Több tízezer évvel ezelőtt még ősi építők poroszkáltak a Földön, akik újabb és újabb kultúrák alapjait fektették le és számos műveltséget virágoztatták fel a föld porából. Ezek nyomait ma a világ távol eső pontjain csodálhatjuk meg: Egyiptom, Törökország, India, Latin-Amerika csupán néhány olyan térség, ahol az ismeretlen építők megvetették a lábukat. Ezek közül esett a választásom Göbekli Tepére.
A mai Törökország területén található Göbekli Tepe, Urfától nagyjából hat mérföldre fekszik. Ez a település igazából csak az elmúlt években vonul be a köztudatba a világ egyik legértékesebb és legérdekesebb rejtélyeként. Vizsgáljuk meg, miért olyan misztikus ez az ősi város!
Mindenekelőtt a kora igazán zavarba ejtő a tudósok számára. A téma szakértői elismerik, hogy csak megközelítő becsléseik, azaz feltevéseik vannak a település korára vonatkozóan. Így az általános vélekedés szerint 12000 éves lehet, vagy régebbi.
A pontos korát azért sem tudták eddig meghatározni, mert még nem szabadították ki teljes mértékben a homok fogságából. Ugyanis az ősi város nagy része még mindig eltemetve várja a régészek ásóit.
A komplexum korára abból lehetett következtetni, hogy újra meg újra betemették a korábbi, vagyis az időben régebbi komplexumokat, majd újabbakat emeltek rájuk az évezredek folyamán.
Az építmény célja is kérdéses. Mint azt már megszokhattuk, minden ősi építményre rásüthető, hogy temetkezési hely volt. Hadd utaljak itt a piramisokra! Holott Göbekli Tepe lehetett egy templom, vagy templom funkciót betöltő szent hely – például beavató hely, ahol a csillagok erejét idézték meg az ősmágusok. S mivel szakrálisnak tartották, ezért oda temetkezhettek a…, de kik is? Fogalmunk sincs, hogy kik. Továbbá a temető-hipotézis ott dől meg, hogy eddig egy sírt sem találtak a helyszínen. Akkor meg miért állítják róla, hogy temetkezési hely lehetett?
Miután a Chicagói és az Isztanbuli Egyetem szakértői, antropológusai megvizsgálták az 1960-as (!) években, egy legyintéssel rámondták, hogy középkori temető. Ennyi. Ezért merült sokáig a feledés homályába Göbekli Tepe
Újabb izgalmas kérdés vetődik fel: Miért szokták összehasonlítani, sőt összefüggésbe hozni Göbekli Tepét (a név jelentése: Pocakos-hegy) az angliai Stonehenge-dzsel?
Göbekli Tepe egy sor java részt kör, illetve ovális alakú struktúrákból áll egy hegytetőn. Valamikor i.e. 10000 körül építette egy számunkra eddig ismeretlen társadalom. Tudniillik a jégkorszak végén járunk, s akkoriban Felső-Mezopotámiában (sumérek otthona) nem élt magasan fejlett kultúra, legalábbis a hivatalos történelemtudomány mai paradigmája szerint. A vadászó és gyűjtögető életmódot folytatók pedig aligha kezdhettek bele egy ennyire bonyolult és szakértelmet követelő építészeti remek konstrukciójába.
1995-ben kezdődtek meg az értékelhető feltárások Klaus Schmidt professzor vezetésével a Német Régészeti Intézet támogatásával. A legfrissebb adatok szerint nem kevesebb, mint 20 kőkört rejt a lelőhely. Erre mondom azt, hogy csodavilág. Ezeket az adatokat egyébként a feltárásokból és a földmágneses mérésekből szűrték le a tudósok.
Aki egyszer megpillantotta a Göbekli Tepéről készült fényképeket, az sosem fogja elfelejteni, mivel jellegzetes T-betűt formázó oszlopai markánsan megkülönböztetik minden más ősi építménytől. Az oszlopok magassága három és hat méter között változik. Tömegüket tekintve úgy 60 tonnát nyom egy-egy oszlop, de vannak 15 tonnások is.
Felhívom a figyelmet, hogy a mai technológiánkkal sem lenne egyszerű ezeket az egyenként tizenöt- vagy hatvantonnás pilléreket a helyükre illeszteni.
Nyers emberi erővel megközelítőleg 500 emberre lett volna szükség Göbekli Tepe egyetlen hatvantonnás oszlopának felállításához. Vajon egy önfenntartásáért küzdő közösséget ki tud rávenni arra, hogy egy ilyen szent helyet hozzon létre? Ne feledjük, hogy akkoriban még csak éppen befejeződött a jégkorszak.
Micsoda szervezést igényelt mindez? Bányászatot, kőfaragást, szállítást dombos-hegyes vidéken, precíz tervezést és nem különben a szervezést és a kivitelezést, közben élelmiszerellátást a munkásoknak vélhetően hosszú hónapokon, ha ugyan nem éveken át. Nyilván, jó okuk volt minderre.
A szakértők szerint a különféle állatok, így a skorpiók, a vadkanok, a vadkacsák, a darvak és az oroszlánok valószínűleg valamilyen vallási-kultikus célból lettek az oszlopokba faragva. De nem tudjuk, hogy melyiket mikor és kik faragták oda. Vajon az eredeti kőgyűrűk pilléreit is díszítették valamivel vagy azok simák voltak, s a faragások már egy későbbi korban kerültek rájuk?
További érdekesség, hogy a T-alakú oszlopok akár stilizált emberi lények is lehetnek, akiknek faragott karjuk van. Ez egy újabb megfejtésre váró rejtély Göbekli Tepével kapcsolatban.
Az sem tisztázott, hogy szakrális mivoltában vajon milyen égi jelenségek megfigyelésére használhatták ezt a Stonehenge-szerű obszervatóriumot.
Eszmefuttatásunk végére talán több a megválaszolatlan kérdés, mint a megválaszolt. Egyelőre nem tehetünk mást, mint hogy kivárjuk a feltárások újabb eredményeit.
Top image: https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:G%C3%B6bekli_Tepe,_Urfa.jpg
Száraz György
Boldog napot!
The post A 12000 éves Göbekli Tepe csodavilága: a sivatagi Stonehenge appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
