BERLIN. Berlin kisebb országok dandárjait integrálja a Bundeswehrbe, a lépés elfedi azt a drasztikus váltást, ami végbe megy a német hadseregben.
Gyakran felmerül a közös uniós hadsereg ötlete – emlékeztet a Foreign Policy írása. „Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke többször is bedobta az ötletet, de vagy gúny vagy kínos csend volt rá a válasz” – írják.
Már nem kínos a közös hadsereg
A migránsválság eszkalálódásával ugyanakkor a kérdés egyre kevésbé tûnik kínosnak. A legutóbbi uniós csúcs után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „mindenki egyetértett abban, hogy Európa védelmét katonai erõvel is alá kell támasztani”.
Fû alatt csírázik a németek vezette rendszer
„De idén, a szalagcímektõl távol, Németország és két európai szövetségese, Csehország és Románia, csendben tett egy határozott lépést azon az úton, mely úgy néz ki, mint az uniós hadsereg, de a nem tartalmazza a vele kapcsolatba hozott zavaros politikát: bejelentették fegyveres erõik integrációját.”
A cikk felidézi, hogy a németek a világháború lezárása után a Bundeswehrt külföldi bevetését csak elképzelhetetlenül súlyos helyzetben tartották lehetségesnek. Ugyanakkor a jelenlegi haderõ mérete jócskán elmarad a hidegháború alatt, Nyugat-Németország által fenntartott hadseregtõl, míg korábban 370 ezren teljesítettek szolgálatot, addig tavaly ez a szám 176 015 volt.
Habár a németek komoly ütemben növelik a hadi kiadásaikat (tavaly 4,2, idén 8 százalékkal), az még bõven elmarad a NATO által elvárt 2 százalékos szinttõl. Korábbi cikkünkbõl kiderül, hogy néhány kivétellel minden ország megszegi a saját vállalását.
„Németországnak még lehet, hogy nincsen meg a politikai akarata, hogy olyan mértékben növelje a katonai erejét, mint amiben egyesek remélik – de amire szert tett 2013-tól, hogy megosztják az erõforrásaikat kisebb országokkal, cserébe használják azok csapatait (Framework Nations Concept).” A kicsiknek pedig ez azért éri meg, mert jóval erõsebbnek tûnnek – írják.
Német keleti nyitás
A románoknak egy gépesített dandárját, míg a csehek a büszkeségüknek számító 4. gyorsreagálású dandárt tolják be a Bundeswehrbe. Az eset egyébként nem példanélküli, a hollandoknak már két dandárja is mûködik így. A cikk által megszólaltatott szakértõ szerint további bõvítésre kell számítani, amire a skandináv országok jó eséllyel pályáznak, hiszen már így is rengeteg német technikát használnak.
A cikk felveti a lingua franca, azaz a közös nyelv kérdését is, mely a jelek szerint az angol lesz, ami nem jelenthet problémát az északi országokban.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
