A korábban becsültnél sokkal nagyobb veszteség érhette a magyar államot a letelepedési kötvényprogram kamatai miatt. A kormány a mai napig tagadja, hogy hazánk rosszul járt volna a kötvényüzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A valóság azonban mást mutat. Demeter Márta független országgyűlési képviselő csütörtökön kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) válaszát a közérdekű adatigénylésére. A hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a letelepedési kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte. Ebben nincsenek benne az idei adatok, lapunk számítása szerint az állam akár 13 milliárd forinttal is több kamatot fizetett, mintha a szokásos piaci finanszírozást választotta volna.
A költségvetés azért vesztett a programon, mert túl magas a letelepedési állampapírok után fizetett hozam. A letelepedési kötvény ötéves futamidejű, euróban kibocsátott értékpapír. A kamatozását úgy határozták meg, hogy a hasonló futamidejű, szintén euróban kibocsátott magyar állampapírok másodpiaci forgalmazása után fizetendő kamat mínusz 1,5 százalék, de legalább 2 százalék. A gond az utóbbi, kétszázalékos garantált hozammal van. Más állampapírok esetében érdekes módon az állam nem vési törvénybe, hogy „ha törik, ha szakad” mindenképpen kifizet egy bizonyos kamatszintet, hiszen az adósság-finanszírozásnak az a lényege, hogy az állam minél olcsóbban jusson pénzhez.
http://mno.hu/
De most nézzük meg a konkrét számadatokat! A letelepedési kötvényprogram csaknem pontosan négy esztendeje, 2013 júniusában indult el. Abban az évben az állampapírok átlagos piaci hozama 4,03 százalék volt, míg a letelepedési papírok után 2,53 százalékos kamatot fizetett az állam. Ebben az évben tehát – költségvetési szempontból – jól járt hazánk a programmal, hiszen az államkassza 2,1 milliárd forintot spórolt. Hasonló volt a helyzet 2014-ben is, miután a piaci kamat 3,74, míg a letelepedési kötvények kamata 2,24 százalék volt. A büdzsé 8,7 milliárd forintot nyert. Fordulópontot a 2015-ös esztendő hozott, hiszen az európai állampapírok hozamai drasztikusan csökkentek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai állampapírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant.
A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint. Ebben az évben Magyarország már vesztett a programon, méghozzá több mint 3,6 milliárd forintot. Tavaly tovább zuhantak a piaci árak, a hagyományos magyar állampapírok már csak 0,58 százalékon forogtak, miközben a letelepedési kötvények után a magyar állam továbbra is vállalta a 2 százalékos luxus kamatot. Tavaly már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé, hiszen ennyivel többet fizettünk, mintha piaci körülmények között bocsátott volna ki hazánk állampapírokat. A Magyar Nemzet számítása szerint az idén március végéig futott kötvényprogram csak az első három hónapban további 12 milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. (Az államnak csak lejáratkor kell kifizetni a hozamokat, vagyis a bukás „hivatalosan” a papírok kibocsátása után öt évvel jelentkezik.)
A kormánypártok tehát, amikor megszavazták a kötvényprogramot és törvénybe foglalták a garantált kétszázalékos hozamszintet, lényegében hűtlen kezelést valósítottak meg. A piaci kamatok 2014 decemberében buktak a kétszázalékos limit alá. Ha akkor módosítottak volna a jogszabályon, akkor 24 milliárd forintos költségvetési pazarlást állíthattak volna meg. Nagy kérdés, hogy az Orbán-kormány miért nem lépett. Ami az államnak veszteség, óriási nyereség a magáncégeknek. A letelepedési kötvényeket csak az a nyolc cég jegyezhette le, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. Mivel csak ezek a közvetítő vállalkozások vehették meg az állampapírokat, értelemszerűen náluk landoltak a kötvények után fizetett kamatok is. Egy kivételével pedig olyan adóparadicsomnak számító országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Szingapúr vagy éppen Liechtenstein.
Lapunk többéves munkával fűzte végig a letelepedési programban résztvevő vállalkozások offshore céghálóit. Kiderítettük, hogy az egyetlen magyar bejegyzésű cég, az Arton Capital Kft. sem csak a magyar vállalatán keresztül üzletel, hanem az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett offshore cégen, a European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű vállalkozáson keresztül is szerződik a pénzes külföldiekkel. A kötvényüzlet 85 százalékát pedig az a Kajmán-szigeteki cég bonyolítja le, amelynek a végső tulajdonosa három Brit Virgin-szigeteken alapított offshore cég. Ezek részben azelőtt jöttek létre, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – akkor még bizottsági elnökként – beadta volna 2012-ben a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabálymódosító indítványát az Országgyűlésnek. A Fidesz-közeli offshore cégek a kötvények után járó zsíros kamatok mellett jelentős szolgáltatási díjat is kértek az ügyintézésért. Számításunk szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, és ha a folyamatban lévő ügyeket is beleszámítjuk, a bevételük elérheti a 157 milliárd forintot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
