WASHINGTON. Az észak-koreai fegyverkezési program kifinomultabb az eddig feltételezettnél, és Phenjan pillanatnyilag "nyerésre áll" Washingtonnal szemben – írta elemzésében a Foreign Policy címû amerikai külpolitikai folyóirat.
Jeffrey Lewis, a kaliforniai Montereyben lévõ, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó Middlebury Intézet kutatási igazgatója a tekintélyes folyóiratban fejtette ki álláspontját az ázsiai kommunista ország fegyverkezési programjáról.
Lewis úgy véli, hogy Phenjan pillanatnyilag "nyerésre áll" Washingtonnal szemben, éppen azért, mert több és kifinomultabb fegyverrel rendelkezik, mint azt az amerikai hírszerzõ szervezetek eddig feltételezték. Állítását saját kutatásaira alapozza.
Észak-Korea eddig öt nukleáris kísérletet hajtott végre, ami elég sok, és a szerzõ ebbõl azt a következtetést vonja le, hogy Phenjan nem a napokban, hanem már jóval régebben kifejlesztett ballisztikus rakétára illeszthetõ nukleáris robbanófejet, s már termonukleáris fegyver kipróbálása felé tart.
Az eddigi, kudarccal végzõdött észak-koreai kísérleteket a szerzõ nem a fegyverkezési program fejletlenségének, vagy elmaradottságának tulajdonítja, hanem – egy meg nem nevezett észak-koreai menekültre hivatkozva – azt állítja, hogy ezek magyarázata abban rejlik: Phenjan rögtön a viszonylag fejlett nukleáris robbanófejek kifejlesztésébe fogott és viszonylag kevés plutóniumot használt fel ehhez
Jeffrey Lewis modellezte az észak-koreai kísérletek helyszíneit: ezek magas hegyek alatti alagutak, és ezért nem mérhetõ pontosan az azokban égrehajtott nukleáris robbantások nagysága. A kutató szerint éppen ezért feltételezhetõ, hogy Phenjan jóval sikeresebb kísérleteket hajthatott végre, mint azt korábban a szakértõk megbecsülték.
"Az a tény, hogy Észak-Korea a szokásosnál kevesebb hasadóanyagot használt robbanófejeihez, arra enged következtetni, hogy több atomfegyvere van, mint feltételeztük" – szögezi le Lewis, hozzátéve, hogy a jongbjoni reaktorban változatlanul folyik plutónium elõállítása.
Az amerikai kutató szerint "komolyan kell venni", hogy Észak-Korea ismeretlen nagyságú kapacitással rendelkezik magasan dúsított urán elõállítására. "Ennek felmérése nélkül csak találgatni lehet, hogy mekkora az ország atomfegyver-készlete. De 60 nukleáris robbanófej sem hangzik képtelenül soknak" – hangsúlyozza Lewis.
Az atomfegyverek elterjedésével és ennek megakadályozásával foglalkozó kutató szerint a nagy kérdés most az: vajon az Egyesült Államok képes-e rávenni Észak-Koreát fegyverkezési programja feladására, vagy legalább befagyasztására. A szerzõ szerint nincs elfogadható katonai megoldás, csakis tárgyalással oldható a feszültség.
A The New York Times címû napilap egyébként csütörtöki számában éppen arról írt, hogy Washington ellentmondásos jelzéseket küld Észak-Koreával kapcsolatos politikájáról, a Trump-kormányzat tagjai megosztottak a követendõ politikát illetõen. A lap utalt arra, hogy egymástól eltérõen nyilatkozott Donald Trump elnök, Rex Tillerson külügyminiszter és a védelmi tárca irányítója, James Mattis.
Hiányzik a kommunikációs csatorna vészhelyzetre Phenjan és Washington között
Washington és Moszkva az évtizedek során mechanizmusokat alakított ki, hogy megakadályozzák a válságok kicsúszását az ellenõrzés alól. Ezek lehetnek vészhelyzetre fenntartott vonalak, más néven forródrótok, mûholdak, felderítõ repülések, amelyek lehetõvé teszik a nukleáris fegyverekkel rendelkezõ ellenfelek számára a katonai mozgások kölcsönös követését.
Ilyen biztonsági hálózat nem létezik Washington és Phenjan között, ami annak kimondására készteti a szakértõket, hogy baleset, téves állítás, valamelyik fél akcióinak hibás értelmezése a másik fél által nagyszabású konfliktusba torkollhat, még akkor is, ha egyik fél sem akar háborút.
A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek. Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó katonailag megerõsített demarkációs vonal azon helyén, ahol aláírták az 1950-53-as koreai háborút lecsendesítõ fegyverszüneti egyezményt.
Létezett úgynevezett forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni – közölte Gary Samore , a Fehér Ház volt magas beosztású tanácsadója.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
