és fogakat egyaránt, amelyek kifejezetten egy mai emberre utalnak, noha a koruk megkérdőjelezhetetlen. Foglalkozzunk ezzel a felvetéssel egy picit!
A Kennewicki ember
Az Egyesült Államokban tudósok egy csoportja megvizsgált egy 9000 éves csontvázat. Ebben még nem lenne semmi különös. A történet onnantól izgalmas, hogy az indiánok körömszakadtáig ellenezték és tiltakoztak ez ellen. Magukat a csontokat két fiatal találta még 1996-ban, Washington szövetségi államban, Kennewick település közelében. Indián szemszögből ez kegyeletsértés, s a csontokat mielőbb el kellene temetni, ám a tudósok kíváncsiságuktól vezérelve elemezni akarják azokat. Szerintük ugyanis ez a tetem több különleges jellemzővel is rendelkezik.
2 A BBC-ből lehetett tudni, hogy a feljebbviteli bíróságnak az volt az álláspontja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy kapcsolat állna fenn az indián törzsek és a „Kennewicki Ember” között. Az indoklásban az állt, hogy az emberi maradványok csak akkor tekinthetők bennszülött amerikainak, ha kimutatható, tehát bizonyítható a csontváznak a ma is létező törzsi kultúrák valamelyikével való kapcsolata.
Minthogy ilyenféle perdöntő bizonyításra nem került sor, így a maradványokat nem temették el, hanem tudományos vizsgálatok alá vetették. A tudósok pártját fogó szakértők azzal érték el a számukra kedvező ítéletet, hogy felhívták a figyelmet a Kennewicki Embernek a jelenkori indiánokétól eltérő sajátosságaira, amiből azt a következtetést lehetett levonni, hogy nincs, vagy csak távoli biológiai kapcsolat van közöttük. A lelet jelenleg a Seattle-i székhelyű University of Washingtonhoz tartozó Burke Múzeumban található.
A tudósok ez alapján szeretnék kideríteni, hogy milyen lehetett az amerikai őslakosok élete 9 ezer évvel ezelőtt. Annyi bizonyos, hogy 9000 éve már lakott volt az amerikai kontinens. A tudósoknak eddig nem sikerült – legalábbis így hírlik – megállapítaniuk, hogy hová is sorolható a lelet: indián vagy nem indián származású. Egyre többen kezdenek kételkedni az indiánok ázsiai betelepülésében, s hajlanak afelé, hogy ausztrál és európai bevándorlók mellett tegyék le a voksukat. Ez esetben nem feltétlenül dől meg az indiánok mint őslakosok elismerése, csupán kiegészül azzal a hipotézissel, hogy a bennszülöttek között lehettek nem indián származású és kultúrájú más népcsoportok is a Föld távolabbi tájairól.
Az eddigi vizsgálatok felfedték, hogy a Kennewicki Ember nem mongoloid, hanem ainuid vonásokkal bír. Ez egy Japánban ma is élő népcsoportnak, egy ősi rassznak a jellegzetessége, akik valószínűleg Japán őslakói lehettek. Jelenleg ők, illetve a leszármazottaik a négy nagy japán sziget közül már csak Hokkaidón élnek. A mai japánok többsége mongoloid.
Ez esetben Amerika őstörténete módosításra szorul: bele kellene kalkulálni az óceániai származást is. Itt tehát arról van szó, hogy a Csendes-óceán felől több népcsoport is érkezhetett különböző időpontokban Amerikába. Ezt támasztja alá egy másik ainuid jellegű koponya, amelyet néhány éve Mexikóban találtak.
További érdekesség, hogy a Kennewicki Ember csontjai súlyos sérülésekről árulkodnak. Ebből következik, hogy egykoron komoly háborúk dúlhattak az Újvilágban és a túlélők szinte teljesen kiirtották a riválisokat, vagy a riválisok elköltöztek. Igen ám, de van itt egy kis probléma: a Kennewicki Ember ainuk származású, ugyanakkor a mai indiánok génkészlete nem hordoz japán géneket. Akkor viszont nem áll fenn rokoni kapcsolat. Marad a rejtély: kik lehettek a Kennewicki Ember társai?
Talán a Clovis-kultúrának a tagjai, akik 14-13 ezer évvel ezelőtt a Bering-szoroson átkelve Alaszkába, majd északról dél felé haladva jutottak el Amerikába, s hagytak hátra különleges nyílhegyeket?
13 000 éves leletek
Az elmúlt években találtak 9000 évesnél még régebbi korokból származó csontvázakat is Amerikában.
A mexikóvárosi Antropológiai Múzeum raktárában több koponyát és 27 csontvázat őriztek. Dr. Silvia Gonzalez a liverpooli John Moores Egyetem kutatóinak vezetője több kollégájával mintát vett öt csontvázból és a radiokarbon kormeghatározással kétséget kizáróan megállapította, hogy a koponyák 13 ezer évesek.
Ezeknek a koponyáknak a formája hosszabb és keskenyebb, mint a 12 ezer éves amerikai őslakosokéi, akiknek a koponyája jellemzően rövid és széles formájú. Ebből arra következtetnek vissza az antropológusok és a régészek, hogy az emberiség több hullámban lepte el Amerikát és a keskeny-hosszú fejűek rassza még az indiánok előtt jelent meg Észak-Amerikában.
Dr. Gonzalez úgy nyilatkozott, hogy a jövőben több újabb leletet fog alaposan megvizsgálni, elsősorban a maradványok DNS-ét, de már az eddigi eredmények is több kérdést vetnek fel, mint amennyit képesek megválaszolni.
Boldog napot!
The post A 9000 éves amerikai csontvázak appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
