Volt idő, hogy én tényleg kedveltem Kiszelly Zoltánt. Tiszteltem és rendszeresen olvastam elemzéseit, illetve interjúit. Utóbbi az Alfahíren is jelent meg a Kodolányi János Főiskola és a Századvég Politikai Iskola tanárával, akit mostanra teljesen beszippantott a kormányzati propagandagépezet. Komoly csalódásként élem meg minden egyes megszólalását és írását, mert teljesen feladta, eladta értelmiségi függetlenségét. Néha még elgondolkodom rajta, hogy vajon ő tényleg hiszi is azt, amit mond, vagy minden reggel letakarja a fürdőszobában a tükröt, mert esetleg neki is nehéz lehet szembenéznie önmagával.
A Fidesz egyik ismert és lelkes komisszárjának, Lánczi Tamásnak a Mozgástér nevű agitrop blogoldalán jelent meg Kiszelly legújabb írása A cuki Jobbiknak Horthy már ciki címmel. Elemzésnek még jóindulattal sem lehetne nevezni, annál inkább hazugságcunaminak. Egyéb jelzőket is tudnék sorolni, de csak magamat hergelném bele a végtelenségig. Az izzadtságszagú bejegyzés arról szól, hogy
„a balliberális értelmiség által körbeudvarolt Jobbiknak nincsen mondata Horthy Miklósról, pedig néhány éve még rajongtak a volt kormányzóért”. Még azt is elsüti, hogy „a mai Jobbik már menekül a volt kormányzó emlékétől”.
Napokkal ezelőtt afféle közéleti bombaként robbant, hogy Orbán Viktor a megújult Klebelsberg-kastély átadásán kivételes államférfiúnak nevezte Horthy Miklós kormányzót.
„Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter”
– mondta Orbán, aki így jutott el Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztertől, Bethlen István miniszterelnökön keresztül Horthy Miklósig. Brüsszelben még ráerősített, amikor a sajtónak leszögezte, hogy tartja minden szavát Horthyról, majd hozzátette:
„Nem lehet az adott korszak érdemeit a szerint felosztani, hogy ki tetszik az embernek és ki nem.”
Azóta több kormányzati politikus is hirtelen Horthy-rajongó lett, és lett is ebből felhördülés, meg egy szép – újból fellángoló – közéleti vita, hogy akkor most ki is, mi is volt Horthy Miklós. Az egykori kormányzó megítélése a mai napig háborús frontvonal a politikai jobb- és baloldal között.
De már mikor Orbán kijelentését olvastam, akkor biztos voltam benne, hogy a miniszterelnök nem véletlenül ejtette ki a száján a kormányzó nevét. Azóta csak még biztosabbá váltam abban, Kiszelly gondolatmenete pedig csak ráerősített arra, hogy itt bizony megint egy kampánytrükkről van szó.
A néppártosodó Jobbikot igyekeznek úgy beállítani, mint aki teljesen elvesztette jobboldali értékeit, amelyet most már csak az Orbán-kormány képvisel következetesen.
Következetesen… Olyannyira, hogy 2012-ben pont a Fidesz volt az, amely lesöpörte a Horthy-emlékévre vonatkozó jobbikos javaslatot, amelyet egyébként most a Kiszelly által köpködött Vona Gábor, valamint Farkas Gergely és Szávay István képviselők jegyeztek.
Szávay István azon a bizonyos 2012. szeptemberi parlamenti bizottsági ülésen, amelyen szavaztak a javaslatról, kijelentette: a nemzeti történelemszemléletet más mederbe kell terelni és
„meg kell haladni a marxista történelemszemlélet bizonyos dogmáit”.
Azt is elmondta: a Jobbik számára Horthy olyan államférfi, aki a forradalmak sújtotta Magyarországot talpra állította, s lehet vitatkozni a kormányzó második világháború utolsó szakaszában betöltött szerepéről, de tevékenységét a maga egészében kell nézni. A fideszes Cser-Palkovics András, a bizottság elnöke ezzel szemben akkor azt hangsúlyozta:
a kérdés nem politikai, hanem történelmi, így nem szabad tárgysorozatba venni, emellett emlékév olyan személyekről legyen, akikről nemzeti egyetértés van, Horthy viszont nem ilyen.
Majd azzal a lendülettel – a szocialistákkal és az LMP-vel együtt – ő is elutasította a jobbikos javaslatot. Nyilván nem annyira hülye Kiszelly Zoltán, hogy ezt ne tudja, erre ne emlékezzen politológusként. De hát őt nem azért fizetik, hogy emlékezzen, hanem azért, hogy a kormányzati propaganda egyik ágyúcsöve legyen. Anyagilag biztos megéri, de morálisan Kiszelly egy szintre került a Kádár-rendszer ideológusaival és propagandistáival. Őszintén sajnálom, hogy ide jutott. Lelke rajta…
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
