Daniel Fried korábban, Barack Obama elnök idején, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szankciókért felelős koordinátora volt. Ráadásul kulcsszerepet játszott az USA európai politikájának megtervezésében és kivitelezésében a Szovjetunió összeomlása után. Telefonon értük utol.
– Nézze, ha az oroszok javítani akarnak a kétoldali kapcsolatokon az Egyesült Államokkal, tudják, mit kell tenniük. Föl kell hagyniuk az agresszív külpolitikával és azzal a szemlélettel, hogy Európa és az Egyesült Államok az ellenségük. Nem vagyunk azok – fogalmazott lapunknak Daniel Fried, az Atlantic Council amerikai agytröszt szakértője.
Fried, aki négy évtizedes diplomáciai múlt után idén vonult nyugdíjba, korábban Barack Obama amerikai elnök idején az Egyesült Államok külügyminisztériumának a szankciókért felelős koordinátora volt. Ráadásul kulcsszerepet játszott az USA európai politikájának megtervezésében és kivitelezésében a Szovjetunió összeomlása után. Telefonon értük utol a szakértőt, s arról kérdeztük, mi a véleménye az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni, a közelmúltban elfogadott újabb szankciókat tartalmazó törvénycsomagról, illetve az azzal kapcsolatos negatív amerikai és nemzetközi visszhangokról. A volt diplomata úgy fogalmazott: „hülyeség”, hogy a szankciók valójában egy kereskedelmi háború eszközei volnának, és nyomatékolta, Washington lépése nem az amerikai agresszió derült égből érkezett villámcsapása, hanem az orosz agresszióra adott válasz volt. – Nem mi szálltuk meg a Krím félszigetet, hanem az oroszok. Nem mi hackeltük meg a saját választásunkat, nem mi törtük fel az Egységes Oroszország párt honlapját, szereztünk az oldalról rengeteg bizalmas információt, majd adtuk oda a WikiLeaksnek. Ezt Moszkva tette velünk – fejtette ki. A szakértő szerint bár a kétoldali kapcsolatok valóban igen rosszak, túlzás Donald Trump elnök azon állítása, hogy történelmi mélyponton lennének. A kongresszus szerinte nem felelős a fagyos kapcsolatért, csak jogosan aggódott amiatt, hogy a Trump-adminisztráció nem lépett föl elég keményen Oroszországgal szemben. Hozzátette, „szerencsére vannak Trumpétól eltérő hangok is a jelenlegi kormányban”. Példaképp az alelnököt, Mike Pence-et említette, aki szerinte nyilatkozataival, melyekben a moszkvai agresszióval szembeni kiállás fontosságát hangsúlyozta, a napokban „valóban a szabad világ egyik vezetőjének benyomását keltette”.
Élénk visszhangot váltottak ki világszerte az újabb szankciók, és nem csak az érintett országoknak nem tetszettek. Többek közt Kína és Brüsszel is hevesen reagált a törvénycsomagra. Fried azonban fölidézte, hogy az eredeti törvénytervezet és az elfogadott szöveg között rengeteg különbség van, részben éppen az európai kritikák miatt (például amiket a németek, illetve az EU washingtoni képviselete fogalmazott meg). Így, ha maradt is végül olyasmi, ami nem tetszik európai partnereiknek, az aggályok nagy része okafogyottá vált. Fried bízik benne, hogy az adminisztráció végül az unió fenntartásait figyelembe véve ülteti majd át a gyakorlatba a törvényeket. Ezt a kérést egyébkénta kongresszus is belevétette magába a törvénytervezet szövegébe. A volt diplomata szerint, ha ez valóban így lesz, a szankciók nem veszélyeztetik az uniós és amerikai kapcsolatokat.
És hogy az EU egyelőre korántsem fordított hátat a washingtoni politikának, azt mi sem jelzi jobban, hogy pénteken újabb szankciókat rendelt el orosz magánszemélyek és vállalatok ellen a Krím félszigetre került gázturbinák ügyében.
http://mno.hu/
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.05.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
