WASHINGTON. A Washington és Phenjan között dúló szócsata újabb szakaszába lépett, amikor Donald Trump amerikai elnök csütörtökön megvédte Észak-Koreának "tüzet és haragot" igérõ formuláját, úgy vélvén, hogy az "talán nem volt elég erõs"- írja az AFP francia hírügynökség felvázolva néhány olyan forgatókönyvet, amelyek megvalósításával kiutat lehetne találni a válságból.
Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverrel, s a The Washington Post szerint az amerikai katonai felderítés immáron arról is meg van gyõzõdve, hogy Phenjannak sikerült "miniatürizálni" interkontinentális rakétáinak valamelyikére is felszerelhetõ nukleáris robbanófejet.
El kell fogadni azt a tényt, hogy Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, ami bármiféle eleve veszélyes katonai akciót lehetetlenné tesz – magyarázzák egyes szakértõk.
"Az Egyesült Államok számára nem marad más, mint a tárgyalás Észak-Koreával, megpróbálni a feszültség csökkentését és megoldani bizonyos konfliktusokat" – fejtegeti Jeffrey Lewis a nemzetközi tanulmányok Middlebury Intézetének kutatója.
A 2000-es években úgy tûnt, hogy Phenjan a Kínával, Oroszországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával folytatott multilaterális megbeszélések után kezd hajlani nukleáris programjánal lassítására és ellenõrzés alá vonására. Akkor azonban az országot még Kim Dzsong Il vezette, míg fia, a jelenlegi vezetõ, Kim Dzsong Un elzárkózott a párbeszéd elõl.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt hét végén egyhangúlag újabb szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen. Oroszország és Kína – az észak-koreai rezsim szövetségese és gazdasági partnere – jóváhagyta ezeket a lépéseket, amelyek Phenjan bevételeit évi egymilliárd dollárral rövidíthetik meg.
Észak-Korea kereskedelmi forgalmának 90 százalékát Kínával bonyolítja, s Pekinget már érte olyan vád a múltban, hogy nem akarja végrehajtani az általa is elfogadott szankciókat. Kína tehát fontos szerepet fog játszani az új szankciók esetében is, s Peking fél a Kim Dzsong Un vezette rezsim összeomlásától.
Donald Trump nem kímélte Kínát sem, s felszólította a távol-keleti óriást, hogy keményebb hangot üssön meg Észak-Koreával. "Kína sokkal többet is tehet" – jelentette ki az amerikai elnök.
A háborús opció tûnik a legkevésbé valószínûnek, nem úgy tûnik, hogy az Egyesült Államok hajlana háború kirobbantására. "A háború tragédia, nincs szükség a fontolgatására, katasztrofális lenne" – jelentette ki csütörtökön este Jim Mattis védelmi miniszter, mintegy hûtvén a feszültséget elnökének újabb vitatott megnyilatkozása után.
"Kevéssé valószínû, hogy az elnök kijelentései valóban tükrözik a Fehér Ház gondolkodását a megelõzõ csapásokkal kapcsolatban" – mondja Ely Ratner, Kína-szakértõ, a Council on Foreign Relations agytröszt tagja. "Nem gondolom, hogy nukleáris háború küszöbén lennénk" – fûzi hozzá.
A Pentagon forgatókönyvei sokfélék katonai bevatkozás esetére, kezdve pontos célpontok elleni csapásméréstõl egészen a megelõzõ támadásig, amelynek az is célja lenne, hogy az észak-koreai lakosságot lázadásra és Kim Dzsong Un hatalmának megdöntésére ösztönözze.
Ám bármiféle katonai beavatkozás válaszlépésekkel járna Phenjan részérõl, amelyeket nehéz ugyan pontosan elképzelni, ám súlyosságukkal kapcsolatban nem lehet kétség.
Nyílt háború a két ország között az észak-koreaiak számára sem tûnik kívánatosnak – írja az AFP, s ezt Joe Bermudezre, egy internetes elemzõre hivatkozva azzal támasztja alá, hogy hamarosan eljön a betakarítás ideje. Kim Dzson Un nem jelentett be katonai mozgósítást, amely vészesen kiürítené az üzemeket és a termõföldeket, s egy késõbbi éhinséget kockáztatna. "Kim Dzsong Un nem buta ember. Nagyon kevéssé valószínû, hogy mozgósítja csapatait ebben az idõszakban" – közölte Bermudez.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
