A rehabilitáció célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását. Ez a folyamat az egyén felelőssége is az egészség visszanyerésére.
A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban adr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.
Legyünk tisztában az állapotunkkal!
Szívinfarktus után attól függ a kórházi tartózkodás ideje, történt-e komplikáció, volt-e szükség például bypass műtétre. Az mindenestre biztos, hogy egy ilyen esemény megváltoztatja az addigi gyógyszerelési rutint, új gyógyszerekre, más adagolásra lehet szükség. Az orvos utasításait e téren mindig gondosan be kell tartani, többek közt azért, hogy kivédjük az esetleges következő infarktust. Ezen kívül fontos tisztázni még néhány kérdést a kezelőorvossal. Meg kell ismerni, melyik gyógyszer mire való, milyen mellékhatásaik lehetnek, hogyan, mikor ajánlott őket bevenni. Érdemes erről egy pontos leírást készíteni, amit mindig magunknál hordunk, akár szükség esetére is.
Ne nyomjuk el az érzéseinket!
Teljesen érthető, ha szívinfarktus után félünk, szorongunk, akár depressziósnak érezzük magunkat. Ezek az érzések akár fél évig is jelen lehetnek az életünkben és befolyásolhatják a teljesítőképességünket, a családi életünket és a felépülésünket. Éppen ezért ne szégyelljünk segítséget kérni, egyrészt a családunktól, másrészt pszichológustól. Kardiológusunkat is megkérhetjük, hogy ajánljon segítő szakembert!
Vegyünk részt aktívan a rehabilitációban!
Szívinfarktus után mindenképpen fontos rehabilitációban részt venni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akik kifejezetten erre specializálódtak. Ezen folyamat során nem csak azokat a módszerek ismerhetjük meg, amelyek javítják a szív funkcióit, de személyre szabott életvezetési tanácsokat is kaphatunk – az étrendtől a napi aktivitásig. A rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását. Ez a folyamat az egyén felelőssége is az egészség visszanyerésére.
Szabaduljunk meg a dohányzástól!
Az egyik legnagyobb feladat a dohányosoknak, hogy le tudjanak szokni. Mivel ez hatalmas lelki erőt követel, nem szégyen segítséget kérni. Akár a kardiológus is ajánlhat olyan segítő személyt, csoportot vagy módszert, aki, vagy amely megkönnyítheti a leválást. ,
A leszokás mellett az is fontos, hogy a passzív dohányzástól is próbáljuk távol tartani magunkat, ugyanis sokkal nagyobb károkat – többek közt növekvő szív-érrendszeri kockázatot – okoz, mint korábban gondolták.
Kezeljük a magas vérnyomást és a koleszterinszintet!
Mivel mind a magas vérnyomás, mind a magas koleszterinszint veszélyezteti az ereket, közvetve növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. Amennyiben a kardiológus által javasolt életmódbeli változtatások nem elegendőek az értékek csökkentéséhez, szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
Normalizáljuk a vércukorszintet és a testsúlyt!
Mivel a cukorbetegség és az elhízás fő rizikófaktorai a szívbetegségeknek, feltétlenül tenni kell ellenük a két „csodafegyverrel”, vagyis az életmóddal és szükség esetén az orvosi kezeléssel. Már csak azért is érdemes leadni a fölösleget, hiszen így a cukorbetegség kockázatát is csökkenthetjük. A táplálkozási programhoz ajánlott dietetikus segítségét kérni (különösen, ha ételintoleranciával vagy – érzékenységgel küzdünk, esetleg diéta mellett sem tudunk fogyni), de van néhány általános szabály, amit be kell tartani.
– Fogyasszunk kevesebb zsírt, zsíros húst, sajtot.
– 4-5 maréknyi zöldséget, gyümölcsöt együnk mindennap.
– Csökkentsük a feldolgozott élelmiszerek, a cukor és a só mennyiségét.
– Hetente legalább kétszer együnk halat.
– Válasszuk a teljes kiőrlésű pékárut.
Legyünk aktívabbak!
Az egészséges szívhez vezető út legfontosabb mérföldköve a mozgás. Sokan félnek szívinfarktus után mozogni, sportolni, holott éppen ezt kellene tenniük, hogy megerősítsék a szívizomzatot és csökkentsék a további betegségek esélyét.
– Természetesen nem szabad felkészületlenül belevágni az edzésbe, netán túlvállalnia magát a páciensnek, ebben a kérdésben mindenképp egyeztetni kell az orvossal – hangsúlyozza dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Meg kell határozni a mozgásformát, a biztonságos pulzustartományt és az elérhető célokat. Bár minden esetben személyre kell szabni a programot, általánosságban kívánatos lehet a heti 3-5 alkalommal végzett 30-50 perces mozgás. Természetesen az életmód minden elemét a gyógyszeres és egyéb kezeléssel is össze kell hangolni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szívinfarktus utáni rehabilitáció, és a lehető legteljesebb életet élhesse az érintett. A betegséget nem katasztrófának kell tekinteni, hanem egy figyelmeztetésnek, amely arra utal, hogy jobban kell figyelnünk a testi-, lelki egészségünkre!
Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
