A 15 évesek is dolgozhatnak

A 15 évesek is dolgozhatnak

A gyerekmunka törvényellenes, de ez nem azt jelenti, hogy a gyerekeket nem lehet foglalkoztatni. Könnyebb feladatokat elvégezhetnek, és sok fiatal nyáron örömmel próbál ki valamilyen alkalmi munkát, mert így értékes tapasztalatokat és némi zsebpénzt szerezhet.

A gyerekek 15 éves korig, illetve 15 év felett a tankötelesség befejeződéséig nem végezhetnek nehéz fizikai munkát. Csak olyan könnyű munkát vállalhatnak, amely nem veszélyezteti az egészségüket, a biztonságukat, a fejlődésüket és az iskolalátogatást.

Legális gyerekmunka

A gyerekek jelenleg például úgy dolgozhatnak, hogy kulturális és művészi rendezvényeken szerepelnek vagy segédkeznek, sportrendezvényeken látnak el kisebb-nagyobb feladatokat, reklámozhatnak valamit, illetve reklámügynökség megbízásából teljesíthetnek megbízásokat. A munka törvénykönyve márciustól azt is lehetővé teszi, hogy a 15 évnél idősebbek még a kötelező iskolalátogatás befejeződése előtt egyéb könnyű munkát is vállalhatnak, miközben a munkaügyi felügyelőség hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy a rájuk bízott feladat könnyű munkának minősül-e. Vagyis, ha egy cég vagy vállalkozó valamilyen alkalmi munka elvégzésével 15 éveseket is meg akar bízni, előbb engedélyt kell kérnie a munkaügyi felügyelőségtől.

Végzősök idénymunkája

A tavasztól hatályos törvénymódosítás nemcsak a 15 évesek foglalkoztatását tette lehetővé, hanem egy gyakorlati problémára is reagált. A márciusig hatályos szabályok szerint a végzős középiskolások és főiskolások a tanulmányaik befejezése után – munkavállalási szempontból – megszűntek diáknak lenni, és a cégek már nem köthettek velük idénymunkáról szóló szerződést. A márciustól hatályos új norma azonban lehetővé teszi, hogy ezek a fiatalok a záróvizsgát követő nyári szünetben még diákként vállalhassanak alkalmi munkát, ezentúl a diákstátuszuk csak október 31-ei dátummal szűnik meg.

Hírdetés

A diákmunka előnyei

A cégek szívesen foglalkoztatják az olcsó munkaerőnek számító fiatalokat, hiszen utánuk kevesebb járulékot kell elvezetniük. A diákok általában idénymunkáról szóló megállapodást szoktak kötni, ennek előnye, hogy aki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi baleset- és garanciabiztosítást. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, a diák már 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást fizet, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék. Előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell elvezetnie. Tehát 200 eurós jövedelem fölött a munkaadónak ugyan már ki kell fizetnie a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is, de mivel a diákok többsége beéri viszonylag alacsony fizetéssel, megéri diákokat alkalmazni. Ha egy cég csak pár diákot foglalkoztat, mindössze néhány eurót takarít meg. Az a vállalat, amelyik sok fiatalnak ad munkát, például megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg.

Nyilatkozatot kell tenni

A járulékfizetési kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesíthetik, úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, mely szerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztosító internetes oldalán. Az űrlapot nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart. Aki munkaközvetítő ügynökségen keresztül talál munkát, a nyomtatványt az ügynökségben adja le. Akinek egyszerre több munkaadóval több megállapodása van, a kedvezményt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesítenie.

Munkaidő

A diákok átlag legtöbb 20 órát dolgozhatnak hetente – a heti átlagot úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik az egész naptári évben ledolgozott időszakot, amelyik alatt érvényes volt a szerződés. A fiatalokra ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve bizonyos bekezdései, mint a rendes munkaviszonyban lévőkre. Például a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalmazottnak jogában áll 30 perces szünetet tartani pihenésre és étkezésre, ha a műszak 6 óránál, kiskorúaknak pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúaknak ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »